Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-94

lg 94. országos ülés 1882.október 1-én, szombaton. Bemutatom a nagy-kanizsai kir. törvényszék, járásbíróság és kir. ügyészség kezelő személyzetének Hévizy János, — a soproni kir. törvényszék, járásbíróság és kir, ügyészség Írnokainak Fabiny Teofil orsz. képviselő által beadott kérvényeit a tisztviselők fizetésének szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával sérelmeik figyelembe vétele tárgyában. Előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház pénzügyi bizottságának. T. ház! A házszabályok 188. §-ára való hivatkozással van szerencsém bemutatni elnöki havi előterjesztésemet. Lázár Ápád jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztassék tudomásul venni, hogy a jegyzék a ház irodájában megtekintésre ki fog tétetni. Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Molnár Antal jegyző: Luppa Péter, a számvizsgáló bizottság előadója! Luppa Péter előadó: T. ház! Van szerencsém a számvizsgáló bizottság jelentését a folyó évi február 26-ától június 30-ikáig vezetett számadásokról tisztelettel benyújtani, kérvén a t. házat, hogy ennek kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését elrendelni méltóztassék. Elnök: Ha méltóztatik hozzájárulni, a jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző : Gr. Szapáry Gyula ministerelnök! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém benyújtani az 1891-ik évre vonatkozó zárszámadást az állami számszék erre vonatkozó észrevételeivel együtt, azon fentartással, hogy ha a ministertanácsnak észrevételei volnának, azok még utólag fognak benyujtatni. Továbbá van szerencsém benyújtani az 1889-ik évi XXII. törvényczikk értelmében az aldunai Vaskapunál történt munkálatokról szóló jelentést és az állami számszéknek jelentését a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1892-ik zárszámadási év második negyedében előfordult túl ki adásokról és előirányzat nélküli kiadásokról, végre az állami számszék jelentését a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1889 Ik évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról. Kérem mindezeknek kinyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz való utasítását. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás végett, a zárszámadási bizottságnak adntnak ki. Molnár Antal jegyző: Dr. "Wekerle Sándor pénzügyminister! Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Mozgás és élénk éljenzés jobb felöl.) Az 1893-ik évi állami költségvetésnek előirányzatát ég ezzel kapcsolatosan a Vaskapu-szabályozási költségeknek 1893-ik évi előirányzatát bátor vagyok a t. háznak bemutatni. Kérem a t. háznak szíves türelmét, hogy ismertethessem az állami költségvetésnek főbb változatait és eltéréseit. (Halljuk! Halljuk!) Habár a dolog természeténél fogva számadatokkal leszek kénytelen foglalkozni, lehetőleg tartózkodni fogok a számadatoknak egyszerű rideg felsorolásától, hanem oly indokolás kíséretében leszek bátor azokat bemutatni, a melyek világlatot nyújtanak a kormány tevékenységéről, politikájának nemcsak irányáról, hanem ezen politikának gyakorlati megvalósításái-ól is és mindenek felett hű és valóságos képét kívánom szolgáltatni t pénzügyi helyzetünknek. (Helyeslés jobb felöl.) Állami rendes kiadásaink 878,005.000 forinttal irányoztatnak elő, vagyis 7,606.000 forinttal többet tesznek ki, mint az 1892-ik évre engedélyezett rendes kiadások. Ezen 7,606.000 forintnyi többletből — kerek összegekben szólva — 4,600.000 oly üzemi természetű kiadásokra esik, a melyek nemcsak nagyobb, hanem a kiadásokat messze meghaladó többjövedelemmel vannak ellensúlyozva. Ellenben 3,000.000 forint esik a szoros értelemben vett administrativ és kormány • zati kiadásokra, a melyekre vonatkozólag- azonban szintén bátor vagyok megjegyezni, hogy azok nemcsak megfelelő administrativ bevételekkel, hanem a közszolgáltatások növekedésével, az ezekből eredő nagyobb jövedelemmel szintén teljesen ellensúlyozva vannak. Hogy a részletekre térjek át, 52.000 forinttal magasabb öszszegben irányoztuk elő az országgyűlés rendes szükségletét; egyrészt azért, mert 1893-ban a delegatiók valószínűleg Bécsben tartatván, ezek magasabb költségeit kellett fölvenni; másrészt mert daczára annak, hogy a mindkét házban előforduló nagyobb dologi kiadásoknak megajánlása, valamint a két ház tisztviselői illetményeinek szabályozásával járó több kiadások a t. ház határozataitól vannak feltételezve, mégis a költségvetés realitása érdekében ezeket is fel kellett venni az előirányzatba. De nem vettük fel, t. ház. az előirányzatba azon előálló többletet, a melyet a képviselők napidíjainak általányozása fog eredményezni; nem pedig azért, mert hiszen általányozásról lévén szó, ez a költségvetés mérlegét alteráló lényegesebb többlettel alig járhat, másrészt azért, mert ez nem a ház határozatától, hanem külön törvénytől van feltételezve, a melyre vonatkozó törvényjavaslatot a ministerelnök úr közelebb fogja a t. háznak előterjeszteni. (Helyeslések.) 290.000 forint többlet mutatkozik a közös-