Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-107
jgQ 107. országos ülés 1892. november 23-án, szerdán. vétkezés az, hogy önöknek is meg kellett bukniok. (Helyeslés a szélső halóidalon.) Én, t. ház, azt hiszem, hogy nem intézek túlságos nagy kérést a kormányhoz és különösen a ministerelnök úrhoz, ha kérem, hogy a részletes programm után, a melyet adni szíves volt, szíveskedjék erre nézve is, illetőleg a válság kezdetéről és lefolyásáról tüzetes fölvilágosítást adni a háznak. Ezzel tartozik a képviselőház dignitásának, de tartozik vele önmagának is, mert — méltóztassék elhinni — ha homályba marad burkolva ezen utolsó két hétnek története, ezen homály ki fog terjedni a t. ministerelnök úr további kormányzására is. (Igaz! Úgy van! a lál- és szélsőbalon.) Mindezek alapján a t. kormány iránt bizalommal nem viseltetvén sem én, sem t. elvtársaim, mindnyájunk nevében bátor vagyok a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Olvassa): »Határozati javaslat. Miután az újonnan alakult kormány a képviselőház elé terjesztett programm jában az 1867-diki kiegyezési törvényeket, vagyis azon törvényeket, melyek hazánkat az állami függetlenség legfontosabb kellékeitől fosztották meg, összes kormányzati működésének alapjául jelöli meg, sőt azokat állandó, tehát megváltoztathatlan alkotásnak jelenti ki; miután a belügy T ek terén oly reformokat akar létesíteni, melyek a közszabadság hátrányára a központi hatalmat nagy mérvben növelnék; míg másrészről hallgatással mellőz oly reformokat, melyeknek szükségét az egész ország érzi; miután végre a jelen kormány egy-két tagjának kivételével részes volt az előző kormány hibáiban, mulasztásaiban és a nemzeti közérzüíet ellen elkövetett sértésekben: mondja ki a képviselőház, hogy a kormány iránt bizalommal nem viseltethetvén, a meghatalrnazási javaslatot nem fogadja el. (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés a hal- és szélső baloldalon.) A határozati javaslatot a következők irták alá: Helfy Ignácz, Thaly Kálmán, Szaesvay Sándor, Illyés Bálint, Polónyi Géza, Vajay István, Kállay Lipót, Kováts József, Papp Elek, Szluha István, Kállay Ferencz. Elnök: A beadott határozati javaslat már felolvastatván, annak újból való felolvasása felesleges. Molnár Antal jegyző : Tódor József! Tódor József: T. ház! Én sem személyes kérdésben, sem szavaim félremagyarázása czí mén szót nem kérhetek; de kérem a t. házat, hogy néhány perezre ajándékozzon meg figyelmével s adja meg nekem az engedélyt, hogy i az előttem szólt t. képviselő úrnak néhány szavára, melyekben én szent egyházam fejét és abban vallásomat látom megtámadva, pár megjegyzést tehessek. (Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő úr azt áílíj totta, hogy a katholikus egyház feje, a szent! szék, a vatikán a magyar törvényhozásra illetéktelen, külső helyről jövő befolyást gyakorol; ezt előzze meg a magyar törvényhozás egy erőteljes lépéssel, a polgárig házasságnak rögtöni behozatalával. T. ház! Én ezen kijelentés ellen határozott óvást teszek. (Felkiáltások a szélsőbalon : Hohó !) ! Gr. Károlyi Gábor: Mit bánjuk mi azt! {Derültség a szélsőbalon. Rendre! kiáltások jobb felől. Elnök csenget.) Tódor József: Úgy is mint a katholikus | egyház híve, úgy is mint katholikus pap. (Zajos \ felkiáltások a szélsőbalon: Itt nincs helye! Itt nincs I pap! Itt csak képviselő van! Nagy zaj.) \ Elnök (Csenget) : Csendet kérek! Tódor József: E közbeszólásra csak azt | J e 8T zem meg, hogy én mint katholikus hívő, mint katholikus pap és mint törvényhozó önmagamat megosztani nem tudom. (Felkiáltások a szélső bnloldalon: Itt csak képviselő!) De úgy is mint katholikus hivő, úgy is mint pap, úgy is mint e törvényhozó testűlet igénytelen tagja, felemelem szavamat és óvásomat (Nagy zaj a j szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) és kijelentem, hogy a katholikus egyház feje, a római szentI szék, a vatikán sem a magyar törvényhozásra, j sem semminemű világi törvényhozásra, sem semminemű politikai ügyekre befolyást gyakorolni I nem szokott. Madarász József: Nem is szabad! \ Tódor József: Legyen meggyőződve a j t. ház és az ország, hogy a vatikán mindaddig, | míg azon törvényhozás az állami igényeknek • megfelelő keretben mozog, addig befolyását sej hol gyakorolni nem szokta. ] Gr. Károlyi Gábor: Tudja-e mit jelent | vatikán ? Fordítsa le magának! Nagy zaj a ! jobboldalon: Rendre ! Rendre!) j Elnök: Figyelmeztetem Károlyi Gábor | képviselő urat, hogy a szónokot félbeszakítani nem illik és nem szabad, (Helyeslés a jobboldalon). Tódor József: Hanem megtörténhetik az, hogy valamely törvényhozás és úgy a magyar törvényhozás is, olyan törvényt létesít, a mely mélyen belevág a vallási ügyekbe, mint épen — majd annak idejében lesz szerencsém bővebben is kifejteni — a polgári házasság tervezete. Ezen ügyekben, ilyen alkalmakkor, ( mint a vallásnak legfőbb őre, mint a vallási j ügyeknek egyedüli letéteményese, mint ezen vallás hordozója, hirdetője, az egyháznak feje
