Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-106

166 106. országos ülés 1892. november 21-én, hetién. országot és önmagukat? S ha már ámítani kell, válaszszanak maguknak az ámításra sokkal alkalmasabb módokat, melyeknél a koronának tekintélye nem játszik bele, hanem egyedül a minis tereké. (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) De miből is állott a krisis? Abból, hogy a szabadelvű párt kebelében kiütött egy forradalom, mely megbuktatta a maga főnökét és vezérét. Meszlény Lojos: Lefejezte magát! Ugron Gábor: Azután fölmentek Bécsbe, hogy a kötelező polgári házasság kérdésében, a melyben a korona, a mint az a ház előtt kijelentetett, a megelőző kormánynak nem tett engedményeket, ő Felségének előleges beleegyezését kérjék, mielőtt azt a képviselőház és a főrendiház letárgyalta volna; mielőtt az alkotmányos módok közt szentesítés alá kerülhetett volna. Tehát előlegesen azon udvariassági fénynél, midőn a kormány csak kikéri ő Felsége beleegyezését, mely tisztán a korona administrativ és nem parlamenti működése és nem a parlamentarismusnak megfelelő működés, mert ez eljárás mellett örökké a koronára háríttatik a felelősség és a ministerek nem viselik a felelősséget, (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) most is akként történt, hogy Felséges Urunk királyunk a falnak szoríttatott; minden nap olvastuk a hírlapokban, hogy hány centiméternyire sikerült az új ministerelnöknek ő Felségét közelebb szorítani a falhoz és mikor vége van a krisisnek, kisül, hogy az egész csak szemfényvesztés volt és csak az elvi kijelentésre szorítkozik, de melynek nem hiszünk mi és nem hisznek künn az országban. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, őszinteséget várok a kormánytól s azt kívánom, hogy a parlamentarismus elveinek megfelőleg járjon el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Viseljék a ministerek maguk a felelősséget, ne akarják azt a koronára hárítani. Ha ő Felsége a törvényjavaslatokat el nem fogadja, ne is nyújtsák be ; vagy ha benyújtják, tessék akkor megbukni, ha a király megtagadja szentesítésüket : (Helyeslés a szélső baloldalon.) d'e örökké mimsternek akarni maradni még akkor is, mikor ő Felsége nem szentesíti a javaslatot és mikor előleges beleegyezését megtagadja, nem lehet. ( ügy van 1 bal felöl.) Ez a minísterelnöki programm nem ié foglalja magábau a polgári házasságot, ez csak eljegyzés per verba de futuro, egy oly eljegyzés, melynél tudjuk, hogy a menyasszony anynyira beteg, hogy napok után ki fog múlni és így a házasság soha létre nem jön. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) De elemezzük, mit teszen az, hogy ő Felsége megengedte, hogy a kötelező polgári házasság kérdésében elvi kijelentés tétessék és hogy a törvényjavaslatokat benyújthassák? Ez kettőt tesz. Először vagy azt teszi, hogy a minister urak az Ígéretnél maradnak s óvakodni fognak a törvényjavaslatokat saját megmaradásuk érdekében a képviselőház és a főrendiház elé vinni ; vagy másodszor azt teszi, hogy meg vannak győződve arról, hogy nem fognak annyi ideig kormányozni, a mennyi idő szükséges e törvényjavaslatok elkészítésére és a parlament elé hozatalára. Én, t. ház, minden politikában a határozottságot és őszinteséget becsalom. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ha egy kormány felállítja a maga működésének programmját, nem szeretem, ha az procatori kibúvók mögé rejtőzik el. Foglaljon nyíltan állást és ha nyíltan foglal állást, becsülöm, ha sikert ér el. Becsülöm még akkor is, ha megbukik, mert nagy eszméknek szolgálatában elbukni is dicsőség; de kicsinyes fogások közepette, a párt intrikái által elejtetni és megbukni, az a legnagyobb tehetségek számára is annyira fel nem emelő és annyira nem megtisztelő, hogy a kabinet jelenlegi elnöke iránt én csak mély részvétemet fejezhetem ki; (Mozgás jobb felől.) mert igen helyes volt az a czélzás, a melyet gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam tett, hogy az a kormánypárt az elvállalt feladatok teljesítésére a szükséges erőt és összetartást nem képviseli. (Mozgás jobb felöl. Úgy van! balról.) Akkor vállalkozni egy kormányzást programút keresztülvitelére, mikor a rainisterelnök a pártnak csak ideig-óráig vezetője, lehetetlen, mert egy titkos alaknak itt, vagy amott feltűnése után a pártban egyszerre kiüthet a forradalom Wekerle ellen is úgy, a mint kiütött gróf Szapáry Gyula ellen, mert ott nincsen meg a kormányzásnak biztonsága. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Önök az ellenzéket vádolják kormányképtelenséggel. (Halljuk! Halljuk!) Igenis az ellenzék kormányképtelen azért, mert a kormányzásra sohasem hívatott fel, de önök felhívatnak a kormányzásra és akként bizonyultak kormányképteleneknek és ez a kormányképtelenség az, a mi engem arra indít, hogy megtagadjam önöktől a bizalmat. (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy Ugron Gábor t. képviselőtársam attól a nagy buzgalomtól, melyet mostani felszólalásával tanúsított, legalább igen nagy részben megkímélhette volna magát, ha először is a ministeri ellenjegyzések természetével tisztában volna. (Halljuk! Halljuk!) Ö szemére hányja a kormánynak azt, hogy a hivatalos lapban a kormány lemondásának elfogadására vonatkozó leg-