Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-106
|58 10fl. országos ülés 1892. november 2i-én, hétfőn. sége kíván, életbelépteti s ezen intézmények jótékony működését maga is elősegíti, de azok eredményét be is várja: akkor a t. cabinet az úgynevezett államosítási törvényjavaslatokról, mint e ezélra legalább tökéletesen fölöslegesekről és szükségtelenekről, önmaga le fog mondani (Helyeslés a szélsőbalon.) és akkor igen sok téren, a belügyi és a nemzeti politika igen sok terén találkozni fogunk s azt a tárgyilagos bírálatot, a melyet joga van tőlünk megvárni s a melyet gyakorolni fogunk, szívesen felcseréljük azzal az őszinte támogatással, a melyet legalább a ház többségétől szintén vár. Ismétlem, nehogy félreértés támadjon, csak e föltétel alatt és csak a belügyi politika e mezején, [Helyeslés a szélső baloldalon.) mert azért egyéb téren is vannak kérdések, melyekben a kabinet t. elnökével én nem értek egyet. A mit a nemzet pénzügyi és közgazdasági fejlődésének előmozdításáról, a mit a kabinet pénzügyi és közgazdasági politikájára vonatkozólag a t. kabinetelnök előterjesztett, elvileg én azzal is egyetértek, de már a részletekben s talán majd — nem óhajtom, de meglehet — az elvek részletes alkalmazásában, a javaslatok készítésében s azok irányában is nagyon messze el fogunk térni egymástól. Feljogosít engem ezen kijelentésre különösen két körülmény. Az egyik az, hogy a mikor a kabinet t. elnöke a nemzet pénzügyi, ipari és közgazdasági fejlődését hangsúlyozza, egy szóval sem érinti az önálló nemzeti jegybank felállítását, (Igazi Igazi a szélső baloldlon.) tehát egyszóval sem érinti azon nevezetes közgazdasági intézménynek nemzeti alapon való szervezését, a mely centruma a legtöbb irányú ipari, pénzügyi és gazdasági fejlődésnek. (Igazi Úgy van! a szélsőbalon.) És a midőn másrészről — s ez a második, a mi engem feljogosít e kijelentésre — a t. kabinetelnök úr oly szépen s elvi általánosságban általam is helyeselve ipari érdekeink előmozdítását, iparunk fejlesztését hangsúlyozza, ugyanakkor egy szóval sem érinti azt a szükséges védelmet, melyben nemzeti iparunkat Ausztriával és a külfölddel szemben részesíteni kellene; (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) már pedig a nemzet ama nagy érdekeinek előmozdítása, melyek az új kabinet programmjában foglaltatnak, a nemzeti ipar védelme nélkül s védelem híjában a nemzeti ipar erőteljes fejlesztés nélkül egyáltalában soha el nem érhető. (Igazi Úgy van! a szélsőbalon.) A világtörténet, minden művelt nemzet történetének példája egyaránt tanúsítja ezt és e nyolczadik szabadelvű éa 67-es úgynevezett közösügyes kabinet a világtörténet e nagy tanúságait megváltoztatni vagy érvénytelennek bizonyítani nem fogja soha. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Igazságügyi reformjaink terén a jogegység megalkotását és a modern intézmények szeriDt való átalakítását hangsúlyozza a t. ministerelnök úr. E programm felállítása megvallom czélszerű és szükséges, de e programmnak is egy nagy hézaga van, a melyre a t. ministerelnök űr elfelejtett rámutatni: a katonai büntetőtörvénynek valóban gyökeres reformja (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbalon.) és a mikor a t. ministerelnök úr modern intézményekről beszél, akkor nagyon kár volt megfeledkezni a most fennálló katonai büntető törvényről, mely csakugyan nem modern, hanem igenis vizözön-előtti, barbár kori, vandalkori intézmény. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ha a t. kabinet modern intézményeket akar behozni, melyeket mi is óhajtunk, szükségeseknek tartunk és követelüok: kezdje akkor ennek az intézménynek eltörlésén, a mely csak Afrika vadjai közzé való, de nem művelt emberek közé. Gr. Károlyi Gábor: Siámba, a fehér elefántok országába ! (Nagy derültség.) Eötvös Károly: Egészen biztosan tudom, t. ház. hogy nincs e házban párt vagy pártárnyalat, de azt hiszem, hogy nincs egyetlenegy ember, ki tökéletesen egyet nem értene a ministerelnök úrral abban, hogy egyházpolitikai téren akként kell intézkednünk, hogy az állam jogos érdekeinek, hatalmának és méltóságának megóvása mellett a vallásos béke meg ne rontassák. (Élénk helyeslés a szélső balolalon.) Igenis első hazafiúi kötelességünk az állam jogát, érdekét és méltóságát megóvni; de azután legszentebb hazafiúi kötelességünk mindent elkerülni, a mi a vallásos béke megrontására vezetne és mindent elkövetni, a mivel ha az netalán részben megrontatott, ismét helyreállíttassák. (Helyeslés a szélsőbalon.) Egészen megnyugszunk abban, a mit a t. kabinet elnöke előterjesztett, hogy az izraelita vallás törvénybe iktatását, az izraelita vallásfelekezetnek közjogi jogosultságát, a vallás szabad gyakorlatának biztosítását és az állami anyakönyvvezetést tárgyazó javaslatok részint már készen állanak a kabinet tárczájában, részint munkában vaunak és hogy e javaslatok mielőbb elő fognak terjesztetni. Az elveket helyeseljük, az elveknek a törvényjavaslatokban való részletes felfogását és alkalmazását pedig tárgyilagos bírálat alá veszszük akkor, ha azok előttünk lesznek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Teljesen helyeslem és az ellenkező nézet nek teljes tiszteletben tartása mellett, a magam részéről hangstílyozni és követelni fogom, hogy a családi és a házassági jog, a kötelező polgári házasság institualásával rendeztessék. (Helyeslés a szélsőbalon.) Vívmánynak tekintem némileg azt • is, hogy a kabinet feljogosíttatott a korona által