Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.

Ülésnapok - 1892-101

101. orsiágos ülés 1892=, október 22-én, szombaton. 115 azon képviselő urakat, a kik ezen ünnepélyen részt venni szándékoznak, hogy az elnöki titkári hivatalban jelentkezni szíveskedjenek. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak tudomásul venni ? (Igen!) Tudomásul vétetik! Az elnökségnek egyéb jelenteni valója nincs. Fel fog olvastatni az indítvány- és inter­pellatiós könyv. Josipovich Géza jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány, sem az inter­pellatiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend: a budai honvéd­szobor leleplezésére vonatkozó meghívó tárgya­lásának folytatása. Ezzel kapcsolatban van egy értesítés, a melyet.ma reggel vettem Ivánka Imrétől, mint a budai honvéd-szobor-bizottság elnökétől. (Fel­kiáltások a szélsőbalon: Lemond? Derültség.) Mielőtt a tárgyalás megkezdetnék, ezen levél föl fog olvastatni; méltóztassanak azt meg­hallgatni. (Halljuk! Halljuk !). Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Nagy­méltóságú elnök úr! A honvédegyletek köz­ponti választmánya tegnap este tartott ülésében azt határozta, (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsőbalon: Hangosaiban!) hogy megjegyzés nélkül tudomásul veszi a budai honvédszobor-bizottság részéről a szobor leleplezésére vonatkozólag előterjesztett jelentéseket és azokat az egybe­hívandó rendkívüli honvéd-egyesületi országos közgyűlés elé utasítja. Miután pedig sem a leleplezési ünnepély, sem az országos honvédegyleti közgyűlés meg­tartását illetőleg határnap nem tűzetett ki és ez ügyben a határozat hozatala alig fog f. évi november 2-ika előtt megtörténni, (Nagy derültség a szélső baloldalon.) az ünnepély elnapolása válik szükségessé, mire nézve ugyan a honvédszobor­bizottság a lehető legrövidebb idő alatt fog határozni, mégis kötelességemnek ismerem ezt a Nagyméltóságú elnök úrnak már előzetesen is bejelenteni. Kiváló tisztelettel maradok Buda­pesten, 1892. évi október hó 22-ik napján, alá­zatos szolgája Ivánka Imre, a budai honvéd­szobor-bizottság elnöke.« Molnár Antal jegyző : Horánszky Nándor! Horánszky Nándor T. ház! A ház igen t. elnökének ezen bejelentése és előterjesztése folytán, különös tekintettel azon körülményre, hogy a leleplezési ünnepélynek, melyet az igen t. ministerelnök úr nagyszerűnek jelentett ki, keresztülvitelére ő vállalkozott: azon kérdést intézem a t. ministerelnök úrhoz, vájjon ezen bejelentés folytán nincs-e valami előter­jeszteni valója, hogy esetleg annak kapcsán a ! ház a további teendőkről intézkedhessek? (Helyes­lés bal felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. képviselőház! Én korábbi alkalommal is kijelentettem, (Halljuk! Halljuk!) hogy nem tartom szükségesnek, hogy a t. ház e kérdésben határozzon, mert nem volt másról szó, mint a honvédszobor-bizottság meghívójáról, melyet a t. elnök úr a háznak bejelentett. Minthogy pedig most, a honvédszobor-bizottság elnöke az újabban beérkezett átiratában azt jelenti, hogy az ünnepély elnapolása szükségessé válik: én a kérdés további vitatását egyáltalában tárgytalannak tartom és azon esetre, ha a beadott határozati javaslatok a napirendről levétetnek, részemről szívesen járulok ahhoz, hogy e kérdés tovább ne tárgyal­tassék. (Helyeslés jobb felől). Molnár Antal jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. képviselőház! A napi­renden lévő tárgyra nézve azon levél folytán, melyet a t. ház elnöke felolvasott és azon kije­lentés folytán, melyet a t. ministerelnök úr tett, a helyzet lényegesen megváltozott, A megváltozott helyzettel szemben tehát azon határozati javaslat is, melyet é hó 18-án előterjeszteni szerencsém volt, most már e pillanatban actualis jelentőségét elvesztette. Nem azért vesztette el, mintha azon nézetünk változott volna meg, mely a határozati javaslatban foglaltatott, mert a mit mi igenis azon határozati javaslatunk első pontjában indítványoz­tunk, hogy tudniillik a közös hadsereg illetékes kép viselete helyezze el koszorúját48/49-iki honvédeink egyik dicső tettének emlékoszlopánál, azt, mint a haza iránti kötelességet, elvárjuk a közös had­seregtől. (Helyeslés a szélső baloldalon.) E tekin­tetben tehát nézetünk nem változott, mert ez a közös hadseregnek, mint az állam egyik intéz­ményének, a haza iránti kötelessége marad, (Úgy van! a baloldalon.) De nem változott meg néze­tünk a határozati javaslatunk második pontjára nézve sem, mely abból áll, hogy mindennemű tervnek, mely arra irányulna, hogy akár a nemzet nevében, akár 48/49-iki honvédeink által és nevében a Szent-György-téren levő úgy­nevezett Hentzi-szobor megkoszoníztassék, min­den ily tervnek a kormány minden hatalmában levő eszközzel állja útját és ezt hiúsítsa meg, (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) mert ebben a nemzeti közérzület súlyos megsértése foglaltatik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézetünk tehít nem változott meg a megváltozott helyzet után sem. Ez a nézetünk fennáll ma és fenn fog állani ezentúl is. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindamellett én részemről tisztelettel bele­nyugszom abba, hogy a határozati javaslat ez idő szerint a napirendről vétessék le. Mielőtt azonban erre vonatkozólag lehető rövid indokolásomat előadnám, egy megjegyzést 15*

Next

/
Thumbnails
Contents