Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-89
276 8 *« országos ülés 1892, Juliiig 16-én, péntekem 14-ig terjedő cdkket, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 15-ik csikket). —- Ámon Ede! Ámon Ede: T. ház! E ezikkben a két álhim vereteseinek kölcsönös megvizsgáltatására Magyarországon állami kémle-intézet felállítása mondatik ki. Ez új intézet fejlesztésére a t. niinister urnak a legőszintébb elismeréssel adózom, mert ezzel vége van vetve annak a pitoyabilis állapotnak, mely a viszonosság teljes hiányában állott. Mert míg a mi érmeink Bécsben megvizsgáltattak, az ottaniak itt nem vizsgáltattak meg. A reciprocitás e hiányát nem pótolhatta a magyar állam azon jogosítványa, hogy a bécsi cs. kir. főkémle-intézethez esetleg egyik tisztviselőjét állandóan kiküldhette. A tervbe vett újítás fontosságát leginkább az tudja méltányolni, a ki az eddigi állapotokat tüzetesen ismeri. Az érmeknek kölcsönös megvizsgáltatása nem új eszme, a mennyiben ezzel már az Ausztria és a német vámszövetség között kötött 1857-iki érmeegyezményben és a skandinav-unio szerződésében is találkozunk. Az ezen érmevizsgálat és ellenőrzés végrehajtásával megbízott műszaki intézetek hatásköre tehát a dolog természeténél fogva igen fontos, ezek lévén a szövetkezett országok éremtechnikai államhitelének, röviden mondva, éremhitelének legfőbb őrei és biztosítékai. Ezen szempontból tehát szükségesnek tartom, hogy nálunk is az új kir. főkémíeintézet szervezése a kellő gonddal történjék. Meg vagyok győződve, hogy a t. pénzügyi kormány az intézetet mindazon tudományos és műszaki segédeszközökkel el fogja látni, melyek az érmevizsgálat exact véghezviteléhez szükségesek. De miután ezen intézetben nemcsak a mi, hanem egyszersmind a monarchia másik államának érmei is meg fognak vizsgáltatni, mivel ezzel szemben a másik állam viszont teljesítménye áll, azért, azt hiszem, hogy a magyar intézet tiszti személyzetének szervezésénél arra is kellene figyelműiéi lenni, hogy qualificatio és rangfokozat tekintetében lehetőleg úgy intézkedjünk, hogy a mi intézetünk a másik intézette] szemben az inferioritas jellegét ne viselje. Magát a ezikket készségesen elfogadom. (Helyeslés a jobbóldalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat úgy van szövegezve, hogy a két főkémle-inté zet teljesen egyenrangú factornak van odaállítva és így a teljes paritás és reciprocitás a két főkémle-intézet között magában a törvényjavaslatban van biztosítva. Ebből azonban azt a következtetést vonni, hogy úgy rendezzük be a főkémle-intézetet, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban van, nem kívánom. Mi a főkémle-intézetét úgy fogjuk berendezni, hogy az teljesen megfeleljen feladatának úgy az egyének megválasztása, mint a felszerelések tekintetében; de berendezzük saját igényeink szerint. Csak azért teszem ezen megjegyzést, nehogy hallgatásom által helyeselni látszassam a képviselő úr azon kívánságát, mintha az illetmények és rangfokozatok tekintetében assimilálni fogják a főkémle-intézetet az ottanival. Ismétlem azonban, hogy a mint az a törvényben is biztosítva van, mindenesetre módját fogom ejteni annak, hogy azok úgy az érintkezésben, mint a hatáskörben teljesen egyenlő factorként álljanak egymással szemben. (Helyeslés.) Elnök I Kíván még valaki szólani ? Ha senki sem kíván szólani, a ház a 15. ezikket elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa a w-22-ik csikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnöki E szerint t. ház, ezen törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben el lévén fogadva, a holnapi ülésben fog harmadszor olvastatni. Következik a napirend szerint a pénzügyi bizottság 124. sz. jelentése: »az aranyforintra szóló kötelezettségeknek koronaértékbeli aranyérmékben való teljesítéséről« szóló törvényjavaslatról. Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy az általánosságban felolvasottnak tekintessék. Kíván valaki általánosságban hozzászólani ? Minthogy senki sem kíván szólani, az általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Most részleteiben fog olvastatni. Sehóber Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1—5. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A mint méltóztatnak látni, az illető törvényezikkek, a melyek idézve lesznek, nincsenek a szövegbe beírva, mert ez azon számtól függ, melyet a törvénytárban fog nyerni. A szokás az, hogy a főrendiház tárgyalása után fogják az illető számot kapni, mely véglegesen fe fog vétetni a szövegbe, köteles vagyok ezt a t. ház tudomására hozni. Elnök: T. ház! Miután a törvényjavaslat általában, nemkülönben részleteiben elfogadtatott, harmadszori olvasása a holnapi ülésben fog megtörténni. Következik napirend szerint a pénzügyi bizottság 125. számú jelentése az osztrákmagyar bank alapszabályai 87-ik czikkének kiegészítéséről. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a törvényjavaslat általánosságban már felolvasottnak tekintessék? (Igen!) Kíván valaki általánosságban hozzászólni? Senki sem? Akkor a törvényjavaslat az osztrák-magyar bank alapsza-
