Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-88
M 88. ors«ág«» ftléi 1892. Jntlns U>én, eíttt«rt8kön, ségemnek tartok megtenni minden óvó intézkedést előzetesen is, de utólagoson is minden erőgza koskod ás ellen, bárhonnan jöjjön is az. (Élénk helyeslés jobb felől.) Tisztában vagyok és kell, hogy mindenki tisztában legyen az iránt, hogy mi a szándéka a kormánynak? (Halljuk! Halljuk!) Az általam már jelzett határt a kormány nem fogja átlépni engedni (Helyeslés jobb felől.) é* ha valaki átlépné, meg fogja érezni, hogy a kormány tudja, mi a kötelessége. (Élénk helyeslés jobb felől.) Huszonöt év elégséges idő volt arra, hogy a fönnálló törvények alapján tétessenek meg azon intézkedések, a melyek szükségesek, hogy az ország polgárai közt a nyugalom fentartassék. Remélem és hinni akarom, hogy ez intézkedések és eszközök elégségesek lesznek ezentúl is. (Helyeslés a jobboldalon.) Horváth Gyula: Csak az emberek nem! (Mozgás jobb felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Azon esetre, ha ezek elégteleneknek bizonyulnának, a kormány akkor sem fog késni a törvényhozást felkérni, hogy tegye meg erre ! a szükséges intézkedéseket. (Tetszés a jobboldalon.) Meg vagyok róla győződve, hogy ezeket a törvényhozás megtagadni nem fogja. (Helyeslés.) Akkor aztán tulajdonítsák maguknak, a kik nyert szabadságukkal visszaélve úgy használták, azt fel, hogy a törvényhozás azon kényszerhelyzetbe jött, hogy azok orvoslására intézkedni szükségesnek lássa. (Élénk helyeslés.) Az ezen irányban teendő administrativ intézkedéseknek nem az a feladata, hogy a nemzetiségek közt a népet válaszsza ki és azok ellen, a kik fel vannak bujtogatva, tétessenek meg a törvényes lépések, hanem azon izgatók ellen, a kik ezen izgalomra okot. szolgáltatnak, kel] megtenni a szükséges szigorú intézkedéseket. (Általános élénk helyeslés.) Mulasztással vádolják a kormányt, mert eddig nem látják működésének eredményét, mondván, hogy mennyi idő óta folynak ezek a mozgalmak és még sem történik semmiféle intézkekedés. (Halljuk! Halljuk!) Bátor vagyok erre nézve megjegyezni, hogy nem sok ideje annak, hogy ezek a mozgalmak abban az irányban és mérvben indultak meg, a mint az most észlelhető. Csak néhány hete, hogy a küldöttség Bécsben járt a memorandumj átnyújtása végett, (Mozgás.) de vannak ezen kívül más események, melyek közelebbi időre esnek. (Halljuk! Halljuk!) így júliusban volt a laczfalvai gyűlés, mely a közigazgatási hatóságok közbelépése folytán nem engedtetett meg. Részint a gyűlés égybehívása előtt, részint pedig azóta a hozzám feladott felebbezésekben oly nyilatkozatok történtek, melyek a magyar államot annyira iértik, hogy azokat megtorlatlanul hagyni nem lehet. (Általános élénk helyeslés.) Ha tehát ez ügyben július hatodikától máig intézkedés nem történt, ezért a kormányt vádolni még nem lehet. (Élénk helyeslés.) Azon irányt, melyet fentebb jeleztem, követi a kormány s követni fogja ezután is; de ne méltóztassanak kívánni, hogy minden egyes kérdésben megjelölje azon intézkedéseket, melyeket tenni szándékozik, mert nem volna jó, ha ezzel alkalmat szolgáltatna az illetőknek arra, hogy azokat kijátszhass Ak. (Általános élénk helyeslés.) Ily irányban szándékozik a kormány továbbra is eljárni; kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Hosszan íartó zajos helyeslés és éljenzés jobb felől.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Abban a helyzetben vagyok, hogy igen röviden nyilatkozhatoni a t. ministerelnök úr imént hallott válaszára (Halljuk! Halljuk!) Az elvek, az irányzatok, melyeknek a t, ministerelnök úr kifejezést adott, az én felfogásom szerint is helyesek és többnyire nem is térnek el azoktól, a melyeknek én voltán bátor kifejezést adni. (Halljuk! Halljuk !) De az még mindig megmagyarázatlan kérdés, hogy ha a t. ministerelnök úr azokról az izgatásokról, a melyeknek egy része az igazságügyi kormányzat tevékenységet provocálja, kellő időben tudomással bírt, miért jutott ez oly későn tudomására a t. igazságügyi minister úrnak? (Úgy van! a baloldalon.) Horváth Gyula: Nem beszélnek egymással ! (Derültség.) Gr. Apponyi Albert: Vagy a t. ministerelnök úr késedelmeskedett abban, hogy igazságügyi eollegáját értesítse, vagy pedig áll az, a mit a t. belügyminister úr orgánumainak ily nagy állami érdekben tanúsított késedelmességéről mondottam. (TJgy van! bal felöl.) Van még a t. ministerelnök úr beszédének egy pontja, a melyre nézve talán némi felvilágosítás volna szükséges. Ha jól értettem azon szavait, a melyekre czélzok, azt méltóztatott mondani, hogy a kormány a kezébe adott hatalommal élni fog. En ezt tökéletesen kielégítőnek tartom, de nem a nyilatkozatot, mert mi tetteket várunk a kormánytól, hanem azt a hatalmat, a melyet a törvény ád a kormánynak kezébe, hogy bármely izgatással szemben eljárhasson. Ehhez azonban a t. ministerelnök úr hozzátette, hogy a mennyiben ez a hatalom nem volna elégséges, akkor a törvényhozáshoz fog fordulni a hatalom nagyobb mérvének megadása