Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-78
20 ? 8 ' országos Ülés 1892. junins 25-én, szombaton. minister úr nagy büszkeséggel hátra gesticulál és azt mondja: »Itt van a nemzet, itt van a többség a hátam megett«. Dehogy azt a többséget, azt a nemzetet, mi vezeti, azt nem tudja ,' enki. így felvetve a kérdést, nem lehet tagadni, ha a nyáron, július hó kezdetén akarnak tárgyaltatni egy oly törvényjavaslatot, a mely kétségkívül ugy a magánosokat, mint a községeket, az állam kiváló fontos érdekeit, a kereskedelmet, a szeszipart a legmélyebben érdekli s a mely minden intézkedésében a legfontosabb kihatású lehet, ha ily törvényjavaslatot akarnak nyáron tárgyaltatni, a nélkül, hogy az illető képviselők úgyszólván a kellő előkészületet megtehetnék, ez csakugyan igen erős és súlyos imputatio. Elismerem a leghatározottabban, hogy a pénzügyminister úrtól a legnagyobb könnyelműség volna, ha az állam financiái érdekében mindazokat a törvényhozási intézkedéseket meg nem tenné, melyek az általa elért jó eredményeket biztosítják. De ha ezen intézkedéseket megakarja tenni, erre nem az a mód, hogy a javaslatok, melyeket behatóan szükséges tárgyalni, oly időben tárgyaltassanak, hogy vagy en bloc legyen kénytelen a ház elfogadni, (Igaz! Úgy van! bal felöl) vagy pedig az ellenzéket illethessék azzal a váddal, a melyet igen pazarul szoktak felhozni, hogy az ellenzék folytonos felszólalásai mellett a javaslatokat nem tudják behatóan tárgyalni és hogy az ország ügyei azért maradnak hátra, mert az ellenzék folytonosan obstructiót csinál, a midőn hozzá szól azon előterjesztésekhez, melyek tárgyalás alá kerülnek. Az egészen helyes s azt én belátom, a minister úrnak igaza van abban, hogy neki nem szabad megengedni, hogy az állam jövedelmei, melyek a pénzügyi egyensúlynak és azon pénzügyi alkotásoknak, melyeket czélba vett, alapját teszik, megingásnak legyenek kitéve. A minister úrnak e t(5rekvése egészen helyes és correct s ennek érdekében én a mag; m részéről s azt hiszem mindenki — az or.-zág érdekében s nem a pénzügyminister úr érdekében — kész elmenni addig, hogy a pénzügyminister úrnak megadja ezek biztosítására a szükséges eszközöket, de megadja ideiglenesen arra az időre, a melyre az ország érdekében csakugyan szüksége van. De nem járulhatunk hozzá — s ehhez én sem vagyok hajlandó hozzájárulni — oly definitívumok megteremtéséhez, melyek a legnagyobb nyárban, oly időben, mikor a képviselőháznak nagy része együtt sincs, hevenyészve s úgyszólván a pillanat pressioja alatt alkottatnak és melyeket az ország évek hosszú során át fog megsínyleni. Mert valahányszor egy rossz alkotás megváltoztatásáról volt szó, mindig azzal állotta.k elő, hogy hisz meg van erre a törvény, most nincs időnk, most nem lehet azt megváltoztatni. Mindazon rossz adótörvények, a melyeket a minister úr is a maga részéről többször elitélt, hogy rosszak s nem felelnek meg az ország igényeinek, így keletkeztek és így tartitnak fenn; így történik meg az, hogy a törvények hevenyészve alkottatnak s oly definitivumok teremtetnek, a melyeken azután változtatni annak idejében nem lehet, Azon kérést intézem tehát a pénzügyminister úrhoz: méltóztassék ezt jól megfontolni, mert senki — én legalább az ellenzék egyetlen egy tagjáról sem teszem — fel az országnak e komoly pénzügyi érdekeinél párttaktikát nem akar követni ; hanem azt akarjak, hogy az ország érdekeinek megóvására nyujtassék nekünk a szükséges idő és a szükséges mód; a pénzügyminister úrtól pedig mindazon eszközöket és módokat, a melyek az ő helyes cselekvését lehetővé teszik, nem fogja megtagadni senki. Ez az, a mi engemet ezen kérésem után, a melyet a pénzügyminister úrhoz intézek, egyszersmind arra indít, hogy a Horánszky t. képviselőtársam áltál tett indítványt a napirendre vonatkozólag pártoljam. (Helyeslés bal felől. Felkiáltások jobb felöl: Szavazzunk !) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. képviselőház! Én röviden csak azt vagyok bátor megjegyezni, (Halljuk! Halljuk!) hogy ezen esetben nem az országgyűlés tanácskozási sorrendje okozta azt a késedelmet, hogy a törvényjavaslat kellő időben elő nem terjesztetett, hanem okozta egyedül az a körülmény, hogy mielőtt egy ilyen, habár csak átmeneti időre érdemleges intézkedéseket contempláló javaslatot terjesztettem elő, azon tapasztalatokat, a melyeket időközben szereztünk, teljes mértékben érvényesíteni kívántam. Ha tehát valakit mulasztás terhel ezen javaslat kellő időben elő nem terjesztéseért, úgy a mulasztást kizárólag személyemre kell vennem, indokolva azt azzal, hogy itt csak egy minden tekintetben tapasztalati adatokkal kiegészített javaslatot kívántam előterjeszteni. (Élénk helyeslés jobb felől.) Már ezelőtt voltam bátor kifejteni, t. képviselőház, hogy nem mindegy az, hogy most tárgyaljuk-e e«t a javaslatot, vagy ősszel tárgyaljuk. Ha most tárgyaljuk, akkor a javaslatot akár ebben a formában, akár másban fogadtassék el, okszerűen, nyugodtan és alaposan végre lehet hajtani. (Igás! Úgy van! jobb felől.) Ha őszszel tárgyaljuk, nem lehet alaposan végrehajtani. (Felkiáltások bal felöl: Miért?) És igen sok intézkedésben igen sok hiba fog előállani e miatt. (Élénk felkiáltások bal felöl: Miért nem lehet végrehajtani?) Voltam bátor megmondani, hogy miért nem lehet. Először nem lehet azért, mert a pénzügyi közegek, melyek hívatva vannak, hogy ne felületesen, hanem
