Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-88

252 88. országos ülés 1993. Julius It-én, cs&tBrtfikSii. becsületes szándékkal egyezkedik, hogy azt keresztül is vigye. De hát az is parlamenti kormány és függ az osztrák parlamenttől. És azon tapasztalat,melyet a parlament részéről szereztünk, bírtak engem ezen határozati javaslat benyújtására, hogy tudassuk velük, hogy a mi türelmünknek is van vége, határa* és ne higyjék, hogy mi annyira kötve érezzük magunkat hozzájuk, hogy mindent készek vagyunk feláldozni még akkor is, a mikor kézzelfoghatóvá lesz minden ember előtt, hogy lehetetlenség ezen országot akként kormányozni, hogy lépten-nyomon bele ne ütközzék egy-egy akadályba a túlsó oldalról. A másik pontot illetőleg engem némi részben kielégített a t. minister úr nyilatkozata. Kielégít t. i. az a kijelentése, hogy semmi áron az általa kötendő új szerződésbe oly intézkedést nem fog fölvenni, a mely később akadályul szolgálhatna az önálló bank felállításának. De bocsánatot kérek, ez nem ok arra, hogy határozati javaslatom második pontját el ne fogadja. Mert én nem úgy értem, hogy a kormány most kössön egy szerződést a bankkal, mely fennálljon 1897-ig s bírja rá azt a bankot nagy áldozatokra és 1897-ben azután csapjukéi s mondjuk, hogy nincs rá szükségünk. Felteszem a t. minister úrról, hogy ő tesz fel rólam annyi gyakorlati felfogást, hogy ilyesmit nem imputálok sem neki, sem a banknak, hanem igenis azt hiszem, hogy most, midőn ily nagy művelet keresztülviteléről van szó épen azzal a bankkal, ez volna a legalkalmasabb perez rábirni őt arra, hogy oly alapon alakuljon át, hogy az nemzeti követelményeinknek is teljesen megfeleljen ; mert midőn mi nemzeti önálló bankról beszélünk, ne méltóztassék azt hinni, hogy ahhoz kötjük magunkat, hogy ne ezek az emberek, hanem mások legyenek. Minekünk mindegy, ha ugyanazon csoport, mely ott alapít bankot, alapítja meg az önálló magyar nemzeti bankot is. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy mikor az egyezkedések alkalmával erről volt a szó, az egyetlen ok az volt, hogy azt mondták, hogy először roppant nehéz az érczalapot megosztani. Az volt az akadály, hogy megtörténhetik, hogy a mi jegyeinknek disagioja lesz az ottani bank jegyeivel szemben. Ez most mind elesik. A mely perezben mi áttérünk az aranyvaluta pénzrendszerére, a mikor tehát az egész pénzrendszer érezre lesz fektetve ; mikor úgyis kell, hogy a banknak pinczéi tele legyenek rakva aranynyal, az érczalapnak elkülönítése és Magyarország részére egy külön érczalap felállítása, azt hiszem, semmi akadályba nem ütközik és mikor a bankjegy, ha lesz is, többé nem fog szerepelni mint pénz, hanem csak mint elfogadott valutánknak helyettesítője, nem lehet elképzelni, hogy disagio legyen akkor, mikor egyaránt van fundálva itt, meg amott is. Én tehát most is abban a meggyőződésben vagyok, hogy ha valaha, ez a legalkalmasabb perez ennek a kérdésnek üdvös megoldására. A t. pénzügyminister úr azt méltóztatott mondani, hogy szerinte az önálló bank nem önczél, hanem gazdasági czél. Engedelmet kérek, én azt mondom, hogy politikailag a nemzeti bank egyúttal önczél is, mert azzal a gondolattal egy nemzet nem barátkozhatik meg, nem szabad, hogy megbarátkozzék, hogy addig, a míg a legkisebb önálló ország is bir és rendelkezik egy oly bankkal, mely tisztán csak az ő saját gazdasági érdekeinek és hitele szabályozásának áll rendelkezésére, épen Magyarország képezzen kivételt Európában. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E tekintetben az önálló bank önczél is. És méltóztassanak elhinni, bármit is tesz a kormány, ez oly törekvés, melyről a nemzet lemondani nem fog. De ok sincsen reá, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hisz jogunk törvénybe van iktatva, a kérdés csak az, hogy a kellő perczet, a kellő alkalmat ragadjuk meg és a kellő perez és kellő alkalom épen most van itt a t. pénzügyminister úr részére. Örvendek, hogy a t. pénzügyminister úr hozzájárul határozati javaslatom harmadik pontjához. Én igen jól tudom, meg vagyok róla győződve, hogy a minister úr határozati javaslatom elfogadása nélkül is, a dolog természeténél fogva és — mint helyesen monda — saját reputatioja érdekében rajta lesz, hogy minél előbb szüntettessék meg a papírpénznek kényszer-árfolyama és történjék meg a készpénzfizetés fölvétele. De igen helyesen jegyezte meg egyúttal ő maga, hogy ő nem tudhatja, vájjon akkor, a mikor arra rá kerül a sor, ő fog-e ott ülni azon a széken, vagy nem? Hiszen megtörténhetik a változás még akkor, ha a pártokban nem történt változás, de én óhajtom és szeretem remélem, hogy addig már olyan változás lesz, hogy pártállásánál fogva a t. minister úr nem fog ülhetni a ministeri székben. (Derültség és helyeslés a szélső baloldalon.) Én pedig az ezen, úgy azon párt kebeléből (a szélső baloldalra és a baloldalra mutat.) jöhető ministert is kötelezni akarom arra, hogy a valutareadezés ne csak a pa' piron maradjon, hanem hogy az igazán, minél | előbb átmenjen az életbe. (Helyeslés a szélső balj oldalon.) Ajánlom újból határozati javaslatomat elfogadásra. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozás be vau , fejezve. Következik a szavazás. A kérdés az: ' Méltóztatik-e a tárgyalás alatti törvényjavaslatot, a koronaérték megállapításáról általános-