Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-88
88. orseigds ülés Í8»2. Julius 14-én, csutfirtökgji. ^ií múlva talán helyesebben megoldani azokat, mert ez által határozottságot tanúsítunk és növeljük vele a bizalmat. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ugyanezért ki kell jelentenem, t. ház, hogy azon intézkedéseket, a melyek e javaslatban vannak, minimumoknak tekintem (Helyeslés jobb felől.) arra, hogy egy valuta-rendezés sikeresen keresztíüvitessék. De egyúttal elégségeseknek is tartom arra,hogyha egy komoly actio kívántatik az arany beszerzése terén és általában a további tárgyalások és műveletek előkészítése terén, azt a bizalmat, melylyel a pénzvilág a mi valuta-rendezésünket fogadta, képesek is leszünk fentartani addig, míg e rendezés befejezettnek lesz tekinthető. (Tetszés és és helyeslés jobb felől.) Mielőtt Helfy Ignácz t. képviselő úr határozati javaslatára áttérnék, a képviselő úr néhány mellesleges észrevételére vagyok kénytelen megjegyzéseket tenni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr azt a parlamenti bizottságot mely kiküldetik a végből, hogy ellenőrizze a kormány aranybeszerzési működését, nem tartja kielégítőnek. Először azt mondja, hogy annak hatásköre nem kielégítő s úgy, mint annak idején az olasz parlamenti bizottságot, tágabb hatáskörrel kellett volna felruházni; másodszor pedig a tagok számát sem tartja elegendőnek azért, mert minden párt nem lehet abban képviselve. Elismerem, t. képviselő úr, hogy az olasz bizottság hatásköre és ezen bizottság itt javasolt hatásköre közt van egy differentia. Az, hogy még a mi bizottságunknak csak felügyeleti és ellenőrzési joga van, annak az olasz bizottságnak consultativ joga is volt ezen kérdésekben. (Úgy van! jobb felől.) De ne téveszszük szem elől, hogy annak a műveletnek ellenőrzése egészen más ám, a mire ez a bizottság itt hivatva van, mint azon bizottságé. Ott nemcsak az arany beszerzéséről, hanem a különböző régi értékjegyek bevonásáról, a reserváták mikénti megállapításáról, szóval azokról az actiokról volt szó, a miket mi csak később fogunk megoldani. Nálunk ellenben a tiszta arany beszerzéséről és az aranynak pénzzé felhasználásáról van szó és valóban nem tudnám, hogy ily körülmények közt, midőn csak az aranynak beszerzéséről van szó, egy bizottságnak az ellenőrzési jogon kivül hogyan lehetne consultativ jogot is adni. Hiszen ez annyit tenne, hogy az egész operatiot nemcsak ezen bizottságnak ellenőrzésétől kellene függővé tenni, hanem mintegy az egész eljárást ezen bizottságnak előleges véleményétől kellene feltételezni. Én ezt a mi viszonyaink közt lehe tétlennek tartom és azt hiszem, hogy alig akadna minister, a ki a felelősséget képes volna elvállalni oly dolgokért, melyekben gyors intézkedésre, gyakran 24 órai elhatározásra van szükség, hogy az egész eljárást, programmját annak végrehajtásában egy bizottság consultativ votumától tegye függlSvé. (Helyeslés. Úgy van! jobb felől.) Nem is számítva, hogy az ily műveletnél, ha azután véleménykülönbség merülne fel a minister és a bizottság közt, akkor a minister vagy nem merne procedálni, vagy pedig, a mint én hiszem, én mernék procedálni, csakhogy miképen ? Szegett szárnyakkal, mert ha kitudódnék az, a mint kitudódnék, hogy ennek a bizottságnak a véleménye más, mint az enyém: ez azután már az egész eljárást nemcsak megnehezítené, hanem néha meg is ná, mindenesetre pedig oda vezetne, hogy az egész egyhangúságot, mely ilyen végrehajtásnál mellőzhetetlen, nem lehetne elérni teljes mértékben. Hogy legyen-e ennek a bizottságnak, vagy más bizottságnak ilyen consultativ votuma vagy ne: erről akkor lehetne helyesen szólani, ha nemcsak az arany beszerzésére, hanem az egész műveletnek végrehajtására, az ezüst-courransnak behozatalára, az államjegyek bevonására szorítkoznék. Most erről intézkedést nem teszünk, hanem majd akkor lesz helyén ezen kérdést alaposan mérlegelni, midőn a valutarendezés során a további intézkedéseket fogjuk megtenni (Helyeslés jobb felöl) A mi a bizottság számát illeti, mely hat tagból áll, olykép, hogy négy tagot a képviselőház, kettőt pedig a főrendiház küldjön ki: ezt elégségesnek tartom, mert azt tapasztalom, hogy kis bizottságoknak nagyobb ellenőrzési hatálya van, mintha- nagy bizottságokat hívnak össze. (Helyeslés jobb felől.) Különben bátor vagyok megjegyezni, hogy az olasz bizottságba a képviselőház szintén négy tagot és a főrendiház is négy tagot küldött ki Beöthy Ákos: Az államtanácsból is négy tag volt kiküldve. Helfy Ignácz: A ministertanács szintén négy tagot küldött ki. Wekerle Sándor pénzügyminister: Igen, négy tagot nevezett ki a ministertanács a, tisztviselők sorából. Az államtanácsnak külön hivatása volt, hanem ebbe a bizottságba a parlament köréből nyolcz tag küldetett ki, négy tag a képviselőházból, négy tag a főrendiházból. Gryöngíttetett ennek a bizottságnak ellenőrzési joga az által, hogy T a ministertanács is nevezett abba négy tagot. Azt hiszem tehát, ha a felügyelet, az ellenőrzés függetlensége szempontjából bíráljuk meg e bizottság összealkotását: kétségtelenül függetlenebb az a bizottság, a mely csak parlamenti tagokból áll, mint az, a mely négy kinevezett ministeri tag által gyöngíttetik s contracariroztatik működésében. (Úgy van! jobb felől.) Különben ez nem elvi differentia; megjegyzésein csak az, hogy nézetem szerint ezeu
