Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-87
|3Q 87. orííéfM ülés Í8»2. Julius 18-án, Mcrdän. nincsen, mely komolyan akarná a tiszta aranyvalutát és a készfizetéseknek belátható időben felvételét. Kerülik a világos megoldásokat és eoinpromissum útján vesznek fel szándékosan zavarosan fogalmazott megállapodásokat, mely a legellcntétesebb vélemények álláspontjából is az egyiknél ilyen, a másiknál amolyan magyarázatokkal elfogadható. Ily viszonyok között önkénytelenül felmeiűl a kérdés, nem kötelességünk és feladatunké nekünk a szükséges garantiák megteremtéséről gondoskodnunk. Tudom azt, hogy ez nagyon nehéz feladat, mert nehéz e tekintetben a helyes formát megtalálni és ha ez meg is található, még nehezebb azt a jelzett viszonyoknál fogva az osztrákokkal is elfogadtatni. A biztos garantiát megtalálni azért nehéz, mert az eléggé ismert és általam itt újból felsorolni nem kívánt okoknál fogva egy meghatározott kötelező időpont nem lévén megállapítható, az egyedüli feltétlenül biztosító módozat magától elesik. De ha egy ily feltétlen biztonságot nyújtó határozmányt nem is, mégis lehetne talán a kötendő szerződésbe egy oly pontot felvenni, mely egyrészt a készfizetések felvételéhez szükséges aranymennyiségnek a viszonyok által engedett mi hamarabb való beszerzését szerződési kötelezettségnek mondaná ki; másrészt ugyancsak — és erre fektetném afősíVlyt — mint szerződési kötelezettséget állapítaná meg azon elvet, hogy a kellő időpont elérkeztével a készfizetések tényleg felveendők lesznek, En tudom, t. ház, hogy ez a garantia is nagyon hiányos, de mindenesetre garantia szempontjából jobb, mint a Plener-féle toldat, mert ezen elvi megállapodásoknak felvétele igen jó próbaköve volna az osztrák képviselőház többségének komoly intentioit illetőleg. Az előttünk fekvő szerződési tervezet csak az iránt intézkedik, hogy a további törvényjavaslatok tekintetében a kormányok folytassák a tárgyalásokat. Ezt bona fide megszavazhatja az is, a ki a jelenleg tervezett intézkedések törvényre emelkedését akarja a nélkül, hogy a készfizetéseknek belátható idő alatti felvételéhez szavazatával hozzájárulna. De ha az említett elvi kijelentések mint szerződéses megállapodások benfoglalvák, azt — legalább bona fide — nem szavazhatná meg senki, a ki kellő előfeltételek mellett sem akarja a készfizetéseknek belátható időben való felvételét. De ép ezért nem fogná azt az osztrák képviselőház többsége megszavazni. E kényszerhelyzettel számolok, midőn tartózkodom egy erre czélzó concret indítvány megtételétől és bizalmamat abba helyezem, hogy a kifejtendő viszonyok kényszerítő hatalma, támogatva pénzügyministerünk mindig tapasztalt erélye és ügyessége fogja elhárítani az akadályokat. Nem akarok foglalkozni, t. ház, (Helyeslés bal felöl. Bálijuk! Halljuk! a jobboldalon.) egy pár kérdéssel, melyeket főleg az ezüstcourranssal szerettem volna még felemlíteni, de a ház kimerültségére való tekintettel (Helyeslés bal felől. Halljuk! Halljuk! jobb felől) csak azt mondom, a mivel tulajdonképen beszédemet zárni kívántam, hogy oda concludálok, hogy én az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. De ha egyegyúttal kifejlést is adok azon tudatnak, hogy e javaslat elfogadásával még nagyon messze vagyunk valutánknak r egész biztos alapon való rendezésétől... Molnár Józsiás: Ez igaz! Rosenberg Gyula:.. mégis megelégedéssel tölt el az, hogy megtettük az első lépést arra, a mit az absolutisticus Ausztria soha megvalósítani nem tudott és az utunkba gördülő nehézségek daczára bizom abban, hogy a megkezdett míí haladása és bevégzése alkotmányosságunknak újabb fényes diadala lesz, (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincsen főijegyezve. Kíván még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kíván szólani, a vitát ezennel bezárom, Azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy úgy az előadó úr, mint a határozati javaslatok benyújtói majd a holnapi ülésben szólhassanak és így a kérdésnek további folytatólagos tárgyalása holnapra marad. (Helyeslés.) T, ház! Következnek az interpellatiok. Első sorban dr. Kemény Pál képviselő úr fogja megtenni interpellatioj át. Kemény Pál; T. képviselőház\ (Halljuk!) ígérem, hogy rövid leszek, de meg is tartom Ígéretemet, nem úgy, mint az előttem szólott két szónok. Felszólalásom czélja csupán az, hogy a közoktatási ministerium irattárában, ágy látszik, már tiz év óta elintézetlenül levő egy ügyet felszínre hozzak. (Halljuk!) Veszprém vármegye Borzavár községe templomi és egyházi ügyeit illetőleg a vallásalapítvány patronatusa alatt áll. A vallásalapítvány ezen község közelében igen szép kiterjedésű birtokokkal rendelkezik és úgy a canoni jog értelmében, mint pedig különösen a canonica-visitatio határozott effeetiv kitétele értelmében is kötelezve van arra, hogy a község templomát jókarban tartsa, esetleg az aedificatio eszméjét megvalósítsa. Tiz évvel ezelőtt történt, hogy a község lakói látták, hogy templomuk bomla dozni indul, í882-ben terjesztettek be a vallásos közoktatásügyi ministeriumhoz sürgős kérvényt templomuk felépítése tárgyában. Ez a tiz