Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-87

|3Q 87. orííéfM ülés Í8»2. Julius 18-án, Mcrdän. nincsen, mely komolyan akarná a tiszta arany­valutát és a készfizetéseknek belátható időben felvételét. Kerülik a világos megoldásokat és eoinpromissum útján vesznek fel szándékosan zavarosan fogalmazott megállapodásokat, mely a legellcntétesebb vélemények álláspontjából is az egyiknél ilyen, a másiknál amolyan magya­rázatokkal elfogadható. Ily viszonyok között önkénytelenül felmeiűl a kérdés, nem kötelességünk és feladatunké nekünk a szükséges garantiák megteremtéséről gondoskodnunk. Tudom azt, hogy ez nagyon nehéz feladat, mert nehéz e tekintetben a helyes formát megtalálni és ha ez meg is található, még nehezebb azt a jelzett viszonyoknál fogva az osztrákokkal is elfogadtatni. A biztos garantiát megtalálni azért nehéz, mert az eléggé ismert és általam itt újból fel­sorolni nem kívánt okoknál fogva egy meghatá­rozott kötelező időpont nem lévén megállapít­ható, az egyedüli feltétlenül biztosító módozat magától elesik. De ha egy ily feltétlen biztonságot nyújtó határozmányt nem is, mégis lehetne talán a kötendő szerződésbe egy oly pontot felvenni, mely egyrészt a készfizetések felvételéhez szük­séges aranymennyiségnek a viszonyok által en­gedett mi hamarabb való beszerzését szerződési kötelezettségnek mondaná ki; másrészt ugyan­csak — és erre fektetném afősíVlyt — mint szerző­dési kötelezettséget állapítaná meg azon elvet, hogy a kellő időpont elérkeztével a készfizeté­sek tényleg felveendők lesznek, En tudom, t. ház, hogy ez a garantia is nagyon hiányos, de mindenesetre garantia szempontjából jobb, mint a Plener-féle toldat, mert ezen elvi meg­állapodásoknak felvétele igen jó próbaköve volna az osztrák képviselőház többségének komoly intentioit illetőleg. Az előttünk fekvő szerződési tervezet csak az iránt intézkedik, hogy a további törvény­javaslatok tekintetében a kormányok folytassák a tárgyalásokat. Ezt bona fide megszavazhatja az is, a ki a jelenleg tervezett intézkedések törvényre emelkedését akarja a nélkül, hogy a készfizetéseknek belátható idő alatti felvételéhez szavazatával hozzájárulna. De ha az említett elvi kijelentések mint szerződéses megállapodá­sok benfoglalvák, azt — legalább bona fide — nem szavazhatná meg senki, a ki kellő előfel­tételek mellett sem akarja a készfizetéseknek belátható időben való felvételét. De ép ezért nem fogná azt az osztrák képviselőház többsége megszavazni. E kényszerhelyzettel számolok, midőn tartózkodom egy erre czélzó concret in­dítvány megtételétől és bizalmamat abba helye­zem, hogy a kifejtendő viszonyok kényszerítő hatalma, támogatva pénzügyministerünk mindig tapasztalt erélye és ügyessége fogja elhárítani az akadályokat. Nem akarok foglalkozni, t. ház, (Helyeslés bal felöl. Bálijuk! Halljuk! a jobboldalon.) egy pár kérdéssel, melyeket főleg az ezüstcourranssal szerettem volna még felemlíteni, de a ház ki­merültségére való tekintettel (Helyeslés bal felől. Halljuk! Halljuk! jobb felől) csak azt mondom, a mivel tulajdonképen beszédemet zárni kíván­tam, hogy oda concludálok, hogy én az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. De ha egy­egyúttal kifejlést is adok azon tudatnak, hogy e javaslat elfogadásával még nagyon messze vagyunk valutánknak r egész biztos alapon való rendezésétől... Molnár Józsiás: Ez igaz! Rosenberg Gyula:.. mégis megelégedéssel tölt el az, hogy megtettük az első lépést arra, a mit az absolutisticus Ausztria soha megvaló­sítani nem tudott és az utunkba gördülő nehéz­ségek daczára bizom abban, hogy a megkezdett míí haladása és bevégzése alkotmányosságunk­nak újabb fényes diadala lesz, (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincsen főijegyezve. Kíván még valaki szólani? (Nem !) Ha senki sem kíván szólani, a vitát ezennel be­zárom, Azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy úgy az előadó úr, mint a határozati javas­latok benyújtói majd a holnapi ülésben szól­hassanak és így a kérdésnek további folytató­lagos tárgyalása holnapra marad. (Helyeslés.) T, ház! Következnek az interpellatiok. Első sorban dr. Kemény Pál képviselő úr fogja megtenni interpellatioj át. Kemény Pál; T. képviselőház\ (Halljuk!) ígérem, hogy rövid leszek, de meg is tartom Ígéretemet, nem úgy, mint az előttem szólott két szónok. Felszólalásom czélja csupán az, hogy a közoktatási ministerium irattárában, ágy látszik, már tiz év óta elintézetlenül levő egy ügyet felszínre hozzak. (Halljuk!) Veszprém vármegye Borzavár községe tem­plomi és egyházi ügyeit illetőleg a vallásalapít­vány patronatusa alatt áll. A vallásalapítvány ezen község közelében igen szép kiterje­désű birtokokkal rendelkezik és úgy a canoni jog értelmében, mint pedig különösen a cano­nica-visitatio határozott effeetiv kitétele értelmében is kötelezve van arra, hogy a község templomát jókarban tartsa, esetleg az aedificatio eszmé­jét megvalósítsa. Tiz évvel ezelőtt történt, hogy a község lakói látták, hogy templomuk bomla dozni indul, í882-ben terjesztettek be a vallás­os közoktatásügyi ministeriumhoz sürgős kér­vényt templomuk felépítése tárgyában. Ez a tiz

Next

/
Thumbnails
Contents