Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-78

78. országos ülés 1892. jnníns 25é-n, szomtmton. 17 érdekében, a minőnek a valutarendezését is tartom, szükséges, hogy a ház rendkívüli és olyan időben is foglalkoztassák, a melyben különben foglalkoztatnia nem volna szabid. De ezt az a körülmény indokolhatja, hogy igen könnyen megtörténhet, hogy a valutajavaslatnak keresztül nem vitele ezen reform végleges meghiúsulására döntő befolyást gyakorolhat, gyakorolhat nevezetesen a miatt, hogy az kellő időben s a kellő gyorsasággal le nem tárgyaltatik. Oly javaslatoknál azonban, a melyek kizárólag csak Magyarországot érdeklik — bár a valuta rendezésének kérdése is ilyen — azok tárgyalási! ra oly időszakot igénybe venni, a melyben normális viszonyok közt tárgyalni nem szabad, ezt mondom, sem méltányosnak, sem ildomosnak nem tartom. De még kevésbbé tartom helyesnek azt, hogy olyan fontos törvényjavaslat szándékoltatik rendkívüli időben tárgy altatni, a melynek tartalmával és jelentőségével a t. ház csak akkor fog kellően megismerkedni, ha azt érdemleges vizsgálat alá fogja venni, mert abban tekintélyes adóemeléssel is állunk szemben — nem a fix tételeket értem — hanem az alap kiterjesztését: oly javaslattal szemben szükséges, hogy az kellő megfontolással, nyugodtsággal és az erre szolgáló elegendő időnek és a fennálló viszonyoknak beható megfigyelésével vétethessék tárgyalás alá. (Helyeslés. Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A dolog lényegére nézve ezúttal megjegyzést tenni nem kívánok, hanem azt tartom, hogy súlyos könnyelműség nélkül ezt a törvényjavaslatot oly időben, midőn a nyári szünetnek kellene lenni, tárgyalni nem lehet és nem szabad. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Epén azért, mert annak a körülménynek, hogy ez a javaslat ily későn nyújtatott be, okai szintén nem mi vagyunk, hanem oka a ház tanácskozásainak helyes beosztását, illetőleg az oeconomiai érzéknek az a hiánya, melyet a kormány eljárásában már hónapok óta tapasztalunk, nem lehet és nem szabad kívánni és nem szabad megengedni azt, hogy ily törvényjavaslatok a nyári időszak alatt, úgyszólván a kapuzárás előtt hajtassanak a ház tárgyalásán keresztül. Azért kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslat tárgyalását az őszi időszakra halasztani és ennek következtében azt a csütörtöki ülés napirendjéről levenni. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Mindenekelőtt a t. képviselő úrnak azon szemrehányására kívánok megjegyzést tenni, hogy a ház ezen pártjának egy közlönye az obstructio vádjával illetné az ellenzéket. Ha a t. képviselő úr szíves figyelmére méltatja saját pártja egyik tekintélyes közlönyét, annak tegKÉPVH. NAPLÓ 1892—97 V. KÖTET. napi számából meg fog győződni arról, hogy az obstructio lehetősége és annak kilátásba helyezése valami számításból nem ezen oldalról hozatott fel, hanem abban a közlönyben vettetett fel, hogy ezen párt ellenében alkalmaztatni fog. (Igás! Úgy van! jobb felől) Vagyok bátor utalni a »Pesti Napló« tegnapi számában a pénzügyi bizottság tegnapelőtti üléséről szóló jelentésére, melyet, azt hiszem, hogy a t. képviselő úr nem olvasott. Horánszky Nándor: Dehogy nem! Wekerle Sándor pénzügyminister: Ez különben a szőnyegen levő tárgygyal nem függ össze és csakis azért voltam bátor felemlíteni, nehogy az obstructio vádjával bárki ezt az oldalt hozza összeköttetésbe, legalább ezen alkalommal, a hol ez mindenesetre méltatlan lenne. (Helyeslés jobb felöl.) Magát a dolog érdemét illetőleg, azt hiszem, nem szükséges bővebben indokolnom, hogy akkor, midőn az italmérési jövedék egyik legkiadóbb mód szerinti kihasználására vonatkozólag a törvényhozási felhatalmazás ez év végével lejár; midőn mindnyájan tisztában vagyunk azzal ós mert azt hiszem, hogy a t. túloldal sem ellenzi ezt a kizárólagosságot; meri; arról van szó, hogy ez a leghasznosabb értékesítési mód bizonyos modalitások mellett, bár ideiglenesen továbbra is fentartassék; midőn oly fontos pénzügyi érdekek forognak itt szóban, hogy az iránt tisztába jöjjünk oly módon, hogy a pénzügyi administratio meg ne akasztassák: akkor úgy hiszem, nem kell bővebben igazolni, hogy a javaslatnak tárgyalása el nem halasztható. (Helyeslés jobb felől.) Mert nem fogadhatom el azt az álláspontot, melyet a t. képviselő úr látszik elfoglalni, hogy elég idő lesz arra, ha a jövő ülésszakban, de január előtt adatik meg erre a felhatalmazás, nem azért, mert az ilyen kérdéseknek kellő és helyes keresztülvitelére, ha nem akarunk ismét abba a hibába esni, a melybe kényszerűségből estünk a regalekártalanítási javaslatok első életbeléptetése alkalmával, hogy az év lejárta előtt, annak legutolsó szakában voltunk kénytelenek rohamos gyorsasággal keresztülvinni és hogy azok nem kellő és nem egészen meggondolva, a közönség tájékozatlansága mellett vitettek keresztül: mondom, ha ezen hibába három évi tapasztalás után újra esni nem akarunk, akkor legalább arra kell módot nyújtani, hogy kellő időben tegyük foganatba azon biztosításokat. Szükséges ez annyival inkább, mert azt hiszem, a mit nyernénk a vámon a prolongatio megadásával, azt elvesztenők a réven, ha azoknak a pénzügyi közegeknek, a kik július, augusztus, szeptember hónapokban ezzel okszerűen, alaposan és helyes beosztás mellett foglalkozhatnának, törvény hiá3