Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-78

iQ f B. orsjságos ftlés 18«» j abban az ülésben, melyben a többség kimondotta, hogy a képviselők fizetése 10 írtra emeltessék, én voltam szerencsés igenis tiltakozni e felfogás ellen és kimondtam azt, hogy az állam jelenleg nincs azon állapotban, helyzetben, hogy még a képviselők fizetését is javítsa. Azon időtől fogva a nemzet anyagi jóléte csökkent, mert az egy­mást felváltó közösügyes kormányok, a Tisza­Szapáry-féle nemzetgyilkos politika (Derültség.) e nemzetet majdnem az anyagi megsemmisülés szélére taszította. És ha ezelőtt néhány évvel nem volt a nemzet abban a helyzetben, hogy ok nélküli pénzkiadásokat tegyen, még kevésbbé van jelenleg hívatva arra, hogy ily adóemelések­kel a nemzet terheit feljebb emelje. Hanem legyen szabad ez alkatommal meg­említenem azt, hogy a mely nemzet alig képes a maga szükségleteit fedezni, helytelen dolog az, hogy egy ministernek nyugdíjat adjon. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Szabadjon meg­jegyeznem azt, miszerint igazságtalanságnak, aránytalanságnak tartom azt, hogy a mikor egy képviselőnek 150 írt napidíja van egy hónapra, addig az elnök havonkint ezer forinttal jutal­maztassák. (Élénk derültség.) Én tehát, t. ház, azon óhajtásomat nyilvání­tom, hogy mind a jogtalanul és igazságtalanul adott nyugdíjak megszüntettessenek, mind az elnök havonkinti fizetése leszállíttassék. Elfoga­dom Madarász József képviselő úr indítványát. (Hosszantartó élénk derültség.) LitS Gyula jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház ! Felszólalásom indoka főleg abban áll, hogy csakugyan figyelemmel kísérve a sajtó egy részének ezzel a kérdéssel való foglalkozását és azon közhangulatot, a melyre Visontai Soma t. képviselőtársam hivat­kozott, az ember bátorságot érez magában épen szembeszállani azzal a közhangúlattal (Élénk helyeslés.) és egyszerűen a dolog érdemét nézni és vizsgálni. (Helyeslés.) Nem abban áll a képviselő kötelessége, hogy a midőn egy eszme talán a demagógia terére vitetik át, midőn azt talán népszerűtlenné akarják tenni, hogy azzal szembe nem száll az ember, megtagadva az igazságot, hanem köteles­ségünk, ba az helyes, még akkor is, ha talán a népszerűség rovására történik, azért helyt állani. (Élénk helyeslés.) Ebben a kérdésben az az igazság, hogy nem demokraticus dolog, hogy ma is azon napi díjjal küldessenek fel a képviselők e helyre, a melylyel 1848 ban felküldettek a diétákra. Hisz egy vidéki város polgármestere, vagy más kül­döttje, ha hivatalosan ide jön, az útiköltségeken kivtíl tisztességes napidíjakat élvez. Nem helyes tehát, hogy a képviselőnek nemcsak útiköltsé­geit, hanem teljes ellátását, teljes fentartásáí a nini 28-én, szombaton. mai napdíjból kelljen fedeznie. (Helyeslés. Ellen­mondások.) A mi 48-ban helyes volt, az nem helyes most. Bármiként akarják ennek az ellen­kezőjét a nép előtt kedves színben feltüntetni ; az igazság ebben áll. És ha csak az a követ­kezménye lenne ez indítványnak, hogy mondjuk, annak a 40 képviselőnek, a kiknek erre sziik­ségök van s a kik hasznos és munkás tagjai e háznak, a megélhetést és a tisztességes fen­tartást biztosítjuk, akkor már elértük a czélt, mert lehetővé tettük, hogy e házból a munkás és demokraticus tagok nem lesznek kizárva. (Élénk helyeslés.) Nem mondom én, hogy nem helyes, hoí>y vagyonos ember tagja legyen a képviselőháznak, de az is helyes, ha nem záratik el a képviselőség a tehetséges és mun­kás embertől csak azért, mert vagyona nincs. (Élénk helyeslés.) Egyet azonban a magam részéről szüksé­gesnek találok: azt t. i., hogy ne érhesse a jelenlegi képviselőházat az a vád, hogy talán a maga részére és nem az ország képviselői részére szavazza meg a szükséges fentartási összeget. Azt hiszem, hogy akkor, a mikor ezzel foglalkozni fogunk, talán felmerülhet az az eszme — legalább én fel fogom vetni a magam részéről — hogy ne állapítsuk meg a felemelést ezen országgyűlési cyclus javára, hanem álla­pítsuk meg úgy, hogy az csak a következő öt éves cyclusra lépjen életbe. (Helyeslések. Ellen­mondások.) Ez egy T eszme, (Egy hang: Maradjon eszme! Élénk derültség.) melyet én fel fogok vetni; egy részletkérdés, a melyet akkor, midőn tárgyaljuk a dolgot, szintén meg lehet vitatni. (Helyeslések.) Azt hiszem, e kérdésben a legigazabb állás­pont az, hogy mivel e kérdést már régóta sür­getik, igenis szükségesnek találja a képviselő­ház egy kitűzendő időben azt nyíltan, bátran és férfiasan tárgyalni s a fölött határozni. (Helyeslés.) De a beadott indítványnak egy része megköti a képviselőház kezét abban az időben, midőn a kérdést tárgyalni akarjuk és pedig egy igen lényeges részében, a mihez a ministerelnök úr is hozzájárult. Az átalány megállapítását illető­leg sokan vagyunk azon véleményben és kár volna kizárni ez indítvány elfogadásától minket, a kik azt tartjuk, hogy az átalányösszeg meg­állapítása nem egészen helyes és corraet. (Helyes­lések.) Igen is helyesnek találjak a napdíjaknak megfelelő összegben való megállapítását, de a napidíj-rendszertől való eltérést nem tartanok szükségesnek és czélszerűnek. (Helyeslések. Ellen­mondások.) Ez különben részletkérdés, a melyet a do­log tárgyalásánál kellene megvitatni s ennek következtében a beadott indítványhoz azon módo sítványt vagyok bátor hozzácsatolni, hogy úta-

Next

/
Thumbnails
Contents