Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-83

A t. államtitkár úrnak többi érvére nem felelek, mert az indokokat beszédemben tüzetesen előadtam, csupán egyről nem szóltam, a mit ő mint új érvet hozott fel: az 1715 : GIX. törvénycikkről. Nagyon csodálkozom, hogy a dikasterialis kormányközegek, melyek több mint 100 éven át erővel rá akarták Debreczenre a kegyúri terhet róni, rá nem akadtak e törvényre, banem mindig hivatkoztak az 1681 :XLI. törvényczikkre. Megmondom t. képviselőtársam és t. államtitkár úr, hogy mi volt ennek az oka. Azért nem hivatkoztak erre, mert tudták, hogy 1715: CIX. törvényezikk 2. § ának utolsó szavai ezt mondják: »Liberarum etRegiarum Civitatum. Legibus Regni quoad omnia subjaeere, et se accomiiiodare debeant; statuitur.* Tudták ők azt, hogy mit csinálnak; tudták, miért nem hivatkoztak erre ? Azért, inert ebben sernmi egyéb nincs, mint az, hogy Debreczen beosztatott a tárnoki városok közé. Utólagosan meg azt mondja, e szakasz, hogy: »Azonban az országnak minden terheit viselni tartoznak.« A kormányközegek jól tudták, hogy a kegyuraság nem csak teher, hanem jog is. A kormányközegek azt is tudták, hoí>y a királyi városoknak nem csak kiváltságaik, hanem terheik is voltak. így teher volt a királyi bér fizetése, a census sancti Martini, rövidebben a census regius fizetése, a királyi városoknak hadiadót kellett fizetni, a katonai elszállásolás terhét kel lett viselnie, a nemesi felkelésbe egy lovaskatonát felállítani. Erre vonatkozik e törvény és nem a kegyúri terhekre. Ezen törvényekről mondja, hogy Debreczen is a törvényben foglalt e terheket viselni tartozik. A mi Horánszky Nándor t. képviselőtársam módosítványát illeti, az az én határozati javaslatommal nincs ellentétben, mert ő általánosságban nyújt be egy határozati javaslatot, én pedig egy concret eset alkalmából, a mennyiben egy törvényhatóságon sérelem ejtetett századokon át. Én azt kérem, hogy ez a törvény, melyre a koimányközegek hivatkoztak, megmagyaráztasöék. Ez nem tartozik a kegyúri jognak általános szabályozása alá; az egy különálló dolog, a melyet a t, ház szintén elfogadhat és a mire a kormányt utasíthatja; de a jelen ügyet ezzel nem lehet elütni, hanem erre nézve határozatot szükséges hozni ilyen vagy olyan értelemben. Újból ajánlom határozati javaslatom elfogadását. Berzeviczy Albert államtitkár : T. ház! Legyen szabad röviden nyilatkoznom a most hallott felszólalásokra. Előre kell bocsátanom, hogy én azon, a mit a fenforgó concret esetre vonatkozólag, mint a kormány álláspontját előbb kifejteni szerencsés voltam, egyáltalában semmitsem változtathatok, azonban készséggel kijelentem a hallottakra nézve azt, hogy a kegyúri jogviszonyokat, jelenlegi állapotunkban, a Julius S»én, k«4ile». kormány sem tekinti kielégítőknek és a kegyúri jogviszonyok kérdését mindenesetre azon kérdések közé sorozzuk, a melyek lehetőleg közeljövőben megoldást igényelnek. A mi a beadott határozati javaslatokat illeti, azon határozati javaslathoz, melyet Körösi képviselőtársam terjesztett elő, semmi körülmények közt hozzá nem járulhatnék; azonban ahhoz, lyet Horánszky Nándor képviselő úr beterjesztett, miután ez a kormány számára semminemű utasítást nem tartalmaz, készséggel hozzájárulok és a magam részéről semmi észrevételem nincs az ellen, hogy a kér vény i bizottság határozati javaslata helyett Horánszky Nándor határozati javaslata fogadtassák el. (Általános helyeslés.) Molnár Béla előadó: T. ház! Nem szán dékozom kiterjeszkedni Körösi t. képviselő úr beszédében felhozottakra, a mennyiben azokat a vallás- és közoktatási ministerium mélyen t. államtitkárja elégségesen megezáfolta; mindazonáltal a t. képviselőtársam beszédében felhozott egyik személyes élű állításra lesz szerencsém röviden reflectálni. A t. képviselő úr hivatkozott ez ügyben a képviselőház önérzetére, a képviselőház szabad szellemére, akkor midőn attól tette függővé abbeli meggyőződését, hogy mily határozatot fogunk hozni. T. képviselőház! Ne gyanúsítsuk egymást. Mi, a kik azt a meggyőződést osztjuk, a melynek kifejezést adtunk, nem tételezzük fel a t. képviselő úrról, hogy nem meggyőződésből beszél: ennélfogva mi is megkívánhatjuk, hogy a t. képviselő úr is ezt tételezze fel rólunk. (Helyeslés.) Azért, a mennyiben az illetékes factor, a vallás- és közoktatásügyi ministerium t. államtitkárja hozzájárult Horánszky t. képviselő úr indítványához, azt a magam részéről is elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem kíván, a vita be van zárva. Következik a szavazás. A kérvényi bizottságnak Horánszky képviselő úr által módosított határozati javaslata így szólna: »Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi mi nisteriu innak.« Ezzel szemben Körösi Sándor képviselő úr határozati javaslata így hangzik: »Utasíttatik a kormány, hogy az 1715: CVIH. tez. megmagyarázására a jövő ülésszakban törvényjavaslatot nyújtson be.« A kérdés tehát az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság, jobban mondva a Horánszky képviselő úr által beadott határozati javaslatot, szemben Körösi Sándor képviselő úr határozati javaslatával'? A mennyiben az előbbi elfogadtatik, Körösi Sándor képviselő úr határozati javaslata elesik. A mennyiben a kér-