Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.
Ülésnapok - 1892-83
j MQ 83. orsssígos ülés ISgf, | B Hn s g-én, kedden. totta az adót, hanem ellenkezőleg ő szenvedett ez által károsodást és épen azért, mert azt találtuk, hogy ebből a károsodásból az államkincstárnak van haszna és nem a törvényhatóságnak, azért szólaltam fel. Világos tehát a t. képviselő úr megjegyzéséből, hogy mikor azt mondta, hogy ebben a kérdésben teljesen és tökéletesen tájékozva van, egyáltalán nem volt tájékozva. (Úgy van! bal felöl.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Gulácsy Gyula: Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Ha én csakugyan azt mondtam volna, hogy a kárpótlás azoknak adandó, a kik az adót eltitkolták, ekkor igaza volna a t. képviselő úrnak, hogy nem vagyok tisztában a kérdéssel. De a napló fog nekem igazságot adni, hogy nem ezt mondtam és ennélfogva, azt hiszem, legjobban megbírálhatom én magam, hogy tisztában vagyok-e a kérdéssel, vagy nem és épen azért szavaimnak azt az értelmezését nem fogadom el. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Következik a szavazás. A kérvényi bizottság javasolja, hogy Abauj-Torna vármegye közönségének kérvénye tétessék t le a ház irodájába. Ezzel szemben Beöthy Ákos képviselő úr határozati javaslatot nyújtott be, mely fel fog olvastatni. Szederkényi Nándor jegyző (olvassa Beöthy Ákos határozati javaslatát.) Elnök: A kérdés az : elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, hogy a kérvény a ; ház irodájába tétessék le, szemben a Beöthy Ákos képviselő úr által beadott határozati javaslattal'? Ha a kérvényi bizottság javaslatát fogadja el a ház, akkor a Beöthy Ák os képviselő úr indítványa elesik. Ha a ház nem fogadja el a kérvényi bizottság javaslatát, az esetben Beöthy Ákos képviselő úr határozati javaslata volna elfogadottnak kimondandó. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdésnek ilyetén feltételéhez ? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést és kérem azokat, a kik a kérvényi bizottság javaslata szerint a kérvényt a ház irodájában letétetni kívánják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy a többség a kérvényi bizottság javaslata értelmében határoz. Ezzel az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Folytatjuk a tanácskozást. Következik a kérvényi bizottság által tárgyalt Hl. sorjegyzékben foglalt 25. számú kérvény: »Deberezen szab. kir. város közönsége a debreczeni róm. kath. egyház által a város ellen fenforgó kegyúri követelése tárgyában.« Ezen tárgyalást megelőzőleg jelentem a t. háznak, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister úrtól vett értesülés szerint ő meg nem jelenhetvén, mert a főrendiházban van a költségvetés tárgyalásával elfoglalva, a házszabályok 162. §-ára való hivatkozással, helyette Berzeviczy államtitkár úr foga tanácskozásban részt venni. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző (olvassa a sorjegyzék 35. szám alatti fontját). Molnár Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A kérvények közül a legutolsó, mely legterjedelmesebb, de lehet mondani, hogy egyike a legérdekesebbnek az, melyet Debreczen város közönség a róm. katholicusoknak a város irányában fenforgó kegyúri követelése tárgyában adott be. Azt hiszem, hogy ezen ügyet a t. ház nagyjából és híréből ismerni méltóztatik, mindazonáltal legyen megengedve, hogy úgy a kérvényben felhozottakat, valamint a kérvényi bizottság határozati javaslatát támogató indokokat röviden előadjam. (Halljuk! Halljuk!) E kérdés nem először foglalkoztatja a felsőbb hatóságot, sőt nem először fekszik az országgyűlés előtt sem, mert Debreczen város egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy ezen, rá nézve terhes kötelezettség alól szabadulni ne igyekezzék. Az első lépéseket erre az 1776. évben tette, további lépéseket tett 1844-ben, midőn az országgyűlés sérelem gyanánt terjesztette ez ügyet a király elé, tovább 1882-ben, mikor a vallás- és közoktatásügyi minister úr ez ügyben határozott. Hogy ez ügyben alaposan ítélhessünk, szükséges visszatérni arra az időre, mikor 1693-ban I. Lipót király kiváltságlevelei folytán, a mely az 1715—108. tczikkel lett törvénybe iktatva, Debreczen szab. kir. várossá lett. Sem a kiváltságlevél, sem a törvényezikk a kegyuraságot illetőleg positiv rendelkezést nem tartalmaz; pusztán követeli a város, hogy a Szent-Ferenczrend temploma és háza számára alkalmas helyet jelöljön ki. Ez, t. ház, egyike azon főbb indokoknak, melyekre a kérvény alapítva v.=.n. Ez, valamint az a körülmény, hogy az 1681. évi XLI. tcz., mely tudvalevőleg a szabad királyi városok kegyúri jogairól intézkedik, akkor lett meghozva, midőn Debreczen még Erdélyhez tartozott és ennélfogva állítólag ezen törvényezikk joghatálya Debreczenre ki nem terjedt. T. ház! Én szerintem nem így áll a dolog, a mennyiben az 1681. év XLI. tcz. minden szabad királyi város kegyúri jogát megerősíti, ha abban az időben valamely szabad kir. várost ez alól mentesíteni szándékoztak volna, úgy akár a kiváltságlevélnek, akár a törvényezikknek ez irányban kellene positiv rendelkezést tartalmazni. (Úgy van! jobb felől.) Ez pedig nincsen benne, hanem igenis benne van az a
