Képviselőházi napló, 1892. V. kötet • 1892. junius 25–julius 20.

Ülésnapok - 1892-82

82. orstóRf.s hlís 1899, Julius 4-én, hotfftn. 103 és ezek ezt a tarifát ágy magyarázták, hogy e javaslat törvényerőre emeltetvén, nem lehetséges az, hogy bármi községre nézve ez alól kivétel tétessék és mégis a t. pénzügyminister úr tegnapelőtti nyilatkozata szerint lehetséges az, hogy egy kisebb clnssisba tartozó község egy nagyobb classisba tartozó községgel egyesíttetvén, a nagyobb classisú adót fizesse. Azt tartom, hogy vagy határozottan ki kell mondani azt, hogy a községek csakis ezen classisok és rubricák szerint adóztathatók meg, vagy pedig ha eze i kívül másképen is megadóztathatnak, akkor ha a javaslat törvényerőre emeltetik, hozzá kell csatolni ezt a hat rnbricát is. Azért bátor vagyok a t. ház elé egy módosítványt benyújtani, a mely nem tartalmaz egyebet, mint azt, hogy ezen két rubrica és három classis legyen irányadó minden község bor, sör- és egyéb italadójának kiszabásánál. Módosítván.yom így hangzik: »Módosítás az első szakasz utolsó pontjához. Az első szakasz utolsó pontjának ezen szavai közé : »képező« és »árszabás« iktattassák be, hogy: »és minden községre nézve kivétel nélkül alkalmazandó«. Es ekkép az 1-ső szakasz utolsó pontja így hangzanék: Áz egyesített adók »bor-, illetve sör ital adó elnevezés alatt a jelen törvény kiegészítő részét képező és minden községre nézve kivétel nélkül alkalmazandó árszabás szerint szedetnek be«. Arra az esetre, ha netalán nagyon kevés olyan eset van, vagy minthogy eddig csak egy eset forgott fenn, egynél több ilyen kivételes eset nem fordult volna elő, midőn nagyobb községhez való csatolás útján a törvényes osztályzatnál nagyobb adót fizet valamely község és a t. ház és t. pénzügyminister úr nem látná szükségét annak, hogy az 1. §. utolsó pontja az általam beterjesztett módosítással fogadtassák el, akkor szokatlan módon bár, de mégis szükségesnek tartom a t. háznak elfogadás végett egy határozati javaslatot ajánlani. Tegnapelőtt voltam bátor a t. ház előtt egy általam meg nem nevezett, csekély népességű és vagyoni tekintetben is szegény községnek a helyzetét előterjeszteni, mely szerint ez a község, ezelőtt 30—35 esztendővel még a Bachvilág alatt és a Bach-világi pénzügyministerek intézkedése folytán fogyasztási adó tekintetében egy nagyobb községhez csatoltatoti.. De nemcsak ez a kisközség csatoltatott ahhoz, hanem egy szőlőhegy is, mely egy harmadik község határába tartozik és 30 — 35 év óta nem sikerült semmiféle kérésnek, hatósági közbenjárásnak és folyamodványnak ezen községnek vállairól azt a törvénytelen terhet levenni. Most a pénzügyminister úr válaszából megértettem, hogy annyira fejlődött a kérdés, hogy a Baeh-világ korszaka megszűntének 25-ik évében kitűnt, hogy ez a kisközség a nagyközségtől a Dunának egy jelentékeny ága által és egy szigete által van elválasztva és így hozzáépített községnek nem tekinthető. Nagyon megbízható és teljesen hiteles forrásból tudom, hogy ilyen körzeti egyesítés csak olyan községek közt lehetséges, a melyek össze vannak építve. Tudom én azt, t. ház, hogy a t. pénzügyminister úr kegyes, kegyelmes és jószívű, annyira jószívű, hogy tegnapelőtti nyilatkozata szerint egy rókáról csak egy bőrt húz le, sőt nyilatkozatainak végeredménye szerint még nem is kettőről, hanem csak egyről és arról az egyről lehúzottat is a másikra teszi. Én ezért azon tiszteletteljes kéréssel járulok a t. minister úrhoz, hogy tekintettel arra, hogy egy kisközség szegény lakosai 30—35 év óta mindig azon műtétnek tétettek ki évenkint, hogy fogyasztási adóban rajtuk magasabb, majdnem kétszeres adó hajtatik be, legyen legalább annyi tekintettel irányukban, mint a rókák iránt, hogy csak azt méltóztassék tőlük bevenni, a mit a törvény megenged és nem többet. És e tekintetben — a múlt alkalommal én községet nem neveztem meg — miután azonban a t. pénzügyminister úr szíves volt a községet megnevezni, bátor vagyok ezen község érdekében a következő határozati javaslatot benyújtani: »A pénzügyminister úr fogyasztási adó tekintetében Uj Szőny községhelyzetének megvizsgáltatására és az esetleg fenforgó visszásságnak megszüntetésére felhívatik.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kérem méltóztassák e határozati javaslatot elfogadni, Josipovich Géza jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor .* T. ház! E szakasz második bekezdése utal a törvény végén csatolt árszabásra, a melyben az eddig fizetett fogyasztási és ital mérési adók összesíttetnek és előterjesztetnek, így az 1., 2. és 3. osztályú községekben látjuk, hogy az összesítés szerint 6 frt 35 kr., 5 frt 69 kr. és 4 frt 35 kr. összesített adó fog fizettetni. Ezen összesített összeg úgy áll elő, hogy a borfogyasztási adó és az italmérési adó adatik össze. Az italmérési adó az 1888: XXXV. tcz. 17. §-a értelmében minden hektoliter után zárt városban két frt, nyilt helyen három forint. Már mikor e törvény tárgy altatott, én kifogást tettein az ellen, hogy miért tétetik különbség a zárt városok és nyilt helyek italmérési adója között és miért terheltetnek a nyilt helyek három frttal, a zárt városok pedig csak két forinttal. Akkor bizonyos indokok hozattak fel; nem ismétlem azokat az indokokat, mert - azt hiszem — a mik akkor felhozattak, ma már e törvény értelmében teljesen elenyésztek; ha tehát