Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-67
60 B7. omájros ölés 18»2.jHtttns 8-án, pénteken. szívesen fogom keresni a forrásokat, hogy ezeket a Cbdexeket megszerezhessem. (Éljensés.) Ha sikerül: igen nagyon fogok örülni. (Élénk helyeslés.) És itt, t. ház, rámutatok arra, hogy ép ily irányban és tendentiából esak nemrég gazdagítottam a nemzeti múzeum könyvtárát két igen szép példánynyal, melyek eddig a bécsi esászári magánkönyvtárban voltak és melyeket ő Felsége kegyes volt az én előterjesztésemre a magyar nemzeti múzeumnak átengedni. (Élénk éljenzés.) Egyébiránt készségesen fogok intézkedni az iránt, hogy az 1848 iki törvény értelmében a köteles példányok pontosan beküldessenek. (Helyeslés.) E tekintetben már is tettem egy intézkedést, de mivel annak, úgy látszik, kellő foganatja nem volt, szívesen fogok ez irányban tovább is menni. A mi az új múzeum-épület felállítását illeti, méltóztattak megérteni Thaly Kálmán t. képviselő úr felszólalásából is, hogy már régóta és behatóan foglalkozom ezzel az ügygyei s egyszerűen kijelentem, hogy a jelenlegi állapotot magam is teljesen tarthatatlannak hiszem és ezért mielőbb azon kell lennünk, hogy új, díszes múzeum-épület állíttassák fel és pedig a természetiek tára számára, hogy így a mostani muzeumunk tisztán magyar nemzeti történeti múzeum maradjon. (Helyeslés.) Hogy mikor lesz ez lehetséges, mikor fognak a szükséges eszközök rendelkezésünkre állni, azt e pillanatban természetesen meg nem mondhatom, de némi megnyugtatására szolgálhat a t. képviselő úrnak, hogy ép most folynak ez iránt a tárgyalások köztem és t. collegám a pénzügyminister közt és én azon az állásponton vagyok, hogy ha a millennium megünneplésére nagyobb összegekkel fogunk rendelkezni, ezen összegek jelentékeny része állandó, maradandó culturalis alkotások létesítésére fordíttassák. (Általános helyeslés.) A mi pedig az 1848-iki műtárgyakat illeti, már is intézkedtem az iráni, hogy a mennyiben ezek nem volnának meg a múzeumban már meglevő gyűjteményben, azok lehetőleg megszereztessenek s ez által a múzeumi gyűjtemény kiegészíttessék. (Általános helyeslés.) Elnök: A tanácskozás be van fejezve. A tétel maga meg nem támadtatván, kérdem a t. házat, méltóztatik e azt elfogadni? (Igen!) E szerint kijelentem, hogy a magyar nemzeti múzeum személyi és dologi kiadásaira előirányzott 117.024 frt megszavaztatik, Josipovich Géza jegyző (olvassa): Bevétel 4.620 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza (olvassa): Országos képtár és ezzel kapcsolatos magyar történelmi képcsarnok. Rendes kiadás: XIX. fejezet, 41. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 31. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 34.600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán : T. ház! Az országos képtárral kapcsolatos magyar történelmi képcsarnok — mert csakis erről akarok szólni — elhelyezésének kérdése értesülésem szerint azon stádiumban van, hogy a történeti képcsarnok a várbazárban levő nedves helyiségekből a városligeti műcsarnokba fog áthelyeztetni. Én arra kérem a t. minister úr nyilatkozatát, be van-e már ez az ügy fejezve s meg van-e erre vonatkozólag a szerződés a várossal kötve, mert az ott elhelyezett képek a várbazár nedves helyiségeiben hovatovább megrongálódnak s a végpusztulás veszélyének vannak kitéve. Ez az egyik dolog, a mit fel akartam említeni. A másik pedig az, hogy az áthelyezéssel járó költségeken kívül az új helyiségekben a történelmi áttekintés biztosítása végett egyéb kiadások is lesznek szükségesek. A történelmi festmények mellé ugyanis az azokat kiegészítő rézmetszetek is fölfüggesztendők, hogy a magyar történelem különféle korszakainak fontosabb momentumai a néző közönség' által szemlélhetők legyenek. Az országos képtár rézmetszet-tára, mely egyike a leggazdagabbaknak Európában, a régi portefeuillek kezelhetetlensége miatt csaknem teljesen hozzáférhetetlen s így annak kezelhetővé tétele immár elkerülhetetlen. A történeti képcsarnok metszet-sorozata tekintetében pedig a kartonoknak és portefeuilleknek hiánya folytán oly nagy a nyomorúság, hogy már a feldolgozott ós nagybecsű lapokat tartalmazó thékák a földön, a padlón fekszenek s az áj beszerzések,, mert nem szerelhetők, fel garmadába vannak rakva, úgy, hogy ha a külföldi tudósok és művészek az intézetet meglátogatják 8 a gyűjteményt fel akarják használni, ez lehetlen, mert a lapok meg vannak ugyan, de hozzájuk férni nem lehet. A minister úr 500 forintot vett fel a költségvetésbe a kartonok, portefenillek beszerzésére. Ha Krisztus urunk két árpakenyér rel ötezer embert meg tudott vendégelni: ezt értem, mert Isten volt; de hogy a minister úr hogy fog 500 forintból annyi mindenféle igényt kielégíteni: erre, megvallom, kíváncsi vagyok. Nagyon kérem tehát a minister urat, nyissa meg a forrásokat e czélra, mert hiába való a gyűjtemény, ha azt nem használhatjuk. Dobjuk inkább a Dunába a gyűjteményt, mintsem hogy ott heverjenek, mert a magyar történelmi érdekű lapokat halomban a földön tartani: ez nem felel meg sem azok becsének, sem a magyar állam méltóságának, mely felállít egy gyűjteményt, a melyet szekrények és thékák hiánya miatt
