Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-66

Í6. orutágos ülés 1812, j ne hozza be a zónaiidőt. A helyi idő, a csilla­gászati időszámítás helyességét ministeri rende­lettel, vagy törvényhatósági határozattal meg­hamisítani nem lehet, nem szabad. (Helyeslés bal felől.) Hagyták volna meg a vasutaknál a zónaidőt, de ilyeténképen kényszerítőleg behozni egy természettanilag absurd dolgot, megparan­csolni a napnak a megállást, mint Józsue: az nem járja. Még kevésbbé járja pedig az, hogy egyes megyék, törvényhatóságok, városok bölcs hatóságaira bízzuk ezt; a hol többnyire az alispán és a polgármester tetszésétől, vagy nem tetszé­sétől függ a kérdés eldöntése. Nem akarok e kérdésnél tovább időzni, mert interpellatiommal csak alkalmat akarok adni a ministerelnök urnak, mint belügy minister­nek, hogy nyilatkozzék e tárgyban, miként intézkedett kifelé és mint áll a dolog; vájjon csak a főváros határozta-e ezt el, vagy más törvényhatóságok is s melyek azok, a melyek a régi időt tarják fenn, mert ilyen amabiliseonfu­siót, a melybe most országszerte jutottunk, nem lehet szó nélkül hagyni. Interpellatiom a követ­kezőképen hangzik: (Halljuk ! Halljuk .') »Interpellatio a rainisterelnökhözúgy is, mint belügyministerhez. t. Van-e tudomása a ministerelnök urnak, hogy a főváros törvényhatósága a zónaidő be­hozatalát f. é. június 1-től kötelezőleg elren­delte ? 2. Elismeri-e a ministerelnök úr a törvény­hatóságok jogát az időszámítás meghatározá­sára nézve? Vagy ha nem 3. tehát az okvetlenül bekövetkezendő egy­formátlanság és zavarok elkerülése végett intéz­kedett-e a kormány ez irányban a kormányzat összes ágazataihoz tartozó hatóságoknál és köz­intézeteknél is az egész ország területére kiter­jedőleg? Avagy a vidéken az eddigi helyi és helyes időszámítást kívánja fentartani? (Élénk helyeslés a bal- és sgélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Az interpelláló képviselő úr maga olvasván fel interpellatioját, gondolom, annak újból való felolvasása mellőzhető. Kifog adatni a ministerelnök úrnak, mint belügyminis­ter úrnak. Következik Pázmándy t. képviselő úr be­jelentett interpellatioja. Pázmándy Dénes: T. ház! (Halljuk ! Hall­juk!) Bátor voltam egy sürgős interpellatiot bejelenteni, mert érdekéhen áll a t. kormánynak, hogy úgy a főváros közönségét, mint a fővá­rosba ez alkalomból főlránduló vidéki közönséget is megnyugtassa arra nézve, hogy az a rendőri intézkedés, a mely e napokban közhírré tétetett és a mely tegnap Budapest főváros közgyűlésén oly nagy ingerültséget okozott, kielégítő választ nyerjen és akkép intéztessék el, hogy e rende­tts S-án, esUtfatSkíín. 53 let a belügyminister úr által hatályon kívül helyeztessék. (Helyeslés bal felől.) A rendelet az, hogy a főváros rendőr főkapitánya már fél egy órakor el akarja zárni Budapest utczáit a közlekedésnek azon ünnep­ségek alkalmával, melyek f. hó 6-án 8 Felsége bevonulásakor végbe fognak menni. Ha valamire, úgy a mi rendőrségünkre nézve áll clZ cl franczia közmondás, hogy: >Trop de zéle.« A mi rendőrségünk tapintatlansága nem ismer határt. A helyett, hogy a közönséget meg­óvná és a rendet fentartaná, egyes intézkedései által mindig olyat követ el, a mi rendesen a leg­nagyobb rendetlenséget okozza. (Ügy van! Úgy van! bal felől.) Hisz csak a múlt hetekben lát­tuk, hogy az elhunyt kereskedelmi minister te­metése alkalmával a rendőrség beavatkozása folytán majdnem életveszélyes tolongás támadt és Klapka tábornok temetésénél csaknem erő­szakos beavatkozásra került a dolog e miatt. Az ilyen intézkedések csak fokozzák azt az ingerültséget, melyet a főváros lakossága a rend­őrség ellen táplál. (Helyeslés bal felől.) Bátor vagyok tehát az igen t. belügy­minister úrhoz e tárgyban kérdést intézni és kérem, méltóztassék erre még ma válaszolni. A kérdés igen egyszerű s azt hiszem, hogy egy pár megnyugtató szava a főváros lakossá­gát, de különösen a még távollevő fölrándúlni kívánókat is meg fogja nyugtatni, mert különben a messze lakók talán föl sem jönnének ez alka­lomból a fővárosba és a tervezett ünnepet ez talán veszélyeztethetné. (Úgy van! Úgy van! a bal­oldalon.) Interpellatiom így hangzik: »InterpeUatio a r. ministerelnök úrhoz, mint belügyministerhez. 1. Van-e tudomása a t. ministerelnök úrnak arról, hogy Budapest főkapitánya egy rendele­tet bocsátott ki, melynek érteimében folyó hó hatodikán ő Felsége bevonulása alkalmával a főváros utczái és terei már fél egy órakor a közönség számára ellennének zárva? 2. A beltigyministerium beleegyezésével tör­tént-e ezen intézkedés? 3. Miután ezen rendelet végrehajtása nagy­ban veszélyeztetné, úgy a lakosság, mint a fel­tóduló vidéki közönség egészségét s csakis az ünnepély hatásának kárával járna: nem szándé­kozik-e a t. ministerelnök úr a főkapitányi ren­delet említett részét hatályon kívül helyezni?* (Élénk helyeslés bal felől.) Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mivel ez interpella­tiora adandó válaszomnak csak az esetben van értéke, ha azt még az ünnepélyek előtt megadom: bátor leszek a hozzám intézett kérdésre azonnal válaszolni. (Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents