Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-73

Í8- ország** IStt. Més Jnnlns if.én, pénteken. 237 t. pénzttgyminister urnak figyelmét csakis az italmérési adó kezelésénél tapasztalt visszaélé­sekre hívtam fel. És e tekintetben adott megnyug­tató válaszát örvendetes tudomásul veszem. Con­eedálom, hogy a t. pénztigyminister úr a szepes­megyében gyakorolható kizárólagos italmérési j( gosultság bérbeadásánál a megyei gazdasági egyesület irányadó férfiaival érintkezésbe lépett; beismert; m és beismerem most is a t. minister úr nemes intentioját, csak azt jegyzem meg, hogy az illető irány?.dó férfiak informátioja, mikép azt a tapasztalás is bizonyította, még sem volt minden egyoldalúság nélkül és nem szolgálhatott alapos okúi arra, hogy a törvényben előírt árverés mel­lőztessék. Ezen eljárás az általam ismert Szepe;­megye összes köreiben elégületlenséget szült és én nem teljesíteném híven képviselői kötelessége­met, ha arra, minden személyes vonatkozás nélkül, nem hívtam volna fel a t. pénzügyminister úr figyelmét. (Úgy van! bal felől.) Végre azon indítványommal szemben, hogy t. i. a bejegyzett kereskedőktől vonassék el az adómentes szesz italmérési joga, a t. pénzügymi­nister úr mintegy oltalmába vette a kereskedőket és úgy tüntette fel a dolgot, mintha ez egyik keresetforrásukat képezné. Engedjen meg a t pénzügyminister úr, ha azt méltóztatott állítani, akkor a vidéki viszonyokat kellően nem ismeri; mert a mint én ismerem a vidéki viszonyokat, egyetlen kereskedő sem árúi szeszt, hanem igenis az illető bérlőtől kapja a köztük megállapított átalányösszegért. Már pedig mi az ipart azzal nem segítjük és az államkincstárt megkárosítjuk. Ha a t. pénzügyminister úr mindannak daczára az ipar érdekében fentartandónak véli az idézett intézkedését, akkor méltóztassék legalább intéz­kedni az iránt, hogy kitöröltessenek a kérdéses törvényből ezen szavak: »avagy másoknak házi czélokra*, mert eddig még nem született az a bölcs biró, a ki annak a valódi értelmét meg­magyarázta volna. (Helyeslés hal felől.) Méltóztassék oda törekedni, hogy a törvény úgy módosíttassák, hogy a bejegyzett kereske dők csakis azon iparosoknak adhatnak szeszt, a kik arra igazolványnyal bírnak. Ezeket voltam bátor, t. pénztigyminister úr, beszédére megjegyezni. A mi pedig a sójövedék­ről szóló tételt illeti, csak egy kérést bátorko­dom a t. pénzügyminister úrhoz intézni, mely abban áll: méltóztassék az általa is hangsúlyo­zott közgazdasági érdekekre való tekintetből oda törekedni, hogy mezőgazdáink olcsó sót kapja­nak. Tudom, hogy ennek ellenében azon ellen­vetés hozatik fel, hogy ha ezen intézkedés életbe­léptettetnék, azzal sok visszaélés történnék, a mennyiben a só más czélra is használtatnék, a mi az államkincstár jövedelmét megsértené; de az igen t. pénzügyminister úrnak az egész országban és így általam is elismert kiváló tehetsége garantiát nyújt arra nézve, hogy oly módot fog találni, mely lehetővé teszi egyrészt a mezőgazgaság jogosult igényének teljesítését, másrészt pedig a kincstár érdekeinek megóvását, (Helyeslés bal felől.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha nem: a vitát bezárom. Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok ugyan azon igen kisszerű polemieus jelentőséggel bíró egyes megjegyzésekre refleetálni, a melyeket a képviselő úr felhozott és a melyekben nem is múltkori állításaimnak főbb irányát, egész ten­dentiáját, hanem egyes egészen mellékes s alá­rendelt kérdéseket igyekezett az én fel szólal ásóm­mal szemben igazolni; (Ellenmondásolt a balolda­lon.) de mégis mai megjegyzéseire kénytelen vagyok azért refleetálni, mert úgy tüntette fel a dolgokat, a mint azok a valóságnak nem egé­szen felelnek meg. Elős/.ör is arra, hogy az a poprádi sörgyár előbb keletkezett-e, mint ez az enquéte tartatott, vagy sem, én semmi súlyt felszólalásomban nem helyeztem. Ha a kormány törekvéseiről van szó, akkor nem az az irányadó, hogy mikor nyitta­tik meg egy gyár — ez megnyittatott márczius 8-ikán, az enquéte j)edig tartatott február hónap ban — hanem az az irányadó, hogy mikor vállalt a korm'ny morális kötelezettséget az iránt, hogy azon gyárnak létesítését elősegíti. És ha ezt veszszük kiindulási pontúi, azt fogja látni a képviselő úr, mint különben saját beszédéből is kitűnik, hogy agy esztendeje folytak a tár­gyalások ennek a gyárnak létesítésére s hogy a kormány az első pillanattól kezdve úgy ezen gyár, mint más gyárak létesítésében minden könnyebbség nyújtása iránt a legnagyobb kész­séggel nyilatkozott. A másik, hogy azt mondja a t. képviselő úr — mert oly tételeket méltóztatik felállítani, a melyeket én nem mondtam — mintha én azt állítottam volna, hogy az a gyár a kormány segélyének köszöni lételét. Én csak azt mond­tam és ezt kívánhattam mondani, hogy a kor­mány itt sem mulasztotta el, hogy segítőleg közbelépjen és 20 ezer frt előleg nyújtása által segélyezte is ezt a gyárat. Egyéb kedvezménye­ket is nyújtott, úgy a kötvények devinculalását Mert határozottan tagadnom kell, a mit a kép­viselő úr mondott, hogy első ízben szűkkeblű­ségből utasítottuk volna el ezen kötvények devinculalását. Elutasítottuk igenis azért, mert oly időben kéretett a kötvények devinculálá-*a, midőn a regale-kötvények első részletét piaezra hoztuk — consortium útján — s ott azt a kötelezettséget vállaltuk el, hogy bizonyos határidőig más kötvények piaezra jutását meg-

Next

/
Thumbnails
Contents