Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-65
16 85. orseágos ülés 18»2. június 1-én, szerdáit. vánuló kívánságoknak megfelelni. Az elleti azonban már határozottan liltakoznom kell t. ház, mintha ezen intézet a kasztrendszert képviselné, mintha az valami elzárkozottségot fejlesztene ki. Hisz akármely társadalmi osztálybeli fiú, a ki erre alkalmas, t. í. a kinek jó bizonyítványai vannak, a ki jól viselkedett, felvehető és tényleg fel is vétetett, mert hiszen mindenféle oszosztälyból való fiúk vannak az intézetben. És hogy az ily nevelőintézetek nem ütköznek az általános jogegyenlőség elvébe, mutatja a köztársasági Franeziaország, melyben számtalan ilyen nevelőintézet van. (Igaz! Igás! jobb felöl.) És végül t. ház, jobb-e, ha ifjaink Bécsbe, vagy Kalhsburgba, vagy külföldre mennek ily intézerekbe, mert szüleik kénytelenek őket ott elhelyezni, mintha itt csinálunk nekik megfelelő intézetet és itt oktatjuk őket. (Helyeslés jobb felöl.) Én azt gondolom, hogy az utóbbi jobb. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Kifogás emeltetett az intézeti igazgatónak kormányzói czíme ellen, s azt hallottam, nevetséges ily intézeti igazgatónak kormányzói ezímet adni. E kérdés is felmerült már egyszer, s erre is annak idején megadtam a választ, s most csak ismételhetem, hogy a kormányzói ezím csak azért adatott az illetőnek, mivel abban az intézetben már két igazgató volt, a gymnásiumí igazgató és a tankerületi főigazgató, ki szintén az intézethez tartozik, tehát meg kellett különböztetni a kettőtől. Ekkép nyerte az illető a kormányzói ezímet. Kormányozza az intézetet. Egyébiránt, mintán az intézeti kormányzóság legközelebb a tankerületi főigazgatósággal fog összeköttetni, magától meg fog szűnni e czímezés, mely különben azt gondolom, magában véve mégsem valami ártalmas dolog. Nagy sajnálatomra hallottam azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy Pázmándy Dének képviselő úr a Theresianumot még mindig magyar-ellenes intézetnek tartja.. Hogy ez intézet micsoda jogalapon jött létre, azt mindnyájan tudjuk. Mária Terézia császárnő és királynő alapította úgy osztrák alattvalók, mint magyar alattvalók számára, s dotálta azt. Ez intézet tényleg történelmi fejlődési! alapon létesült. Az igaz, hogy sok ideig nem felelt meg a magyar aspiratióknak és nézeteknek, de másrészt magam győződtem meg arról, hogy az utóbbi időben e tekintetben igen nagy haladás és előmenetel van, s hogy a magyar nyelvet most már teljesen megfelelően tanítják, sőt az a nevezetes körülmény áll elő, hogy osztrák alattvalók császári alapítványi helyeken önszántukból is magyarul tanúinak. Egy igaz, az, hogy azelőtt a felvételi vizsga alkalmával a magyar alapítványi helyre folyamodók nem voltak kénytelenek a magyar nyelvben való jártasságukat kimutatni, s ebből az következett, hogy a magyar nyelvű előadásokat nem tudták megérteni. Ép az én kezdeményezésem folytán intézkedés történt e tekintetben, s ezentdl mindazok, a kik ő Felségétől magyar alapítványi helyeket nyernek, kénytelenek a felvételi vizsga alkalmával magyar nyelvi jártasságukat is kimutatni, (Helyeslés jobb felöl.) a mi ezelőtt nem volt. Gr. Károlyi Gábor: Azt kérdik tőlük: »Tudsz magyarul ?« s azt feleli : >Tudsz.« (Derültség a szélső baloldalon.) Gr. Csáky Albin vallás és közoktatás Ügyi minister: De vizsgáznak ép úgy, mint a többi tantárgyakból, a magyarból is. Pázmándy Dénes képviselő úr szóba hozta a Pazmaneum ügyét is. Jól emlékszem arra, hogy ez ügyet Pázmándy képviselő úr e házban ezelőtt három évvel említette fel. Akkoriban nem válaszoltam a hozzám intézett direct kérdésre azért, mivel nem ismertem a tényállást, s ezzel megakartam ismerkedni. Nyomban akkori felszólalása után megszereztem magamnak minden ez intézetre vonatkozó adatot és igen rövid időre rá azon helyzetben lettem volna, hogy teljes felvilágosítást nyújtsak neki. Örülök, hogy erre ma alkalmat adott. Az előttem fekvő adatok alapján teljes meggyőződésem az, hogy részünkről semmi ingereneiának a tekintetben nincs helye s nem is lehet, hogy a Pazmaneumot rJécsből Budapestre áthelyezhessük. A Pazmaneumot Pázmán herezegprimás alapította saját privát, megtakarított pénzeiből, s az alapító levélben egyenesen kikötötte, hogy az intézet Bécsben legyen, ennek indokául azt hozván fel, hogy az intézet növendékei a bécsi egyetemet hallgathassák. A Pazmaneum, az alapító levél értelmében mindenkor a magyarországi herezegprimás vezetése alatt áll; szék üresedés esetében pedig az esztergomi káptalannak a vezetése alatt és az egész ügyben csak kétszer folyt be a magyar kormányhatóság. Akkor, mikor annak Bécsbe való áthelyezését követelték és keresztül is vitték. Első ízben József császár volt az, a ki megszűntette az intézetet, a mikor az illető prímás lehozta Esztergomba. József esászár halála után a magyar kormány hatóságok közbenjárásával az alapító levélre hivatkozva ismét visszaállították a Pazmaneumot Bécsben. Később egy prímás a bécsi épületet el akarván adni, ismét lehozta a Pazmaneumot. De alig hogy a primás — gondolom Barkóczy — meghalt volt, a káptalan előterjesztésére a magyar kormányhatóságok a királyhoz fordultak az iránt, hogy az alapító levél értelmében ismét Bécsbe helyeztessék át. Én tehát, úgy gondolom, hogy mikor az alapító levél határozottan így rendekezik, az alapító akarata respectálandó, (Mozgás a ssélsöhafon.)
