Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-72

<2. orsíágos ttlés 1892. jrantus ÍS-én, sssefá.ln. 209 Átmeneti bevételek. Á horvátországi hon-* védségi épületek és ingatlanok eladásából 1892. évben előreláthatólag befolyó jövedelem 275.000 forint. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk \) Elfogadtatott. T. ház! A honvédelmi ministeriüm költség­vetése letárgyaltatván, napirenden van a hon­védelmi minister jelentése a Ludovica-xlkadémia állapotáról az 1891. évre. Molnár Antal jegyző' (olvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Méltóztatnak tudomásul venni? (Tudomásul veszszük!) A jelentés tudomásul vétetik. Napirenden van továbbá a honvédelmi mi­nister 1891. évre vonatkozó jelentése a közös hadsereg katonai nevelő- és képző-intézeteiben magyar állami alapítványi helyeken elhelyezett ifjakról. Molnár Antal jegyző {olvassa a jelentést). Elnök: Méltóztatnak hozzászólani? (Nem!) Ha nem kíván senki hozzászólani, kérdem: mél­tóztatnak tudomásul venni? (Igen!) Tudomásul vétetik. T. ház! A megállapított napirend szerint következik a pénzügy ministeriüm költségveté­sének tárgyalása. Molnár Antal jegyző (olvassa).- Központi igazgatás. Rendes kiadások: XVI. Fejezet, 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 645.415 forint. Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Lukács Lászlő előadó: T. ház! Midőn a pénzügyministerium 1892. évi költségvetési elő­irányzatát, a t. háznak elfogadásra ajánlani bá­torkodom, méltóztassék megengedni, hogy egész rövidséggel felemlítsem azokat a különbségeket, a melyek az 1892. évi előirányzat és az 1891. évi költségvetés között mutatkoznak. Mindenek előtt az egyes kezelési ágak sze­rinti főösszegekben a következő különbségebet észlelhetjük: A rendes kiadásoknál a többlet 1892. évre 3,697.000 forintot tesz. A nyugdíjak 20.000 forinttal kevesebbet vesznek igénybe. Az átmeneti kiadások 398.000 forinttal; a beruházások pedig 766.000 frttal többet vesznek igénybe, mint az előző évben; ágy, hogy az ösz­szes kiadások 4,842.000 frttal nagyobb összegre rúgnak, mint az előző évben. A bevételeknél a rendes bevételek 6,274.000 forinttal több, ellen­ben az átmeneti bevételek 310.000 forinttal ke­vesebb Összeggel vannak előirányozva, lígy, hogy a végösszeg a bevételeknél 5.964 ezer forinttal több, mint a mennyi 1891 re megállapítva volt. Ha már most azt vizsgáljuk, mi idézi elő a bevételeknél és akiadásoknál ezen emelkedést és vájjon a bevételek emelkedése indo­kolva van-e és lehet-e számítani arra, hogy a KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97, IV. KÖTET. nagyobb összegek, a melyek a bevételek sorá­ban vannak, tényleg be is fognak-e folyni? Ezekre a kérdésekre leszek bátor a következő­kei előterjeszteni. (Malijuk! Halljuk!) Először is emelkedést találunk az admíuis­trativ természetű kiadásoknál, a melyek össze­sen 282 ezer forintot tesznek ki; ezek nem egy összegben szerepelnek, hanem a pénzügyi tárcza első 12 czíme közt kisebb-nagyobb összegekben szétszórva fordulnak elő. Nagyobb összeg a központi igazgatásra van fölvéve, a hol 58 ezer forint emelkedést tesznek az administrativ ki­adások azon oknál fogva, mert a pénzügymi­nister úr úgy a fogalmazási, mint a számvevő­ség személyzetének szaporítását kilátásba vette. A pénzügyigazgatóságoknál 76 ezer forint az administrativ természetű kiadások emelkedése, azért, mert a számvevőség létszáma 21 egyén­nel szaporíttatik. Az adóhivataloknál az emel­kedés 83 ezer forintot tesz ki; a pénzügy­minister úr ugyanis a közönség igényeinek meg­felelően az adóhivatalok számát időről-időre szaporítja. Ez alkalommal öt új adóhivatal fel­állítását tervezi és 55 adótiszti állást kíván njo­lag szervezni. Végül a pénzügyőrségnél 46.000 forint a kiadások emelkedése, a melyet a pénz­ügyőri legénység szaporítása von maga után; mert nemcsak a fiumei vámkülzet megszüntetése teszi szükségessé az emelést, hanem egyszersmind a főváros forgalmának emelkedése, az italmérési jövedék és fogyasztási adó ellenőrzése és a határügy végleges rendezése is. A mi az egyenes adókat illeti, itt a keze­lési kiadások 352.000 forinttal nagyobb összeg­ben vannak praeliminálva. Ez nem a tulajdon­képeni kezelési költségek emelkedését jelzi, hanem következménye az 1891 : XXVII. tcz. azon intéz­kedésének, mely szerint egyrészről a horvát­szlavón területen befolyó földtehermentesítési pótlékok a központi állami pénztárba szállítan­dók és jövőre a költségetésben is kifejezésre jutnak, másrészről a horvát-szlavón földteher­mentesítési alap évi szükséglete szintén a köz­ponti állampénztárból fodözendő. E szükséglet pedig, mely a törlesztési, kamatozási és keze­lési költségéből áll, 532.000 forintot tesz és ez jelentkezik itt, mint költségemelkedés. A dohányjövedéknél Szintén nagyobb ki­adással találkozunk, a mennyiben itt 2,373.000 forinttal nagyobb összeg van felvéve, mint tavaly. Ennek oka az, hogy a múlt évben a dohánytermelés igen kedvező lévén, sokkal több dohány beváltása vált szükségessé, mint a meg­előző évben, úgy, hogy ennélfogva a pénzügyi bizottság kénytelen volt a minister úr által a költségvetésbe felvett összeget is emelni. Ez összeg azonban a nagyobb bevétel által ellen­súlyozva van, úgy. hogy a dohányjövedék czí­Ti

Next

/
Thumbnails
Contents