Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.
Ülésnapok - 1892-72
lé, omügos Illés 18»2. jiinius Í5-én, szerdáit, 207 hani, hogy jövőben a költségvetésben e ezím kelőleg részletezve és adatokkal támogatva legyen, liogy abból mindenki helyes tájékozást szerezhessen. Ennyit kívánt m e tételnél megegyezni. (Helyeslés bed felől.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Grómon Dezső államtitkár: T. ház! Már a múltkor voltam bátor t. képviselőtársain felszólalása következtében e kérdésre röviden válaszolni. Csanády Sándor: Hangosabban kérjük, hogy mi is halljuk! Grómon Dezső államtitkár: Szívesen, a mennyire hangom megengedi. Csanády Sándor: Mi az? (Zajos derültség.) Grómon Dezső államtitkár: ismétlem, volt alkalmam válaszolni arra, hogy mi az oka annak, hogy a nyugdíjösszeg a honvédelmi ministerium költségvetésében annyira emelkedett. Ma ezt kibovíthetem azzal is, hogy méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy a honvédség felállítása óta évek hosszít sora múlt el s már akkoriban a közös hadseregből igen sokan léptek át a honvédséghez. Ezek már vagy betöltötték 40 évi szolgálatukat, a mikor a törvény értelmében jogosan kérhetik nyugdíjaztatásukat, vagy olyan korban vannak, a melyben törődöttség, vagy betegeskedés folytán nem teljesíthetik a szolgálato. Tehát nem önkényeskedés, nem basás kodás a honvédelmi ministerium részéről az, ha ily körülmények között történik a nyugdíjazás; az pedig egyáltalán nem mondható, hogy azon egyéneket, a kik esetleg nem tetszenek, nyugdíjba küldik. Hiszen ez lehetetlen, t. ház, mert az illető tiszt vagy maga kéri nyugdíjazását s akkor sem a ministeritnk kényétől függ ennek teljesítése, hanem az illető a felülvizsgáló bizottság elé állíttatik s ha ez kimondja, hogy szolgálatképtelen, akkor megtörténik a nyugdíjazás, ha pedig azt mondja, hogy továbbra is szolgálntképes, akkor kénytelen az illető továbbra is tettleges szolgálatban maradni Épen így van azokkal, a kik a szol gálát 1 an nem bírnak eléggé ruganyossággal, vagy más tekintetben nem felelnek meg teljtsea a szolgálatnak. Ezek is csak a felülvizsgálati bizottság jelentése alapján helyeztetnek nyugdíjba, vagy szolgálaton kivul.Itt tehát önkényről vagy basás kodásról nem tudom, hogyan lehet beszélni (Helyeslés jobb felöl.) Még csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat, arra, hogy az özvegyek és árvák nyugdíja az újabb törvény által szabályoztatok s ez nagy mértékben — ha jól emlékszem, 65 ezer forinttal — emelte a kiadásokat. Méltóztatnak ugyanis tudni, hogy özvegyek, a kik előbb nem voltak nyugdíjképesek, az ujabb törvény értelmében nyugdíjat élveznek. Ez pedig szintén lényeges különbséget okoz a budgetben. Bátor vagyok még felemlíteni azt ia, hogy a honvé" delmi ministeriumnál addig az volt a szokás, hogy a mikor a költségvetés összeállíttatott, nem tűzetett bizonyos összeg a költségvetési összeghez, azon előrelátással, hogy abban az évben a múlt évi arányhoz képest ennyi és ennyi nyugdíjazás fog térténni, hanem mindig a tényleges helyzet vétetett alapúi. A zárszámadási bizottság kívánsága szerint azonban most a nyugdíjösszegekhez egy bizonyos ö-iszeg hoz^ászámíttatik, nehogy túlkiadás legyen. Ez szintén feltűnő különbséget okoz. Ezeket voltam bátor csak felhozni s remélem, hogy t. képviselőtársamat is megnyugtattam vele, annál is inkább, mert az utolsó években nagyobbrészt épen törzstisztek voltak azok, a kik nyugdíjba voltak kénytelenek lépői. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a tételt megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt elfogadni: igen, vagy nem? (Igen!) A ház az előirányzott összeget elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások. Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 1 — 16. czím. Az országos honvédegylet rendelkezésére 200.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Kz új ismétlő fegyverek rendszeresítése folytán a legénységi felszerelés kiegészítésé- e és módosítására az 1889. évi költségvetésben négy évre felosztv i engedélyezett költségek utolsó részlete 724.500 frt,' továbbá az 1891-ik év folyamán bekövetkezett újabb fölszerelési változásokra és újonnan rendszeresített szerelvények beszerzésére a szállítási költségekkel és időközi kamatokkal együtt 425.500 fit 3 évre felosztva 1892. évre mint első részlet 141.800 frt; tehát mindössze 866.300 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Gyalogsági töltényszükséglét első hadi készletként átvételi és kiszállítási költséggel és időközi kamattal együtt 2,810.000 frt öt évre felosztva harmadik részletként 562.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Hadszervonatnak hámszerszámokkal való beszerzésére, ennek átvételi, kiszállítási és elhelyezési költségei és időközi kamattal együtt 726.990 frt 3 évre felosztva, harmadik részletként 242.330 forint. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): 180.000 darab ismétlő fegyver beszerzésére 34 frt 28 kajával = 6,170.400 frt és pedig: 1890. évben 65.250 drb, 1891. évben 90.500 drb, 1892. év-