Képviselőházi napló, 1892. IV. kötet • 1892. junius 1–junius 24.

Ülésnapok - 1892-65

14 Öfi. országos ülés 1892. .jmnius 1-én, szerdán. ezt a papi nevelőintézetet, a melyben tisztán Magyarországnak szánt katholieus Jelkészek neveltetnek,valahára visszahozza Magyarországra? (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ezek után Mada­rász József t. képviselőtársamnak a német nyelv forcirozása tekintetében kifejtett nézeteit elfoga­dom és mereru állítani, hogy nekem sem a mi­nister úr, sem összes tanácsosai nem mutatnak a világon egyetlenegy államot sem, a hol egy idegen nyelvet iiy terjedelemben és ily szigor­ra] tanítsanak. (Úgy vanlÚgy van! a szélső bal­oldalon.) Én ismerem pl. Franeziaországnak tan­rendét, a hol a német nyelv tanítása szintén kötelező, de ott hozzánk képest egy tizedrész időt és erőszakot sem fordítanak erre, a mi már abban is nyilvánul, hogy Francziaorszägban, daczára annak, hogy a német nyelv kötelező tantárgy, annak iskolai tudása, csaknem annyi, mint semmi. (Félkiáltások jobb felől: Elég rossz!) Nincsen oly iskola, a hol egy idegen nyelvet annyira forciroznának, hogy azt quasi második anyanyelvvé teszik. Ezt el lehet, érni, de én feleslegesnek tartom. Mert Magyarországon a német nyelvnek mindenütt való terjesztését és a társadalom minden részében való forcirozását és meghonosítását nemzetünkre nézve veszélyes­nek tartom. {Mélyedés a szélsőbalon, Ellenmoudá­sok jobb felöl.) Azt, hogy a művelt emberek franeziáúl, németül és angolul tanúinak, helyes­lem ; de hogy nálunk nyolcz osztályon keresz­tül tanítsák a német nyelvet, még a vidéki embereknek is, azt azon traditioknál és aspira­tioknál fogva, a melyekkel német részről még mindig találkozunk, Magyarországra nézve ve­szélyesnek tartom. Ez az oka annak, hogy a mi egész műveltségünk német irányban fejlődik s hogy a nemzeti irány nem tud felszínre ver­gődni. (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) Rendkívül sajnos körülmény továbbá az, hogy a magyar állam területén mindig vannak középiskolák, melyekben az előadási nyelv nem kizárólag magyar. Olyan államot nem ismerek sehol — kivévén Svájczot és az Ürienst, a hol vannak franczia iskolák — a hol, mint nálunk Magyarországon, legyenek oláh, szerb és német elődási nyelvű gymnasiumok. Akkor ne méltóztassék csodálkozni azon, hogy oly fiatalság neveltetik, mint az, a mely a napok­ban felment Bécsbe. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Mert épen a német nyelv forcirozása, és terjesz­tése, karöltve azzal, hogy a nemzeti felekezeti iskolákban az illetők nyelve az előadási nyelv, okozza azt, hogy azután felmennek Bécsbe ]>anaszkodni és ott várják az osztrák császártól az ő sérelmeik orvoslását. (Igás! Úgy van! a szélső­balon.) Kérem a t. közoktatásügyi minister urat, hogy nagyobb erélylyel méltóztassék épen ide benyúlni, mert ez azon legális tér, melyen a mi nemzeti nyelvünkkel és oktatásunkkal nagy hódi tásokat tehetünk. Végre bátor vagyok figyelmébe ajánlani az igen t minister úrnak a Dunántúl bizonyos részeit, a hol a középtanodák beosztása igen rossz... Összefügg nemzeti közművelődésünkkel és azzal az iránynyal, melyet előre voltam bátor jelezni, hogy mi az általam jelzett helyekre épen nemzetiségi szempontból középiskolákat helyezzünk, hogy ez által a magyar nyelvet ter­jeszszük és megadjuk a lehetőséget annak a nemzetiségi embernek — most mint dunántúli ember a vasmegyei németekről és a szlovének­ről beszélek — hogy nemzeti műveltségre tegyen szert. Vasmegyében például lehetetlen a szlove neknek közelben középiskolát találni és ennek következtében azok kimennek Stiriába, a hol iskolát találnak. Kérem ennélfogva a t. minister urat, hogy Szt.-Grotthardra vagy Zalamegye azon vidékére, melynek Zala-Egerszeg a központja, a mely város megyei székhely és a hol egyéb culturalis intézetek is vannak, középtanodát tetszenék helyezni. Egy tekintet Magyarország föld­abroszára meggyőzhet mindenkit arról, hogy a középiskolák tekintetében olyan rossz be­osztás, mint nálunk, sehol sem létezik. Vannak vidékek, a hol 4—5 középiskola van, míg más­hol egy sincs. Ezekre voltam bátor a t. minister úr figyel­mét felhívni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Csáky Albin, vallás- és közotatás­Ügyi minister: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Az imént hallottakra jó lélekkel azt mondhatnám: jBona mixta malis!« Azok között van igen sok, a mit osztok, mert teljesek .iiegfér az én meg­győződésemmel, nézeteimmel és eddigi műkö­désemmel; de van köztük sok olyan is, amivel szemben ismételve voltam kénytelen ellentétes álláspontot elfoglalni, a mit ezentúl is kénytelen leszek meggyőződésem szerint tenni. így pl. azt gondolom, mindenki tudja, hogy a testedzésre igen nagy súlyt helyezek. E tekintetben igen sok történt, a minek természetesen folyománya az, hogy a, tanulóknak minél több játszótér álljon rendelkezésökre, hogy annál inkább fejlődjenek testileg és minél inkább lehessen foglalkozni testi nevelésökkel. (Általános helyeslés.) Mindig mondtam azt is — se tekintetben tökéletesen egyetértek Madarász József t. kép viselő úrral — hogy a túlterhelésen, a mi most tényleg megvan az iskolákban, segíteni kell. De hozzátettem akkoriban és most is kénytelen vagyok kiemelni azt, hogy nem a tananyag sokasága okozza ezen txílterhelést, hanem a helytelen tanmódszer.

Next

/
Thumbnails
Contents