Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-47

92 47. országos ülés 1892. május 6-án, pénteken. nyokat állítsunk elő, mert nézetein szerint a J szőlő-reconstructionak kérdése két dologban akad • fel. Az egyik, hogy nincs mag a kellő anyag, a másik, ha meg is volaa a kellő anyag ; nincs meg a kellő anyagi erő. (Iga?! Ugy van! bal felől.) Ezt a két kérdést különválasztani nem lehet. Az egyik kiegészítője a másiknak, a másik támogatja az egyiket. Hogy fogalma legyen a t. háznak arról, mi szükséges erre, röviden meg­jegyzem, hogy feltéve, hogy Magyarországnak szőlőterülete 600 ezer hold,ennekreconstructiojához szükséges 2.200 millió tőke. vagyis a milyen arányban áll az oltvány-proluctio, olyan arány­ban fogy az évek száma, a melyek alatt a reconstmctió megtörténhetik. Ily óriási követel­mény ellenében mi az az o'tvány-produetio, mely hazánkban előállíttatik. Már ezelőtt 4 évvel, mikor Francziaországban jártam, meggyőződtem a felől, hogy ezen két dolog helyes megoldásától függ a reconstruetio sikere és midőn a foldmíveién minister úr felszólítása és megbízása folytán tavaly újra bejártam Francziaországot, újra meggyő­ződtem akkori nézetem alaposságáról. A t. minister úr szűk budgetjének keretében megtette majdnem a lehetetlent, midőn elfogadta azon nézetemet, hogy Francziaországból hozott munkásokkal és szakemberekkel kezdje meg az oltás proiuctioját hazánkban meghonosítani. De, t. ház, a proiuc­tionak maximuma alig fog másfél millióra ragui. Tegyük fel, hogy a produetio minden egyes vesz­szeje megfogamzik, ha másfél millió vessző áll az ország rendelkezésére, 2000 esztendő kell, hogy a reconstruetio be legyen fejelve. (Derültség bal felől.) Ezért bátor vagyok a földmívelési minister úr figyelmét fölhívni arra, hogy nemcsak egy helyen állítson fel oltótelepeket, hanem a nevezetesebb borvidékeknek minden egyes helyén tegye lehe­tővé az ilyen nagyobb telepeknek létesítését. Nem tartozom azok közé, t. ház, a kik mindent az államtól várnak ; nemcsak hogy ezt nem óhajtom, sőt ellenkezőleg nem helyeslem azt, ha az állam minden egyes gazdasági ágra a maga omnipoten­tiájával befolyást gyakorol. Azt azonban kívánom, hogy az állani minden gazdasági ágat a maga segélyezésével támogasson. Ezért óhajtom, hogy akár egyeseknek, akár gazdasági egyesületeknek ilyen oltótelepek létesítésére megkívántató össze­geket előlegezze és rendelkezésére bocsássa. Tartsa fenn magának a felügyeletet, fordítson gondot arra, hogy az adott pénz a kitűzött czélra is for­díttassák; kötelezze az intézeteket és magánosokat, hogy azt a telepet szakértőleg kezeltessék és hogy azon előlegeket az oltványok eladási árából az állam­nak visszafizessék. Igaz ugyan, hogy egy ily telep létesítésére 100.000 frtot számítva, tíz ily telep fel­állítása egy millió frtba kerülne és ennek kamatja, mintegy 50.000 frt, az államra nézve elvesz. De ha ily eredményt érhet el, ha ez által gyorsítja a szőlő reconstruetioját, ez az áldozat oly csekély, mely szóra sem érdemes. De, t. ház, 62 a dolognak csak egyik része, a másik kérdés az, hogy honn in kell előterem­teni azt a pénzt, melylyel a reconstraetio kére 3 z­tíílvihető. Erre vonatkozólag, bár megengedem, talán nézetemmel egyedül fogok állani, de kötelességemnek tartom meggyőződésemet, me­lyet jónak, helyesnek és egyedül kivihetőnek tartok, el is mondani. (Bulijuk! Hi'lju':!) Ez nézetem szerint csak ügy lesz lehetséges, ha a kormány a maga támogatásával lehetővé teszi egy tisztán szőiőszeti bank felállítását. Ennek feladata volna, hogy a reeonsfcructiohos szükséges kölcsönöket megadja. Megengedjen, az a bank első pillanatra talán azt mon­daná, hogy midőn &gy hold szőlő reconstractioja 1200 forintba kerííl s ha ezt az 1200 forintot kiadom, micsoda biztosítékom van arra nézve, hogy azt vissza is térítik és hol van itt az arány az érték és az adott kölcsön között? Ha ily szempontból fogjak fel a kérdést, megenge­dem, igaza van a pénzintézetnek. De ha az állam azt mondja a pénzintézetnek, hogy garantirozza neki az 1200 forint utáni kamitot amortisatioval együtt, meg vagyok győződve, hogy a tőkepénzesek kapni fognik az alkalmon és ha az állam felhívást intéz azokhoz a pénz­intézetekhez és pénzemberekhez, a kik milliókat és milliárdokat tudtak az államnak eddig kölcsö­nözni, ily bank létesítésétől sem fognak vissza­riadni; másrészről az állam sen fog veszíteni semmit, mert minél előbb hozsa létre e^t a ban­kot, minél hamarább fogja a szőlő reconstruc­tioját keresztűlvihetni: annál hamarább teremti meg az adóképességet és ez által jövedelmét. (Igás! Úgy van! bal felől.) Ezen kívííi meg kell szerezni mindazon fel­tételeket, melyek szükségesek arra, hogy as állam biztosíttassék arról, hogy a kamatok pon­tosan be fognak folyni. Minden ily kölcsönre nézve a tulajdonosokból állítson össze a kor­mány bizottságot, mely minden évi szüretkor végignézze az összes adósok teherlapját s győ­ződjók meg arról, hogy van-e és mennyi hátra­lék? Hátralék esetén jogosítva legyen ezen bizott­ság ott helyben az illete szőlőtalaj ionos bor­készletéből annyit lefoglalni, a mennyi tartozásá­nak törlesztésére szükségei és egyszersmind jogosítva legyen minden további pör és bíró i beavatkozás nélkül a megfelelő borkészletet árverésen eladni. Meg vagyok győződve, hogy ily módon nem lesz egyetlen egy adós sem, a ki az év végén hátralékban maradna. (Helyes­lések,) Bocsánatot kérek, talán nagyon is hosszúra nyúlt már beszédem, (Bálijuk! Halljuk!) de még két dologra óhajtanám a t. minister á r

Next

/
Thumbnails
Contents