Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-46

46. orsüágos ülés 1892, májas B-én, csüt5rtfik5n. 73 lis intézményeinkre vagy hiúságunknak adózva, egy-egy megyeházára vagy törvényszéki palotára 5 usque 10 krajczár pótadót is megszavazunk s megtudjuk azt szavazni egyszerűen, gyakran könnyelműen t miért ne tudhatnánk megszavazni az ország adóalapjából például csak egy krajczár pótadót, a melyet az ország önmagának szavaz meg és ez a krajczár, a melyet a földbirtokos osztály önmagának megszavaz, elegendő arra, hogy valamennyi földmívelési érdekeink helyes irányban előmozdíttassanak. (Általános élénk helyeslés.) Ez csak egy mód, t. ház, de van száz, sőt ezer is! (Ügy van! Ügy van!) Én reménylem, hogy az igen t. pénzügyminister úr, a ki a köznép hite szerint mindenből pénzt tud csinálni és a ki ott, a hol szükséges állami érdekek forognak szóban, nem fél attól, hogy az adóbírást igénybe vegye s az adóalapot megerőltesse — és kijelentem, hogy ezt helyesen teszi — segítségére fog jönni nem sokára collegájának, hogy ez irányban végre valahára megtörténjenek a szükséges lépések. (lÁtalános élénk helyeslés.) És épen azért, mert én ezt kívánom és mert én azokat az eszközöket, a melyek e nagy ezélok megvalósításához szükségesek, szívesen rendelkezésére bocsátom a t. földinívelésügyi minister árnak: nagyon természetesen a költségvetést elfogadom és azt a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Hosszantartó általános élénk helyeslés,) Gr. Bethlen András foldmívelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn beterjesztett költségvetésem szíves elfogadását van szerencsém a t. háztól kérni, kötelességemnek tekintem foglalkozni azon feladatok tömegével, azon különböző intézményekkel, melyek tárczám körébe esnek, általában a helyzettel, az itt hallott igen becses eszmékkel és talán egyes ellenvetésekkel is. (Halljuk ! Halljuk !) Ha egyesekről netán megfeledkezném, lesz alkalmam azokkal a részletes vitánál foglalkozni. Hogy azonban ezen tömegbe lehetőleg egységet öntsek, igyekezni fogok foglalkozni a magyar földmívelés fejlesztésének eszközeivel és irányával. (Halljuk! Halljuk !) Előrebocsátom még, hogy az összes beszédek körülbelül egy irányban mozognak és igen hálás vagyok a t. ház szónokainak, hogy oly sok jóakarattal és behatóan méltóztattak ezen tárczának mondhatom egész ügykörével foglalkozni s habár különböző sauce-szal, részben édesebbel, részben savanyúbbal, mégis ugyanegyben coneludáltak: abban, hogy ezen működés dotatioja igen csekély és hogy ennek megfelelőleg az egész működés nem kielégítő. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha megengedi a t. ház, részemről is analisálom azokat a tényezőket, melyekkel a kormányzat rendelkezik. (Halljuk! Halljuk!) Ha KÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. III. KÖTET. összeadom az előterjesztett budget összes kiadásait, átmeneti hitelét és a befektetésre előirányzott összeget, ez Összesen 17 millió 733 ezer és egynehány száz frtot tesz ki. Valóban, ha ez az összeg állana rendelkezésemre a végből, hogy Magyarország földmívelését fejleszszem, mindenesetre én volnék az első, a ki az elért eredményt kicsinyleném. De méltóztassanak ez összeget elemeire szétbontani. E tárcza keretében mindenesetre jelentékeny állam-vagyon kezeltetik, így 2,600.000 holdnyi államerdő, négy állami ménesbirtok, egy korona-uradalom és két jószágigazgatóság keretébe beosztott elszórt birtok. Ezen birtokok kezelését lehet kritisálni, de azt nem lehet mondani, hogy ezeknek üzleti kiadása tisztán a magyar földmívelés emelésére fordíttatik. így tanügyre fordíttatik közel 450.000 frt; de ha ez összegből levonjuk azon gazdasági tanintézetek alapját képező kisebb gazdaságok jövedelmét, a gazdasági tanügy fejlesztésére körülbelül 350.000 frt jut. És ha veszszük, a mint később bátor leszek ráutalni, hogy más államok mily nagy összeget költenek hasonló czélra, be kell látnunk, hogy még távol vagyunk attól, a mit e téren elérnünk kellene. (Helyeslés!) Itt van a selyemtenyésztés ügye, ez a szép lendületnek indult házi ipar. Ennek tétele 1,845.000 frt; a melyből azonban a rendes kiadásban nem több, mint 15.000 frtot költ az állam; természetesen tehát ez az összeg is levonásba hozandó. így az egész összeg kerekszámban 6,700.000 frtra devalválódik, a mely összegnek bőven fele vízimunkákra fordíttatik. Nem tagadom, hogy az is a földmívelés emelésére szolgál, de mégis egy teljesen különálló feladat. És most, ha a fenmaradó összegről szó lünk, annak jelentékeny része 1,400.000 frttal a lótenyésztés emelésére szolgál. Mondhatom, ez azon kevés ágak egyike, a melyek régóta szakszerűen és tervszerűen fejlesztetnek és igen kiváló eredménynyel is rendelkezünk e tekintetben. Épen azért sajnálom, ha egyesek nem tudnak jobb receptet adni, mint hogy azt mondják: hogy egyéb kiadásokra is jusson valami, tehát épen ettől az ágtól, a mely szintén nagyon szűkségli a költségeket, vonjuk el a dotatio egy részét. (Helyeslés jobb felöl.) Majd a részleteknél, azt hiszem, nekem is és a t. ház tagjainak is lesz alkalmuk behatóan foglalkozni a kérdéssel, most csak arra az egyre utalok, hogy a lótenyésztés nem hasonlítható össze a sertéstenyésztéssel, a melynél csakis a nyers termelés értékesítéséről lehet szó hús alakjában, míg a lótenyésztés hazánk védképességét is érinti és midőn tudjuk azt, hogy bárhol a világon feltalálnak egy öldöklő gépet, mely a mi 8 miliméteres fegyvereinket felülmúlja, annak megszerzésére szükséges összegek előteremtésével 10