Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-45
4b 45. országos ülés 1892. májas 4-én, szerdán. vannak — utolsókul maradnak, leghosszabb ideig lesznek elzárva s jelenlegi szegénységük mellett még egy új csapással fognak terheltetni, mert jelentékeny kárt fognak ezen idő alatt szenvedni marhaállományukban is. Nem tudom, lehetséges, hogy ez nem intentioja a t. földmívelési minister úrnak, mindenesetre azonban a nagy kiadáshoz viszonyítva, csekély az összeg és azon körülmény, hogy az irtási müvelet megkezdésében előny nyujtatik azon megyéknek, melyek a költségekhez hozzájárulnak, bennem azon aggodalmat kelti, hogy Magyarország felső megyéi, melyek nem képesek az irtáshoz hozzájárulni, utolsók fognak maradni. Különben, t. ház, a földmívelési tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmul szolgál bizonyos óhajtásoknak, kívánságoknak előterjesztésére és alkalmul szolgál bizonyos mezőgazdasági bajok előadására. Én csak köszönettel tartozom a tegnapi napon előttem felszólalt t. képviselőtársamnak, Bornemisza Lajosnak, a miért a felső magyarországi megyék mostoha anyagi helyzetét és súlyos gazdasági bajait e házban előadta. Ezen bajok ismeretesek előttünk, hiszen több ízben szólaltunk fel e bajok orvoslása érdekében; azonban minthogy ezen bajok leginkább csak a ház ezen oldaláról hangsúlyoztattak, (ellenzéki padokra mutat.) a t. ház hajlandó volt felszólalásainkban talán egy kis ellenzéki túlzást keresni. Épen azért örvendek azon, hogy e bajokkal most már a kormánypárti fpadokon is foglalkoznak és én a magam részéről megragadom az alkalmat, hogy azokhoz hozzájárulva, azokat még némelyekkel kiegészítsem. (Malijuk! Malijuk!) Bizonyára nem fogja állításomat megczáfolni senki sem, a ki a felső magyarországi megyék gazdasági viszonyait ismeri — és itt főleg Sáros, Szepes, felső Zemplén megyékről, mint a melyeknek viszonyait közvetlenül ismerem, szólok — hogy ezen megyék közép és kis földbirtokos osztálya az utolsó évek kedvezőtlen gazdasági alakulása következtében anyagilag folyton pusztul és hanyatlik (ügy van! bal felől.) és nem fogja senki megczáfolni azon állításomat, hogy épen ilyen mérvben pusztul és hanyatlik anyagilag a munkás, a földmíves osztály is, olyanynyira, hogy nem lévén képes esistentiájának feltételeit itthon megtalálni, azokat kénytelen másutt keresni és Amerikába kivándorolni. Az Amerikába vándorlás, vagy hogy szabatosabban fejezzem ki magamat, a munkásoknak munkakeresés czéljából Amerikába való kivándorlása egyenesen arra vezethető vissza, hogy a felvidéken eddig szokásos kereseti források a viszonyok gyökeres megváltozása folytán teljesen megszűntek vagy annyira megcsappantak, hogy azok mellett a megélhetés feltételei ott már nem léteznek. Lehetséges, hogy egyes megyékben, a mint azt Miklós. Ödön t. képviselőtársam elmondta, az amerikai kivándorlás az ügynökök buzdítása és csábítására vezethető vissza; lehetséges, hogy a magyarországi felsőmegyékben is kezdetben ez volt a kivándorlás indító oka 20—25 évvel ezelőtt; de ma semmi néven nevezendő ügynökre ott szükség nincs, mert ma a nép tudja azt, hogy csakis az Amerikában való munkakeresés folytán képes családjait fentartani. Ismerek egyeseket, a kik harmadízben vándoroltak vissza munkakeresés czéljából; ma az ügynökök a felvidéken semmi szerepet nem játszanak. Ma az Amerikába munkakeresés czéljából történő kivándorlás egészen hasonlít ahhoz a kivándorláshoz, a mely régibb időben munkakeresés végett aiä Alföldre történt s mondhatom, hogy egy felső magyarországi ember könnyebben szánja el magát, hogy Amerikába menjen munkát keresni, mint a magyar Alföldre. Madarász József: Mert jövedelmezőbb! Bujanovics Sándor: Azt megengedem, hogy jövedelmezőbb, (Malijuk! Malijuk!) de ezen kivándorlásnak, daczára annak, hogy a kivándorló munkás sok pénzt küld haza, mégis igen káros következményei vannak, (Igás! Úgy van! jobb felől.) mert teljesen meglazul a családi élet és kötelék és az a munkás, a ki egyszer Amerikában volt, csak a legritkább esetekben válik hasznos munkássá itt e hazában. (Úgy van! bál felöl.) ! Az mindig más ideákkal van saturál va; az, a helyett, hogy itt a megkeresett pénzével hasznos, szorgalmas munkásává és tagjává válnék a társadalomnak, inkább ügynöke lesz a kivándorlásnak ; az csakhamar nagyobb csoportot toboroz és kimegy azokkal együtt, mert az itteni viszonyokba többé beletörődni alig képes. (Úgy van! bal felöl.) Az én meggyőződésem szerint tehát igenis nemzetgazdasági fontosságú dolog nem a kivándorlásnak erőszakkal való megakadályozása, mert az lehetetlen, hanem azon okoknak elhárítása, a melyek a népet a kivándorlásra vezetik. (Élénk helyeslés bal felöl.) Ezen okokat, a kivándorlásnak okait igen könnyű előadni. (Malijuk !) A megváltozott gazdasági viszonyok sehol sem hoztak létre oly mélyreható átalakulásokat, mint Magyarország felső megyéiben. A vasutak kiépítése elterelte a kereskedelmi forgalmat, más irányt adott annak. Evvel megszűnt mindazon kereset, a mely a kereskedelemből táplálkozott. A vasutak kiépítése folytán lehetetlenné vált a kisipar versenye a nagyiparral. A kis vasipar a Szepességen megszűnt, egyéb iparágak is megszűntek és ennek folytán megszűnt azon kereset is, a mely ezen iparból táplálkozott. A bányaipar pangása számos munkásnak vette el kenyerét, vette el foglalkozását.
