Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-64

*>4. országos lilés 1892. mäjns 81-éii, kedően. 457 összetákol, azt a franezia egy pár sorban világosan, érthetően kifejezi. Madarász József: Éljenek afrancziák! Körösi Sándor: Kétségtelen, hogy a t. tanár uraknak szükséges a német tudomány és irodalom ismerése is, de mikor azokból az ismeretanyagot megszerezték, akkor a feldolgozásnál arra iparkodjanak, hogy azt tisztán magyar nyelven, magyar nemzeti szellemlen fejezzék ki. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: De nem tudják! Körösi Sándor: Különösen a jog-^ és államtudományoknak már van sok oly része, melynél a magyar forrásokat egészen mellőzik, holott sokszor igen nagy sikerrel tehetnék, ha pl. a jogi téren a magyar forrásokat eredetileg felhasználnák munkáikban; úgy, hogy mindent tudnak, mi történt a rómaiaknál, a mit szükséges is tudni és tudják, mikép van ez vagy az a germán jogban, de gyakran nem tudják, hogy az ősmagyar jogban mi történt. Ezt ajánlom tehát figyelmükbe a t. tanár uraknak. Hogy pedig mindezt megtehessék, szívesen megszavazom azt, a mi a tanár urak anyagi jólétét emelni alkalmas. Még egy pár megjegyzést kívánok tenni. Nevezetesen én a tanügyet egyáltalában, különösen a felsőbb tanügyet is nem rendelettel kívánom szabályozni, hanem országos törvénynyel és kívánom azt, hogy az az idő minél előbb bekövetkezzék, a mikor felsőbb tanodáink törvénynyel fognak szabályoztatni. (Helyeslés.) A mi engem tulajdonképen felszólalásra késztetett, az az 1891. évi XVII-ik tezikknek 17. és 19-ik §-a, a melyben a következők vannak megírva: »A gyakorlati bírói vizsgálat Budapesten szervezett vizsgálóbizottság előtt teendő le.« A 16. §. így hangzik: »A gyakorlati bírói vizsgálatra bocsátáshoz szükséges három évi gyakorlatból legalább két év bíróságmái töltendő, egy év pedig kir. ügyészségnél, ügyvédnél, m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, avagy kir. közjegyzőnél tölthető.« Á mikor ezen törvényt tárgyaltuk, az eredeti javaslatban az volt, hogy a gyakorlati bírói vizsgálatot csak az teheti 3e, a ki a jogtudori vizsgát is leteszi. Ez az elv eddig csak ügyvédeinkre nézve volt kötelező, akkor ki akarták azt terjeszteni bíráinkra is, hogy képesítésük egyenlő legyen, mert a képesítés egyenlőtlensége csakugyan igazságtalan és nem felel meg a czélnak. Később kimondatott, hogy a, d( ctorátus többé nem kívántatik meg a bírói vizsgáknál, de nem kívántatik az ügyvédinél sem; vagyis lesz egy egységes vizsga, a melyet ha valaki letesz, úgy az ügyvédi, mint a bírói pályára képesítve lesz. A törvény megvan, de KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. III. KÖTET. végrehajtva mai napig sincsen, mert a végrehajtáshoz szükséges volna az, hogy az egyetemeken és jogakadémiákon az elméleti vizsgálatok szabályoztassanak. Ha ugyanis a doctoratust nem is kívánjuk meg, de megkívánjuk a mostaninál szigorúbb államvizsgákat, mivel nem a tudomány színvonalát akarjuk mi a doctorátus eltörlésével lefokozni, hanem inkább azt akarjuk, hogy a tudomány színvonala emeltessék úgy a bírói, mint az ügyvédi karnál. Kívánjuk tehát, hogy a mostaninál czélszerűbb és szigorúbb elméleti államvizsga kívántassák meg, a melyeket az egyetemek és jogakadémiák körében az illetők letenni lesznek hivatva. Közvetlen tudomásom van arróí, hogy már ez iránt enquette is tartatott, melyen én is szerencsés voltam résztvenni és ezért nem tartom alaposnak Sághy t. képviselőtársamnak kifogását, mintha az enquette-n az egyetemi tanárok mellőztettek volna. Ott voltak mindenféle szakbeliek, még pedig oly nagy számmal, hogy kicsibe múlt, hogy bennünket, a kik a doetoratust el akartuk törölni, le nem szavaztak. Most pedig bátor vagyok kérni a, minister urat, nyilatkozzék az iránt, van-e kilátás arra, hogy az ezután életbeléptetendő államvizsgák tantárgyaira nézve a közeljövőben megállapodásra jut az igazságügyminister úrral és erre vonatkozó javaslatát a ház elé fogja terjeszteni? Különben pedig a tételt elfogadom, (Helyeslés.) Lits Gyula jegyző: Vajay István! Vajay István: T. ház! Minthogy az idő már előrehaladt és a tételhez hosszabban kívánok szólani, kérem a t. házat, kegyeskedjék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. Elnök: Kérdem a t. házat, raéltóztatik-e ezt a képviselő urnak megengedni? (Igen!) A ház megengedi. Az ülést tehát most nem folytatjuk. A holnapi ülés d. e. 10 órakor fog kezdődni; napirendjére a mai ülés tárgysorozata tűzetik ki: a vallás- és közoktatásügyi ministerium tárezája és jelentése és a mennyiben ez letárgyaltatnék, a kereskedelmi ministerium budgetje. Egyúttal jelentem, hogy a ministerelnök xVr holnap fog felelni Polónyi Géza képviselő úrnak amaz interpellatiojára, mely a » Hamburger Nachrichten« czímű lap egyik közleményére vonatkozik. Horváth Gyula: Kérném a t. elnök urat, méltóztassék odahatni, hogy a ministerelnök úr a holnapi ülésen nyilatkozzék az iránt, vájjon a ház szünideje mikor kezdődik és végződik';' Most ünnepségek is következnek, különben is sokan vannak közöttünk, a kik gazdasággal foglalkoznak és a kik már távozni óhajtanának. (Helyeslés.) 58