Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-62

406 62, orszAgos ttlés 1892. május 38-An, szombaton. tani nem lett volna helyes. (Helyeslés a jobbóldalon.) Ezen nézetemnek kifejezést adtam úgy magánkörben, midőn a kérdést a házban megbeszéltük, valamint a szabadelvű körben, midőn a honvédegyesíüet elnöke hozzám kérdést intézett. Akkor is ugyanazon szavakkal adtam kifejezést azon nézetemnek, melyet a házban ismételtem, hogy maradjunk az eddigi megállapodásoknál és ne térjünk el azoktól. Ezen szavakkal mondtam el ezt a t. ház előtt is. Ily körülmények közt ki kell jelentenem, hogy a ma megjelent lapok közleményei némely részben téves inforiaatiokon alapiéinak, a mennyiben messzemenő állításokat tesznek, melyek azonban a valóságnak meg nem felelnek. Azon egyes állítások, melyekre a t. képviselő úr hivatkozott, semmikép sincsenek ellentétben azon nyilatkozatokkal, melyeket a házban tettem, mert ugyanezen nyilatkozatot tettem a honvédegylet elnökével szemben is. Ezek előterjesztése után kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tisza László: T. ház! (Halljuk ! Halljuk! Fölkiáltások: Nincs joga szólani! Zaj.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Gr.Szapáry Gyulaministerelnök: T.ház! (Egy hang a szélső baloldalon: Megint Szapáry beszél?)Ne méltóztassanak megijedni! (Derül ség). A házszabályok megadják azt a jogot, hogy a képviselő úr a ház engedelmével szólhasson. (FölMái ások a szélső baloldalon: Mi akarjuk hallani 1) Ez ért kérem a t. házat, méltóztassék ezt a jogot a t. képviselő úrnak is megadni. (Általános helyeslés.) Tisza László: T. ház! Megköszönve a nyert engedelmet, igen röviden fogok ezen, legalább szívem szerint a nagy halott iránti kegyelettel sehogy meg nem férő dologhoz, a mennyiben lehet, chronologicus rendben szólani. (Halljuk! Halljuk!) Mindazok a megállapodások, a melyekhez a ministerelnök úr mindaddig, míg az események másról meg nem győzték, ragaszkodni méltóztatott, nem az ő elhatározásai, de azon vegyes értekezlet elhatározásai voltak, melyet jelentésem elején megemlíteni bátor voltam. Ezen értekezleten határoztatott el, (Köbeszólások a szélső baloldalról: Kik voltak ott? Nevezze meg őket! Halljuk! Halljuk!) Thaly Kálmán: Felelősséggel tartozik! Tisza László: Egészen őszintén megmon dom, Helfy Ignácz és b. Podmaniczky Frigyesen kivül a többi jelenlevőkre nem emlékszem, de számosan voltak. (Zajos derültség a széhobaloldalon.) Ezen vegyes értekezlet határozta el azt, hogya holttest nem maradhatván a szállóban, épen úgy, mint annak idején kiszállították gr. Mikes Imre, Vetter Antal 1848—49-iki hadügyi minister és altábornagy holltestét, épen úgy, mint Bécsben éjjel, egész csendben, a közönség kíméletével kiszállíttották Henrik főherczeg és neje holttesteit, szállíttassák ki Klapka tábornok holtteste a halottasház nagytermébe. (Ellenmondások a szélső baloldalon. Zaj.) Ugyancsak ezen értekezlet határozott még a temetés főbb pontjaira nézve, a hol már fényképen volt elintézve. (Felkiáltások a szélsőbalon: Ki által?) Őszintén megmondom, ki által, nem tudom, — hogy az akadémiából a temetés nem történhetik meg, Thaly Kálmán: Nem kérte senki az elnöktől ! Tisza László: En az akadémiában senkivel sem voltam érintkezésben. Vájjon az akadémia elnöke megengedte volna-e, vagy sem, arról egyáltalában nincs tudomásom. Thaly Kálmán: Elég hiba, hogy nem kérték! Tisza László: Majd mikor t. képviselőtársamnak lesz szerencsétlensége ilyen nevezetes dolgot intézni ThalyKálmán: Én Rákóczy hamvait megtaláltam ; tőlem ez is elég. Ha Rákóczyt meg tudtam találni, legyen meggyőződve a képviselő úr, erre is képes lennék. (Halljuk! HaVjnk ! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Tisza László: Csak azt mondom, t. képviselő úr, hogy most nincs ideje a veszekedésnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt az akadémiára nézve. (Felkiáltások a szélsőbalon: Hát a múzeumi) A múzeumra nézve is megmondom a valót. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a hírlapok azon tudósítása, hogy én a múzeum igazgatójával érintkeztem volna, tökéletesen téves. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Mogyoró y ezredes bajtársam beszélt a múzeum igazgatójával, a ki nagyon nyomós és nevezetes ellenvetéseket tett a maga részéről az ottani temetés ellen. (Felkiáltások a szélső balon: ott van az irói karzaton! Halljuk ! Halljuk !) Thaly Kálmán: Pulszky rázza a fejét. Nem igaz! (Zajos derültség a szélsőbalon.) Gr. Károlyi Gábor: Hát mondja meg, hogy igaz-e vagy sem ? (Fekiáltások a jobboldalon : Rendre! Rendre! Halljuk! Halljuk !) Tisza László: Mondom, az igazgatóval én nem érintkeztem, hanem Mogyoródy bajtársam érintkezett. Meg vagyok róla győződve, hogy Mogyoródy ezredes a honvéd értekezlet előtt nem hazudott. Gr. Károlyi Gábor: Az mind nem igaz! Tisza Lászlő: Én sem hazudnám, akármit méltóztatik mondani Károlyi Gábor grófnak.