Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-60

60. országos ülés 1892. május 25-én, szerdán. 341 szabadság és egyenlőség alapján és úgy következzék a receptió. E sorrendek megtartását, úgy vélem, zsidó vallású polgártársaink is méltányosnak fogják találni. Az említett szabályozás pedig az autonómia útján eszközölhető, mely autonómia míg egyrészről hivatva lesz a szabadságot és függetlenséget megadni a katholicismusnak, másrészről meg fogja találni a helyes módot arra nézve, hogy a legfőbb kegyúri jog lényegében sértetlenül megmaradjon s csak annak gyakorlási módja változzék meg, a megváltozott helyzet következményei szerint. {Helyeslés bal felöl.) A t. minister úrnak, a részleges polgári anyakönyvvezetésre czélzó tervezetét, ha azt benyujtatik nem helyeslem és kijelentem, hogy sem mint katholicus, sem mint törvényhozó oly javaslatot elfogadni soha sem fogok, mely az anyakönyvvezetésnél vagy bármi más intézkedésnél az államnak felekezeti és proselitáskodó tendentiájára vall. Előttem a katholicus és nem katholicus polgárok lelkiismerete ép oly szent és sérthetetlen, mint a katholicus és nem katholicus lelkészeké. A t. minister úr által szándékolt és kilátásba helyezett intézkedés felmenti a lelkészt a vegyes házasságból született gyermekeknél az anyakönyvvezetéstől, mert lelkiismerete azzal összeütközésbe jön, de a szülőt kényszeríteni akarja, épen a részlegei polgári anyakönyvvezetés által arra, hogy gyermekét esetleg lelkiismerete és meggyőződése ellen kiszolgáltassa más vallásnak. Mivel tehát úgy az 1868: LlII-ik törvényczikk, valamint az ennek alapján kibocsájtott 1890. február 26-iki ministeri rendelet a vallás szabad gyakorlásával és a vallások egyenjogúsításával ellenkezésben van : kérem a rendelet visszavonását és az idézett törvény revisioját. Ha a t vallás- és közoktatásügyi minister úr, a mintalapokban olvassuk, legközelebb egy oly javaslatot fog a ház elé terjeszteni, a mely a vallásszabadság töi vénybe igtatását czélozza és a mely megszüntetve a vallásfelekezetek közötti súrlódást, a békét helyreállítja — mely esetben a kölcsönös tisztelet és szeretet hazánk minden vallásfelekezeiü polgárának szívében ismét megszilárdul — úgy az utókor úgy fog a t. minister úrról megemlékezni, hogy nagyot tévedett, de e tévedését belátván, azt egy Önérzetes férfiúhoz illő bátorsággal ismerte be és hozta helyre. {Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Bartók Lajos! Bartók Lajos: T. ház! (Halljuk l Halljuk!) A vallásszabadság és lelkiismereti szabadság kérdése a tegnapi napon a cultusniinisteri rendelet felett kifejlődött vitának tetőpontján, azt hiszem, egy oly jelentőségű epochalis fordulatot vett és eredményt ért el, hogy a rendeletnek, melyet különben is én vitálisnak, indokoltnak és korszerűnek nem tartok, tárgyalása egészen jelentéktelenné válik. És ha e kérdéshez mégis hozzászólani bátorkodom, teszem ezt azért, hogy ne hosszabbítsam, hanem inkább rövidítsem a vitát. Es azt hiszem, hogy osztozom e nézetben magával a cultusminister úrral is, mert nem kétlem, ha mindjárt paradoxonnak látszik is, hogy ő szintén kevés súlyt fektet ezen rendeletének itt e házban törvényerőre való emelkedésére. Azért vagyok erre nézve megnyugtatva, mert tudom

s hogy az 1868. évi törvény revisiója, ezen új februári pátens, a minister úrnak nem saját ideája. Egy kellemes, nem remélt örökség ez, a melyet ő pour l'honneur du drapeau utólagos gyöngédségből megelőzőleg az ő helyét elfoglalt minis tértől, cabinettől vett át, magáévá tette ezen kis elkeresztelt csecsemőt, az elkeresztelési rendeletet. Es a midőn a t. cultusminister úr ellen kell itt szót emelnem, ezt, megvallom, nem a saját egyéni jelentősége és személyisége ellen teszem; én az ő kisebb jelentőségű tárczájának kisebb része ellen intézek támadást. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azt óhajtom, hogy a vallásügyi minister ezúttal lépjen háttérbe az ő rendeletével és mindenféle vallásügyi dolgaival s lépjen előtérbe a közoktatásügyre vonatkozó nagy reformokkal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez volna rendjén és helyén; ez volna indokolva a mai közművelődési állapot igen siilyedt mivolta mellett. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) De Magyarországon, t. ház, nagyon sok olyan dolog történik, a mi nincs a maga helyén és sok oly egyéniség van elhelyezve ott, a hol nincs a maga helyén, a mint példájával tudná ezt igazolni maga a ministerelnök úr is. (Derültség a bal- és szélsőbalon.) Sok egyéniséget helyeznek oly polczra, vagy foglalkoztatnak oly dolgokkal, a hol nem állják meg helyüket és a melyekhez nem értenek. Pedig nagyon nagy kár, liogyha egy hatalmas munkaerőt, valóban liberális férfiút, a ki minden haladási és vitális kérdésben helyt áll, ily, a, felekezeti érdekeket felbolygató zsákutczába szo.ítunk, honnan nincs hátra más, mint a visszatérés, mint a haladást újra kezdeni. En meglepetve látom Hieroaymi Károly t. képviselő urat a cultus bndget előadói székén. (Derültség a szélső baloldalon.) Xem mintha szakképzettségét kisebbíteni akarnám, de hogy mi jogon van ő ott. erre, azt hiszem, talán Fenyvessy Ferencz barátom sem tudna illetékes felvilágosítást adni. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Sőt azt hiszem, magam sem vagyok a helyemen a midőn ezen elkeresztelési vitáról szólok; mert én ettől teljesen idegen vagyok. (Derültség a balés vzélsö baloldalon.) Én lelkesedést érzek mindenféle állami, nemzeti érdekek, szellemi, vallási