Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-57

57. OTsxíigos Dlés 1892. májns 21-én, szombaton. 291 Most azonban a községből! lakosok azon panaszszal fordulnak a ház elé, hogy az így megválasztott bíró és jegyző szabálytalanul keze­lik a község vagyonát, az adópénzeket és min­dennemű egyéb jövedelmeket. A kérvényi bizott­ság határozati javaslata tehát az, hogy e kérvény adassék ki a belügyministerium vezetésével meg­bízott ministerelnök úrnak. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Tehát a kérvényi bizottság javaslata el­fogadtatik, Molnár Antal jegyző: Liptó-Bessenyő­íalú község kérvénye egy ottani illetőségű kis­korú gyermek után a községre kirótt tartád költségek tárgyában. Perczel Béni előadó: T. ház! Tuovani Mária nevű hajadon Budapesten 1881-ben két fiúgyermeket szült, Ferenezet és Józsefet. Az anya a szülés után elhalt. A gyermekek közül Ferencz 1884-ig, a mikor őrükbe fogadtatott, a másik 1888. Julius 9-ig volt Budapesten tar­táson és pedig tartáson volt azért, mert úgy az anyának, mint a gyermekek illetősége helyéül Liptó Bessenyő falú véleményeztetett ugyan, azonban illetőségük csak hat évi tárgyalás után volt megállapítható. Ezen idő alatt a gyermekek után 1364 irt 74 kr. tartási költség merült fel, a melyet az 1886: XXII. tcz. 145. § ának rendelkezése szerint az illetőségi község tarto­zik viselni. A járási főszolgabíró a törvény ren­delkezése szerint ki is mondotta a határozatot, a mely szerint a község köteleztetik ezen tar­tási költségeket három év leforgása alatt meg­fizetni. A község eddig 27-4% pótadót fizet. Ha ezen főszolgabírói határozat végrehaj tátik, vagyis ha a község három év alatt lesz köteles megfizetni ezers tartási költségeket, akkor a pótadó 111-4 % száza lékra fog emelkedni; sőt ha 10 év alatt lenne köteles a község az összeget megfizetui, akkor is 52'?° o-ra emelkednék pótadója. Világom tehát, hogy ez által a község a tönk szélére jut. Mint­hogy azonban az 1886: XXII. tcz. idézett szakasza világosan kimondja, azt is, hogy azon esetre, ha valamely község ily tartási vagy ápolási költségek által a tönk szélére jutna, jogosítva van a törvényhatóság segélyét és ha a törvényhatóság sem volna képes őt eléggé segé­lyezni, az államnak segélyét is igénybe venni: ennélfogva a kérvényi bizottság határozati javas­lata oda irányúi, hogj^ e kérvény adassék ki pártolólag a belügyministerium vezetésével meg­bízott ministerelnök urnak. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző: Kajuch József! KajUCh József : T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) A kérvényi bizottság határozati javaslata ellen, a melyet a t. előadó úr kellően kifejtett, észrevételem nincs. Csak azt vagyok bátor I megjegyezni, hogy Liptó vármegye Besenyő-Ofalu községet a szób n levő összeggel nem segélyez­heti, mert a inintKubinyi Árpád t. képviselő­társam és barátom itt nem rég fölemlítette, Liptómegye tartozása a fővárosban ápolt bete­gek költségei czímén már is meghaladja a 100 000 frtot, a minek oka jó nagy részben a fővárosi munkás lakások viszonyaiban s az egészségügyi rendőri intézkedések hiányában keresendő. Már Ü7, az egy körülmény is ele­gendő arra, hogy az erre vonatkozó törvény annak idején megváltoztattassék. Mivel a kérvényi bizottság nem tekinti feladatának, hogy az egyes esetek tárgyalásai­nál észlelt visszás állapotok megszüntetésére általános indítványokat tegyen, alkalomszerűnek találom felhozni, hogy i'yen esetek elintézése, midőn idegen községekben elárvult gyermekek illetékességéről van szó, néh \ egy két évig, sőt mint a jelen esetben történt, majdnem 10 esztendeig is elhúzódik. Elejét kell tehát venni annak, hogy oly szegény község, mint Bessenvő­Ofalu. melynek adója 500 és egynéhány forint, ne legyen kénytelen olyan gyermek után, kinek szüleiről tudomása sem volt, arra az időre, inig annak a fővárosban történt ápolása, vagyis az ő illetőségének megállapítása t irtott, ilyen rop­pant nagy összeget a jelen esetben 1364 fo­rintot, tehát háromszor annyit fizetni, mint a mennyit a község összes egyenes adója kitesz. Igénytelen véleményem szerint czélra vezető lenne az ilyen gyermekeket, a kiknek illetősége azonnal meg nem állapítható, addig is, míg ez megtörténik, a vélelmezett ületíiségi község gondjaira bízni Természetesen, ha kiderülne, hogy a gyermek más községben illetékes, az illető község tartoznék az előbbinek költségeit megtéríteni, ilyen eljárás mellett a. kérvényező község alkalmat talált volna az illető árvát évi 10—15—20 írtért kellően elhelyezni s nem volna köteles a fővárosi gyermekmciiedékhely­nek nyolezszor annyit fizetni, mint a mennyivel maga megfelelhetne kötelességének. Én tehát bátor vagyok a t. belugyminister úr figvelmét ezekre a körűiménvekre felhívni és a bizottság j ivasiarát a t. háznak elfoga­dásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e valaki szólni ? Ha senki sem kíván szólni, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kérvényi bizottság javaslata elfogad­tatott. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Schneider János perjámoh-haulikfaiui lakos a reá illeték­telenül kirótt jövedelmi adótöbblet leíratása iránt kérelmez. Perczel Béni előadó: T. ház! Schneider Jánosperjámosdiaulikfaluilakos kérvényében elő­adja, hogy az 1891. évre 18 fit 65 kr. jövedelmi 87*

Next

/
Thumbnails
Contents