Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-54

232 54 országos filét 19M. ntájns 11-én, kedden. munkákért befolyó pénzösszeget részükre tőkésítik, a mi helyes is. Csak arra kérem a t. minister urat, hogy a fegyházaknál és fogházaknál számoljon mindig a helyi viszonyokkal és oly iparágakra taníttassa a fegyenezeket és fogházi rabokat, a melyek azokon a vidékeken nem cultiváltatnak, (Helyeslés a szélsőbalon.) hogy a vidéken élő kisebb iparosok ne legyenek megrövidítve a rabmunkák elárúsítása által. Midőn ez ügyet a minister úr szíves figyelmébe ajánlom, engedje remélnem a t. igazságügyminister ár, hogy a kisiparosok érdekei e részben védve lesznek. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Szederkényi Nándor jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Teljesen megbízható oldalról conerét panasz alakjában közöltek velem egy tényállást, melyet kötelességemnek tartok itt felhozni, mert attól tartok hogy ily esetek nemcsak sporadice merülnek fel, hanem esetleg rends^erré válhatnának, (Halljuk! Halljuk!) A dolog nem szorosan ehhez a tételhez tartozik, hanem tartozott volna inkább a törvényszékek és járásbíróságok tételéhez — nem az én hibám, hogy ott, a hol feliratkoztam, nem szólíttattam fel — azért kérem a t. házat, kegyeskedjék megengedni, hogy itt adhassam elő a dolgot. (Halljuk! Halljuk!) Az aranyos-maróti királyi törvényszéknél január hóban a hatodik bírói állás betöltésre várt s akkor — s ezt az odavalók a választással hozták kapcsolatba, a hogy azt én semmi körülmények közt nem teszem — pályázat íratott ki a hatodik birói állás betöltésére. Jelentkezett huszonkét pályázó. A huszonkét pályázó közül a huszonharmadik neveztetett ki, a ki nem pályázott erre a bírói állásra. (Egy hang a jobboldalon: Joga volt a ministernek hozzá !) Ápril elsején neveztetett ki az illető bíró mint hatodik az aranyos-maróti királyi törvényszékhez. Ápril közepén az egyik járásbíróságtól egy albíró berendeltetett a királyi táblához jegyzői teendők foganatosítására és akkor a t. igazságtigyminister úr 7080. szám alatt ministeri rendeletet bocsátott ki, amelylyel meghagyja a törvényszéknek, hogy a hatodik felesleges bírói állás mellőzésével a járásbírósági dolgokat, ezen albírónak a teendőit, a törvényszék láttassa el. Ez az intézkedés, t. képviselőház, sok tekintetben legalább magyarázatot igényel és a mennyiben nem sporadicus jelenség volna, nagyon sajnálatos lenne, ha rendszerré nőné ki magát. Első sorban nézetem szerint helytelen az az eljárás, hogyha már a törvény megadja a minister úrnak azt a jogot, mely szerint pályázat nélkül is állásokat tölthessen be, ezen jogát ne olyankor gyakorolja, mikor a pályázat egy állásra kiiratik és ez által a bírákat oly helyzetbe hozza, hogy felesleges bélyegkiadást és munkát okoz nekik, azonkívül megtörténik, hogy mellőztetnek olyanok, a kik pályáztak és kineveztetik olyan, a ki nem pályázott. Ez az egyik dolog. A második dolog t. képviselőház — s ez már egyenesen a törvényesség kérdése — az, hogy van-e joga a t. minister úrnak a törvényszékhez ily rendeletet kibocsátani ? Határozottan nincsen. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Van! Polónyi Géza: Mindjárt felolvassuk a törvényt. Az 1871: XXXI. törvényczikk 3. §-a azt rendeli, az első bekezdés első mondatáról nem szólok semmit, hanem az első bekezdésnek második mondata a következőleg hangzik (olvassa): »Ha a járásbírónak vagy aljárásbírónak akadályoztatása folytán helyettes szükségeltetnék, azt a törvényszéknek vagy más járásbíróságnak tagjai közű! a törvényszék rendeli ki«, tehát nem a minister úr. Ez a törvény és ennek ide vonatkozó dispositioja még az 1891: XVII. törvényczikk által is világosan és kifejezetten hatályában fen tartatott. Csodálatos módon ennek a szakasznak egyéb rendelkezései hatályon kívül helyeztettek, de épen ez a pont a törvény áttal hatályában fentartatni rendeltetett. A 67. §. nevezetesen azt mondja (olvassa): »A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen törvénynyel ellenkező rendelkezései hatályon kívül helyeztetnek. Különösen hatályukat vesztik — többek közt — az 1871: XXXI törvényczikk 3. §-ának első bekezdése és második bekezdésének első mondata.« Tehát a második bekezdésnek második mondata még ezen törvény által és világosan fentartatott. Szóval, t. képviselőház, a minister úrnak nincs meg a törvény szerint azon joga, — ha a járásbíró vagy albíró helyettesítéséről van szó —hogy azt a t. minister úr propria auctoritate elrendelhesse; ez a hatáskör a törvény által kizárólagosan a törvényszék számára tartatott fenn. E mellett figyelembe veendő, t. képviselőház, egy másik szempont is. Ha ez rendszerré nőné ki magát, furcsa állapotok következnének be az országban, A t. minister úr áprilisban pályázatot ír ki egy bírói állásra, azt április elején be is tölti, de már április 15-én azt feleslegesnek declarálja és mit csinál ? Leküldi az újonnan kinevezett törvényszéki bírót bagatell bírónak a járásbírósághoz — mert ez a bíró, cl kki. a.1 lett