Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-54

214 &*• országos fllés 1892. május 17-én, kedden. moly megfontolás után csakis utóbbira lehet szavazni.« Az indokolás ezt mondja (olvassa): » . . . És pedig mindenek felett azon okból, mert ugyanazon forgalmi területen egyformán kényszerforgalommal kiváltságolt két jegybanknak felállítása S létezése nem maradhatna súlyos zavarok nélkül az értékviszonyokban, hitelműveletben s pénzforgalomban; főkép akkor, midőn a valutaviszonyok teljesen rendezetlenek s a valuta rendezésére vezető intézkedések még csak következni fognak és pedig csak akkor, midőn pénzügyi állapotaink is rendesebbek s kedvezőbbek leendnek — mi, tekintve egész Európa válságos politikai s nemzetgazdászati helyzetét is — egy j)ár év alatt nem következbetik be.« Ugyanazon alkalommal, midőn a szabadalom meghosszabbítása törvénybe iktattatott a budapesti, addig fiókbank, főteleppé avanceirozott. Ennek idején tehát a törvényhozás maga declarálta, hogy Magyarországnak feltétlen joga van önálló jegybankhoz, tehát csak a valuta rendezetlen volta okozta, hogy a bank fel nem állítható, de főtelepet mégis lehetett felállítani. Ámde ugyanakkor alkottunk az 53. czikkben egy úgynevezett választott bíróságot, melynek furcsaságai közé az tartozik első sorban, hogy évenkint alakúi meg felerészben az osztrák legfőbb törvényszék, felerészben a magyar királyi Curia bíráiból. a kikre nézve az a dispositio találtatik a törvényben, hogy az elnöküket megválasztják, de ha egyetértésre nem jutnak, illetőleg a választásnál többség nem érhető el, akkor az elnöki tisztet felváltva gyakorolja egyik évben az osztrák legfőbb törvényszék elnöke által kinevezett elnök, másik évben pedig a magyar királyi Curiai elnöke által kinevezett elnök. Erről a bankbíróságról a törvény ezeket mondja (olvassa): »Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet minden további felebbezés kizárásával választott bíróság dönti el, mely Bécsben ül egybe.« Már magában véve az, hogy egy államra, a mely ezen törvényben önmaga decretálja, hogy önálló jegybank felállításához föltétlen joga van, rendkívül fontos közjogi sérelem, hogy akkor egy választott bíróságot, a mely a magyar kormány és a bank közt fenforgó vitás kérdésekben az osztrák bíróság közbenjöttével dönt és még azt a coucessiot is megteszi az osztrák bíróságnak, hogy Bécsben ül össze és ott ítél; de ez törvény is tíz év előtt közös megegyezés nélkül meg nem változtatható. A miért én felszólalok, t. ház, az azon anomália, mely a törvényből nem folyik ugyan, de évről-évre gyakoroltatik és ez ?az, hogy a magyar királyi Curiának három bírója évenkint egy kolehisi zarándoklást csinál Bécsbe elnökválasztás ezéljából. Erre semmi ok és semmiféle alap sincs, mert ez a bíróság csak akkor ül Bécsben össze, ha egy concrét, eldöntés alá kerülő eset merül föl; mert hisz azt mondja a törfény: csak akkor, ha vitás kérdés merül föl. Mióta a bank szabadalma Magyarországon fennáll, ilyen vitás kérdés fel nem merült. De ezzel Szemben áll az a tény, hogy három curiai bíránk évenkint felmegy Bécsbe elnökválasztás ezéljából. Hogy mi szükség van arra, t. ház, hogy a magyar királyi Curiának három tagiát évenkint felzarándokoltassuk Bécsbe, mikor azt a törvény nem írja elő, mi szükség van arra, hogy ez utazásokkal és napidíjakkal a magyar királyi államkincstár anyagilag is terheitessék, másrészt pedig, hogy az a három curiai bíró ekként legkevesebb három napot megvonjon munkásságából: mindezt valóban nem tudom megérteni; de arra is kíváncsi volnék — mert a költségvetés e tekintetben felvilágosítást nem nyújt, a zárszámadások mindenesetre nyújtanának, de erre nem volt idő megnézni — hoffy hol számoltatnak el ezen utazások és napidíjak? Szilágyi Dezső igazságügyminister: A pénzügyministeriumnál. Polónyi Géza: Tehát jól van, a pénzügyministeriumnál, de akkor helytelen az elszámolás is, mert ezek tulajdonképen igazságügyi functionariusok s így e költségeket e tárczánál kell elszámolni. (Helyeslés bal felől.) A miért tulajdonképen felszólalok, t. ház, az az, hogy nagyon kérem a t. igazságügymiuister urat, ha már az a szerencsétlen dispositio megvan, hogy a Curia három tagja akkor menjen föl Bécsbe, a mikor a választott bíróságnak tényleg meg kell alakulnia, szóval tehát, midőn concrét eldöntés alá kerfllő eset merül föl. (Helgeslés a szélső baloldalon.) Mert én a magam részéről nem tartom megengedhetőnek, de teljesen fölösleges is, hogy évenkint fölmenjenek Bécsbe elnökválasztás ezéljából, — mondom, teljesen fölösleges, hogy minden concrét alap és indok nélkül három curiai bíró följárjon Bécsbe, ott vacsoráztassuk és ebédeltessük őket. De van még, t. ház, a m. kir. Curiára nézve egy néhány megjegyzésem. (Halljuk! Halljuk !) A m. kir. Curiának mostani épülete nem felel meg teljesen a czélnak; tudom, hogy a t. minister úr azt át akarja helyeztetni, illetőleg a Curiának megfelelő épületet akar létesíteni, hogy az mennyire sürgős és mennyire óhajtandó, hogy a minister úr e kérdést különös gondoskodása tárgyává tegye, arra nézve fel