Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-53

•58, országos Ülés 1893. május 16 án, hétlön. 201 vesztésre ítéltekkel tömve vannak. Míg nyár van, minden bokor szállást ad a betyárnak, (Derültség.) de ha közeledik a tél, csavargóink már csak azért is igyekeznek a büntető igazságszolgáltatással kisebb mérvíí collisioba jönni, hogy a téli jó szállást és elbánást joguk legyen az igazságügy­minister költségvetése rovására kikövetelni. Tehát ha valahol lehetne e téren takarékoskodni, való­ban inkább itt lehetne, semmint a börtönök javí­tásának elodázásánál. Ennyi volt az, t. ház, a mit én, mint a gya­korlati életből merített ismereteket ez alkalom­mal feltárni óhaj'tottam. (Helyeslés a szélső hal­oldalon.) Lázár Árpád jegyző: Issekutz Győző! Isseklltz GyÖZÖ: T. ház! A magam részé­ről helyesnek tartom a t. előadó úr azon nézetét, hogy a midőn az igazságügyi tárcza költség­vetését bíráljuk meg, ezt nemcsak pénzügyi szempontból, hanem igazságügyi politikai szem­pontból is kell tennünk. Én magam is teljesen helyesnek tartom ezen álláspontot, csakhogy az igazságügyi költségvetés számszerű tételeiből én az igazságügyi politika bírálatára vonatkozólag egészen más consequentiákat vagyok kénytelen levonni, mint a minőket a t. előadó úr vont le. A költségvetésben és a pénzügyi bizottság jelentése szerint az igazságügyi tárczának a költségei 15,813.323 forintot tesznek ki és a költségvetésből kitűnik, hogy ez a múlt éri elő­irányzatot 627.481 forinttal haladja meg. És a költségvetésből az is kitűnik, hogy az igazság­ügyi tárczának a bevételei csak 578.358 forin­tot tesznek ki és hogy az igazságügyi tárcza jövedelmeiben csökkenés mutatkozik; a mi azon­ban — mint a pénzügyi bizottság jelentése is elismeri — csak látszólagos, mert a bűnügyi, rabtartási költségek a pénzügyi tárczába tétettek át. De ekkor a bevételek emelkedése csak 6115 forintot tesz. És ha ezen költségvetési tételeket így ma­gukban tekintjük, akkor igenis helyes a t. elő­adó xírnak ezekből levont következtetése. Mert ezen költségvetési tételek önmagukban tekintve azt mutatják, hogy igazságügyünk gyors lép­tekkel halad a jogállam megvalósítása felé, hogy igazságügyministerünk és igazságügyi politikánk kitűzte az irányt az igazságügy reforoiálására és ez irányban nagy áldozatokat hozott azért, hogy elérje azt a czélt, melyet a t. többség annyira hangoztat, hogy t. i. a belső viszonyo­kat consolidálja. De, t. ház, a mint a t. előadó úr csak érin­tette s a mint bátor leszek a pénzügyi tárcza költségvetéséhői az igazságügyi tárcza költség­vetésébe illő tételeknek felsorolásával kimutatni, a pénzügyi eredmény is az igazságügyi tárcza körébe eső intézményekből egészen más, mint a KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. III. KÖTET. hogy az igazságügyi tárcza költségvetése ön­magában tekintve feltünteti. Mindjárt a pénz­ügyministeri tárczánál az elévült bírói letétek czímén találkozunk 34.000 frtnyi összeggel, a melynek fele az igazságügyi tárczát illetvén, 17.000 frttal az igazságügyi költségek elbírá­lásánál veendő figyelembe. Itt' találkozunk a pénzügyi tárcza V. fejezetének 28. czím alatt a bélyeg, a személyi járandóságok és dologi ki­adások czímén felvett 264.435 frt levonásával is tisztán okmány és peres eljárási bélyegekből előirányzott összeg 7,850.000 frt; a váltóürlapok eladásának jövedelméből előirányoztatott 960.000 forint s így összesen 8,810.000 frt oly összeg­gel, mely az állam azon intézményei után foly­nak be az állampénztárba, a mely intézmények az igazságügyi czélok elérésére állíttattak fel. Ott találkozunk az V. fejezet 29. czímének 1., 2. és 3. rovatai alatt felvett jogügyleti, örökösödési és peres eljárási illetékekből befolyó 15,680.000 forinttal; a bélyeg- és váltó jövedelem 405.000 forinttal, az illetékek 320.000 frttal magasabbak az 1892-ik évi költség-előirányzatban, mint az 1891-iki költségvetésben. Ha már most ezeket a tételeket mind ösz­szegezzük, nem azt találjuk, hogy 15,813.323 forinttal szemben csak 578.000 frt a bevétel, hanem azt, hogy 25,289.073 frtot huz az állam az igazságügyi intézmények után és azt látjuk, hogy a tiszta jövedelem nem kevesebb, mint a kiadások emelkedése; mert a jövedelem a múlt évi előirányzathoz képest 731.115 frttal emel­kedett és a jelenlegi kiadások emelkedésénél 103.621 frttal tesz ki magasabb összeget. És most, t. ház, ha az ezen költségvetési tételekben foglalt igazságügyi politikának helyes képét vizsgáljuk, akkor látni fogjuk azt, a mit tapasztalnunk kell minden téren, hogy az állam fiscalis érdekeit az igazságügy érdekeivel szem­ben előnyben részesíti. (Igaz! Úgy van! a hal­oldalon.) Látjuk azt, hogy az igazságügynek, a fő­biztonság létesítésénél, az igazságnak gyors és szabatos kiszolgálásánál nemcsak, de sőt az igazságügy körébe eső humanitárius intézmé­nyeknek fejlesztése körében sem biztosíttatik ezen költségvetés keretén belül azon haladás, a melyet azon oldalról — a honnan minden köz­jogi sérelemmel szemben az összes érveléseknek végeredménye az, hogy most nincsen idő köz­j ogi fejtegetésekre, mert most a belső viszonyo­kat kell eonsolidálni — méltán el lehet várni. (Helyeslés lal felöl.) Már pedig, t. ház, ezen con­solidationak őszinte és átérzett czélzatával nem volna szabad kitérni azon követelmény elől, hogy igazságügyünket alaposan és rendszeresen kell fejleszteni, nem pedig alkalmi intézkedések által 26

Next

/
Thumbnails
Contents