Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.
Ülésnapok - 1892-52
52. országos OJés 1S92. májas 14-éit, szombaton. 189 védelem teljesen illusorius. Már a meghívott szakértők constatálták, hogy a Dunán az árvízveszedelem íőoka a mélység rögtönös változása, úgy hogy az ebből keletkező torlódások következtében megtörtént, hogy 6*32 méter árvízszín mellett, duzzadás folytán helyenkint 9'29 méter vízmagasság állott elő. Három méter plus. Tapasztalta ezt a dömsöd-dunapataji védgáttársulat is, melynek területét ilyen localis felduzzadás következtében többször is elöntötte a Duna. Ez ellen a rendes árvédelem nem képes helyt állani, mert sem az, hogy melyik zátonynál torlódik meg a jégzajlás, sem a torlasz által előidézett kivételes vízmagasság ki nem számítható ; de különben is ilyen helyeken oly rapid emelkedik az ár, hogy azt a kirendelt közerő soha meg nem foghatja, gátat pedig — egy előre nem ismert vízmagassághoz — emelni képtelenség. Legélénkebben világítják meg ezen sajátságos viszonyokat a különböző árvízszínek felvételei, melyekből azt látjuk, hogy a különböző vízmagassági vonalak egymást keresztezik. Ezen sajnálatos állapotoknak tehát csak egy gyökeres orvoslása képzelhető és ez a meder mielőbbi szabályozása a sekély részek kotrása és pedig az egész vonalon. Ismételve kérem tehát a minister urat, hogy az általam jelzett munkálatokra vonatkozólag intézkedni, illetve a munka sorrendjét ehhez képest kegyeskedjék megállapítani. Abban nem is kételkedhetem, hogy a szükséges munkálatok egyáltalában végrehajtva ne legyenek, mert lehetetlen, hogy a kormány nyugodtan nézze a jelenlegi állapotot; de azt nem tartanám megengedhetőnek és igazolhatónak, hogy ezek esetleg a 15 esztendőben fejeztessenek be s addig ez a vidék folyton ki legyen téve az általam jelzett calamitásoknak és szenvedje az elhibázott tervezetek káros következményeit. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) A míg tehát én ez irányban biztosítást, megnyugtatást nem szerezhetek, nem is járulhatok semmi egyéb beruházás megszavazásához, a míg azt látom, hogy a 250.000 forinttal csupán a promontori ág, tehát a felső akadály háríttatik el, hogy az alsónál annál nagyobb legyen a torlódás. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha nem: kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt megszavazni? (Igen!) A tétel megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A bajai partbiztosítás folytatására és felügyeletére IX. részlet 35.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): A mohácsi és újvidéki Dunarész szabályozására és felügyeletre: a) a Battina feletti »dugaborai« partvédezetre II. részlet 50.000 frt, b) a beocsini Dunaág elzárása 12.000 frt, együtt 62.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa) : A Tisza szabályozására és felügyeletre 750.000 frt. Dókus Ernő! Dókus Ernő: T. ház! A Tisza szabályozására azon tervek alapján, melyeket a t. minister úr a képviselőháznak már beterjesztett, 17 millió frt kéretik. Ez összegnek első részlete azon 75.000 frt, mely a jelen költségvetésben e czélra lesz fordítandó addig is, a míg a Tisza szabályozására és a Ferencz-csatorna torkolatának megigazítására benyújtott törvényjavaslat törvényerőre emelkedik. A törvényjavaslat 17 millió forintnyi összegében a Bodrog folyó szabályozására 400.000 frtot meghaladó összeg foglaltatik, az ezen folyamnál lassan képződő átmetszések bővítésére. A törvényjavaslat helyesen ítéli meg, ecseteli azon folyton rosszabbodó helyzetet, mely a Bodrog mentén a korábbi szabályozási munkák következtében előállott és az érdekeltek nagy megnyugtatására nemcsak kilátásba helyezi a gyökeres orvoslást, hanem 400.000 frtot is vesz fel a Tisza szabályozására előirányzott 16,600.000 frton kivül. A minister úr ez elhatározását az egész Bodrog vidék nagy elismeréssel és köszönettel fogadta. A miért azonban felszólalok, az azon körülmény, hogy daczára annak, hogy a törvényjavaslat maga is elismeri azokat az állapotokat, melyek a Bodrog mentén előállottak és melyek a mult^ hoz képest határozott romlást mutatnak, a jelen költségvetésben a bajok orvoslására a minister úr még is nem reflectál, mert a költségvetés indokolásában csak ezt mondja: »Addig ig, míg ez iránt a t. képviselőház elé külön előterjesztést tehetnék, a fentebb jelzett tervezetet már az 1892. évben végrehajtandó munkasorozat megállapításánál szem előtt kívánom tartani s az engedélyezni kért 750.000 frtot ezen tervezet keretén belül a Tisza folyó még kiképzetlen átvágásainak kibővítésére és részben egyes elfajuló mederszakaszok rendezésére szándékozom fordítani.« Ugy látszik tehát, hogy az 1892 iki programm megállapításával a minister úr a munkálatok sorrendjébe a Bodrogot nem kívánta felvenni. Tekintettel azonban arra, miszerint a törvényjavaslat maga is elismeri, hogy míg a Tisza mentén a meder állapotok legalább az utóbbi években nem romlottak, addig a Bodrognál határozott meder emelkedés, eliszaposodás constatálhatő Sárospataktól fölfelé, mely Zemplén körííl éri el maximumát és 85 centimétert tesz ki. Tekintettel továbbá arra, hogy míg sem az 1891-iki, sem a folyó évben a Tisza mentén j árvédelmet igénylő nagyobb vizek nem voltak, I addig a Bodrogon, Zemplénnél mindkét évben
