Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-52

Í84 52, országos ülés 1892. inájng lé-én, seombatoti. tióra egyes helyeken oltó-intézeteket fog beren» deztetni, hogy ott az oltások sikerét a közön­ségnek felmutassa. Ez igen helyes s ez azon út és mód, a mely kellő erély mellett és nagy dimensiokban folytatva leginkább fogja a reeonstruálást előidézni. Még a pessimismus nem fészkelte be magát az emberekbe, még ma bizonytalanságban van­nak, nem tudják mit tegyenek, hozzá sem akar­nak fogni a dologhoz; mert hiszen azt mondják : jó, helyes ez a mód, jó és helyes amaz is. Menjen tehát előre az állam jó példával s ott a helyszínén egyes kiváló megfelelő pontokon tegye meg az oltási intézkedéseket, matassa be az oltási módo­kat hogy lássák s mint szemmel látók, a földmíve­sek folytassák s a magok javára használják fel a tapasztalatokat. Ezeket óhajtottam a t. minister úr figyelmébe ajánlani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Nedeczky Jenő! Nedeczky Jenő: T. ház! Előttem szólott t, képviselőtársam felszólalása után abban a ked­vező helyzetben vagyok, hogy rövid lehetek; ajándékozzanak meg türelmükkel. (Halljuk! Hall­juk!) Csak röviden akarom megvilágítani, hogy miért nagyon csekély ezen 186 ezer forint a szőlő­szet reeonstructiojára ? E tekintetben én a szőlő­szetet két részre osztom. Az egyik osztályba tar­toznak azok, a melyek részint üzemképen, részint mint a gazdaság egyik részleges ága műveltetnek s ez utóbbiak rekonstruálása úgy a meglevő anyagi erő, mint a szellemi képességnél fogva minden nagyobb támogatás nélkül eszközölhető. Ellenben a másik rész, a mely a szőlőszetet meg­élhetési módúak tekinti, okvetlenül segélyre szo­rul, mert sem elégséges anyagi erővel, sem elég­séges képességgel nem rendelkezik. Sajnos, ez utóbbi a nagy contingens. Mert a még 600 ezer holdnyi szőlőterületünkből talán csak 100 ezer hold van olyanok kezében, a kik maguk segít­hetnek magukon, addig 500 ezer hold olyanok bir­tokában van, a kik önerejükből nem eszközöl­hetik a reeonstructiót. Nem pedig azért, mert ezen amerikai szőlőfajnak, melylyel reconstruálni akarnak, különös tulajdonságai vannak. Az egyik az, hogy — (Egy hang balról: Drága!) nem épen az, hogy drága, mert nem a vesszőre he­lyezem a fősúlyt, hai.em annak tulajdonságára — e vesszőnek tulajdonsága az, hogy buja­ságánál és óriási fejlődésénél fogva oly terüle­tet, oly földet kíván, melyben e tulajdonságát kifejtheti. Ez rt a földet a kellő erővel kell megforgatni és lehetőleg javítani. Erre a kisgazda, mely szőlőszetéből él, saját erejéből nem képes, mert mit csináljon, mivel élelmezze magát az alatt, a míg a forga­tást eszközli. A fősuly tehát okvetetlenül arra, fektetendő, hogy e kisgazdák gyámolíttassanak és nekik segély adassék, hogy a forgatásokat és a föidjavítást is eszközölhessék. És ha a mai 500 ezer hold szőlőből csak 300 ezret is veszünk olyat, melynek birtokosai saját erejük­ből e forgatást eszközölni nem képesek és e forgatási műveletek költségeit holdankint átlag 120 forintra teszszük, akkor 8—10 millió lesz szükséges a forgatások keresztülvitelére. Az én meggyőződésem az, hogy akkor fogjuk a leg­nagyobb hibát elkövetni, a mikor a szegény népnek módot adunk arra, hogy amerikai vesz­szőket ültethessen, ha nem forgathatja a földet, mert így csakhamar be fog következni az az eset, hogy elköltötte legutolsó vagyonát s arra ébred fel egyúttal, hogy tisztára semmije sincs. (Úgy van! bal felöl.) Midőn tapasztaljuk, hogy napról-napra nagyobb mérveket ölt e hazában a kivándorlás, valóságos bűnt követnénk el, ha odáig engednők fajulni a dolgot, hogy ez emberek kénytelenek legyenek kivándorolni. Arra kérem tehát a t. minister urat: méltóztas­sék ezt a dolgot fontulóra venni s a költség­vetésbe tételt beállítani, hogy azok számára, a kik saját erejükből a forgatásra nem képesek, a segély rendelkezésére álljon. (Helyeslés bal felől) Elnök: T. ház! Az idő előrehaladván s miután még sok elintézni való van, javaslom, hogy az e tétel fölötti tanácskozást a hétfői ülésre halaszszuk. (Helyeslés.) Atzél Péter: T. ház! Miután a vita s a tárgyalás ídatt levő tárgy ki van merítve, ki­jelentem, hogy a szótól elállók. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki a tételhez szó­lani? Ha nem, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a tétel: A phylloxera rovar ellen való védeke­zés czéljaira félvett 186.310 forintyi összeg megszavaztatik. Gr. Bethlen András földmfvelésügyi millister: T. ház! Tekintve, hogy még egy negyed óra áll rendelkezésre, lehetne még a hátralevő tételeket letárgyalni. (Helyeslés.) Elnök: Ha a minister úr kívánja, a hátra­levő tételeket is tárgyalás alá veszszük, bár még több tétel van hátra. (Felkiáltások bal felöl .­Tárgyaljuk most!) Széll Ákos jegyző (olvassa): A ragadós tüdőlob betegség kiirtása czéljából az ezen beteg ségbeu avagy fertőzésben gyanús állatoknak kár­talanítás mellett leendő levághatása végett a kár­pótlási igények fedezésére az összesen 428.000 forintra, előirányzott költség első évi részlete fejében előirányoztatik 50.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Egy létesí­tendő földmíves-iskola berendezésére 6.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Széll Ákos jegyző (olvassa): Kertészeti

Next

/
Thumbnails
Contents