Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-51

51. ©rsságos Ölés 1892.május 13-án, pénteken. ^57 A t. minister úr kijelentette, hogy a mennyiben indítványomnak egyik része arra vonatkozik, hogy a meteorológiai intézet alakíttassák át oly módon, hogy tíz a gazdaközönség érdekeit is figyelembe vegye, e tekintetben már is lépéseket tett és még fog tenni: ez oknál fogva én határozati javaslatom ezen részét visszavonom és csak arra kérem a t. minister urat, hogy miután igen helyesen jegyezte meg, hogy most már előrehaladott a saison, legyen gondja arra, hogy az intézetet úgy rendezze be, hogy legalább a jövő tavaszszal, mikor a gazda annak hasznát veheti, ez intézet az általam sürgetett kimutatásokat kiadja. Határozati javaslatom második részére vonatkozólag a t. ministe úr kilátásba helyezte azt, hogy egyelőre átkiild valakit Amerikába, hogy az ottani kísérleteket tanulmányozza. En ugyan jobban szerettem volna, ha maga tétette volna e kísérleteket, de bizonyos tekintetekben e kiküldetésben is találok némi garantiát, mert így legalább valami történik e téren, a mi nekem reményt ad arra, hogy még több is fog történni. E reményemben határozati javaslatom második részét is visszavonom. Elnöki A tanácskozás be van fejezve. Következik a szavazás. Hoitsy Pál képviselő úr határozati javaslatát visszavonván, csak egy határozati javaslatra nézve kell a háznak határoznia. Ezt megelőzőleg azonban, miután maga a tétel, a mezőrendőrség és mezőgazdasági statisztika czímén előirányzott 32.600 forintnyi kiadás meg nem támadtatott, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a szavazás Justh Gyula képviselő úr határozati javaslatára. Méltóztassanak azt meghallgatni. Lázár Árpád jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: A kérdés az: méltóztaíik-e a t. ház e határozati javaslatot elfogadni ? Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, felállani. (Megtörténik. FeUiáltások bal felöl: Többség ! Jobb felöl: Ellenpróba !) Kérem azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el a határozati javaslatot, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a határozati javaslatot. Széll Ákos jegyző (olvassa) : »Állategészségügy. Rendes kiadások: XVIII. fejezet 7. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 4. ezím. Kiadások: személyi járandóságok 101.595 frt.« Pap Géza! Pap Géza : T. képviselőház! (Halljuk! Ralijuk!) Mezőgazdaságunk és állategészségügyünk történetében fontos időszakot képez az 1888: VII. tcz. életbeléptetése, mert ez által határ szabatott azon kóros ragályos betegségeknek, melyek időnkint hazánk állatállományában óriási pusztítást okoznak. (Úgy van! jobb felöl.) De nemcsak mezőgazdasági, hanem kereskedelmi szempontból is fontos az 1888: VII. tcz , mert ez biztosította hazánk állattenyésztőinek azon jogot, hogy külföldi piaczokon állatállományukkal biztosan és állandóan megjelenhessenek. (Igaz ! Úgy van ! jobb felöl.) Az 1888: VII. tcz. pontosan meghatározza azon állati betegségeket, a melyeket hatásköre alá von és egyes állati betegségnél különkülön meghatározza azon szabályokat, melyek a felmerülő egyes eseteknél alkalmazandó eljárás tekintetében irányadók. Nem akarok kiterjeszkedni az egyes állati betegségek mindegyikénél az intézkedések méltatására, (Halljuk ! Halljuk!) csupán egyről, a száj- és körömfájás betegségéről óhajtanék pár szót szólani. (Halljuk!) Az állategészségügyi törvény maga a száj- és körömfájásról igen röviden szól és nem emlékezik meg egyébről, mint az ezen betegségben szenvedő állatok húsának, tejének, bőrének forgalomba hozataláról, valamint azon módozatokról, amelyek mellett a betegség maga megszűntnek nyilvánítható. A tulaj donkép eni intézkedések az ezen törvényt életbeléptető végrehajtási rendeletben foglaltatnak, melynek első részében — csak lígy, mint a többi állatbetegségekre vonatkozó részeknél is — az első pontokban általános intézkedések foglaltatnak. Ezen általános intézkedések azt rendelik, hogy a beteg állatok másoktól elkülönítve tartassanak, hogy a velők közös istállókban volt állatok elkülöníttessenek és a közvetlen szomszédságban levő állatok is istállóztassanak. (Helyeslés.) Ezek oly természetű intézkedések, melyek ellen felszólalni nem lehet s a melyek jogosságát senki sem vitatja. De nem ez az eset áll akkor, a midőn ugyancsak a végrehajtási rendelet a járványos betegségek terjedésének meggátlására vonatkozó intézkedésekről szól; annak 219. §-a azt mondja, hogy abban az esetben, ha három különböző fekvésű tanyán legalább 20 állaton egyszerre tört ki a betegség, akkor elrendeltetik, hogy a község állatai egymással ne érintkezzenek, a határból ki ne hajtassanak és lehetőleg istállóztassanak, elrendeli, hogy marhalevelek a járványos területen belül ki ne adassanak, a tulajdonosok a községi elöljáróságnak beszolgáltassák marhaleveleiket, a községi utakon őrök állíttassanak és más hasonló intézkedések tétessenek. Az elősorolt intézkedések közül az 1-ső pontban foglaltak azok, a melyek ellen tulajdonképen felszólalni akarok. (Halljuk!) Az 1-ső pont azt mondja, hogy egy járványos község állatállománya a határból ki ne hajtassák. Ez a pont az, t. ház, a mely gazdasági életünkben