Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-51

51. országos ülés 1892. május 18-án, pénteken. 155 állami kártalanítást adnak. (Igás! Úgy van! bal felől.) Mert az eredmény nem azt mutatja, hogy a sáska közvetlenül arra a földre nézve veszélyes, a hol a sáska kikél, hanem első sorban a szomszédos terület van veszélyeztetve s így megesik, hogy épen az a tulajdonos, vagy birtokos szenved kárt, a kinek földjét a sáska meglepte és a hová petéit lerakta. (Igazi Úgy van!) A szomszéd terület tulajdonosai pedig, a kik ép oly, vagy még nagyobb mérvben vannak veszélyeztetve, ezen kár megtérítéséhez mivel sem járulnak. Nálunk annak, hogy a kormány a birtokosoknak kártalanítást nem adott, az lett a gyakorlati eredménye, hogy most már hiába doboltatta ki a hatóság, hogy jelentsék be, ha sáska-petetokokat fedeznek fel; volt annyi eszük az egyes tulajdonosoknak, hogy ezt nem tették. De a gyakorlati tapasztalat is arról győz meg bennünket, hogy a hatósági intézkedések csak részben vezettek eredményhez és legnagyobb részben nem a sáskabiztosok, hanem a természet segített azon, hogy mint pl. nálunk, hála Istennek, a sáska a határból kipusztult. Ily tapasztalataim lévén arra nézve, hogy a sáskapusztításnak gyakorlati eredménye, ha állami kártalanítást nem adunk, nem lehet, különösen ott, a hol a sáska komoly és nagy mennyiségben lép fel: csatlakozom Justh Gyula t. képviselőtársam határozati javaslatához és felhívom arra a t. kormány figyelmét. (Helyeslés bal felől.) Lázár Árpád jegyző.* Bernát Dezső! Bernát Dezső: T. ház! Hogy az 1840; IX. tezikkben foglalt mezőrendőri törvény mai társadalmi és gazdasági viszonyaink mellett elégséges védelmet már nem nyújt, azt rég be látta úgy a t. ház, mint a kormány, mely utóbbi már évekkel azelőtt beterjesztett egy mezőrendőrségről szóló törvényjavaslatot, a mely azonban annyira emészthetetlen volt, hogy azt maga a t. kormány is jónak látta visszavonni s tette ezt azzal az ígérettel, hogy mihamarabb jobbat fog beterjeszteni. A most tárgyalás alatt levő rovat a mezőrendészeti és mezőgazdasági statisztikáról szól, a melyre 22.000 frt van felvéve, a melynek legnagyobb részét, 13 ezer és egy néhány száz forintot a mezőgazdasági statisztika vesz igénybe. Hogy az az összeg, a mely felmarad, teljesen elégtelen arra, hogy viszonyaink között egy mezőrendőrséghez fíízött csak legelemibb kívánalmaknak is megfelelhessen, ezt fejtegetnem felesleges; ez evidens minden szakember előtt e házban (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és hogy azok a veszedelmek, a melyek phylloxera, sáska és más alakban időszakonkint előkerülnek, ezen összeggel el nem háríthatók, az magában is világos. (Igás! Úgy van ! a bal- és ssélső baloldalon.) Ezenkívül a mezőgazdaságnak nem kevesebb veszedelmére vannak azon kártételek, melyek ellen a védekezés egyeseknek, de a községenkint való védekezés is teljesen lehetetlen s a melyek ellen való védekezésre : a tulajdonképeni mezőrendőrségi szolgálatra s annak szervezésére ezen előirányzatban semmi sincs fölvéve. A culturállam legelemibb követelménye az, hogy a közjó által megkövetelt és erre nézve szükségessé vált munkálatok ne legyenek egyeseknek vagy a társadalom egyes elemeinek terhére, hanem azokat a köz viselje. (Igaz! Úgy van! a bál- és széh'ä baloldalon.) S épen ezért, noha szívesen járulok Justh Gyula t. képviselő úr beadott határozati javaslatához, mindazáltal szükségesnek tartottam, hogy a minister úr figyelmét felhívjam s őt felkérjem arra, hogy már a jövő évi költségvetésben, melyet ezen őszszel fogunk tárgyalni, a mezőrendőrség czéljaira megfelálo összeget méltóztassék felvenni s egyúttal felkérjem arra, hogy az általunk régen óhajtott és sürgetett mezőrendőrségi törvényjavaslatot végre valahára méltóztassék a képviselőház elé terjeszteni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A minister úr kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Hoitsy Pál t. képviselőtársam igen szakszerűen és beható módon fejtegette a meteorológiai, szolgálat szükségességét és fontosságát. így tehát fel vagyok mentve az alól, hogy kimutassam, a mit különben minden gazda nagyon hangsúlyoz, hogy mennyire szükséges és fontos ezen kérdés megoldása. E tekintetben egyszerűen utalok arra, hogy Észak-Amerika, mint mezőgazdaságilag legelső és legfontosabb állam, ez idő szerint mit költ és milyen czélszerűen használja a kiadott összeget a meteorológiai prognosis szolgálatára. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy ezen szolgálat szükségességét magam is belátom, nálunk is óhajtom azt életbeléptetni. (Általános helyeslés.) Épen ez okból a boldogult kereskedelmi minister úrral már tárgyalásokat is indítottam a végből, hogy a sürgöny-szolgálatot itt épen úgy, mint a börse jegyzéseire vonatkozólag, ingyen és pontosan eszközöltesse s ez képezi majd a meteorológiai szolgálat alajyját. (Általános helyeslés.) Ez által azután lehetséges lesz az egész országban egy, esetleg két napra terjedőleg és pedig — a mint méltóztatott mondani — az első napra 95%, a második napra 85°/o-nyi biztossággal kecsegtető prognosist felállítanunk. (Általános helyeslés.) Azonkívül ezen szolgálat kiegészíttetnék a csillagászati jelzés által, még pedig 30*