Képviselőházi napló, 1892. III. kötet • 1892. május 3–május 31.

Ülésnapok - 1892-48

48. orsMgvs ülés 1882, fizetésre. Ez igen életre való eszme s mondhatom, meggyőződést szerezve helyességéről, igyekszem is azt foganatosítani az ország különböző pontjain, ott, a hol tönkrement területek közelében lehet juttatni a szőlőbirtokosoknak ' homokterületet és azt részletfizetésre rendelkezésükre bocsátani. (Általános élénk helyeslés.) Ha az ország ereje megengedné, nem volna kizárva, hogy azt a főváros közelében is megtegyük. A főváros anyagilag is oly helyzetben van, hogy ezt megteheti. Hogy ezt akarja is tenni, bizonyítja az, hogy hivatalos tudomásom szerint már vásárolt is e ezélra néhány száz holdnyi területet és azt a budai és ö-budai szőlőbirtokosok rendelkezésére bocsátotta. Ennek föltételei talán nem époly kedvezőek, mint a minők az állam más vidékein megállapíttattak és talán ennek tulajdonítható, hogy e területek igen kis mértékben lettek igénybe véve. De részemről kész vagyok a rendelkezésemre álló minden eszközzel közreműködni arra, hogy úgy az egész országban, mint a főváros területén e bajon segítve legyen. (Általános helyeslés.) Többen a mai szónokok közül és tegnap Uray Imre képviselő úr is felemlítette a gyümölesészet fontosságát. És valóban, ha látjuk, hogy Európa egyes országai mily eredményeket értek el e téren, hogy pl. Württemberg egész kert, hogy Francziaország közel száz millió francot vesz be évenkint gyümölcstermelésből és midőn látjuk, hogy Magyarország egyes vidékei semmi téren sem emelhetők oly kevés eszközzel magas közgazdasági niveaura, mint a gyümölcsészet terén: én kötelességemnek tartottam e kérdéssel foglalkozni és e téren erélyes actiot indítani. (Általános élénk helyeslés.) Mondhatom, ma már a kilátások olyanok, hogy két év múlva abban a helyzetben leszek, hogy félmillió csemetét oszthatok ki olcsó áron a gazdák között. (Élénk helyeslés.) Ezt az által érjük el, hogy az ország megfelelő pontjain nagyobb arányú csemetekerteket létesítettem, ezek azonban nem botanicus kertek, a hol százféle alma és százötven fajta körte termeltetik, hanem ^olyanok, a hol csak az illető vidéknek megfelelő fajok termeltetnek. (Általános élénk helyeslés.) Mint jelentésemben is említem, az országban egyelőre öt ilyen pont van kitűzve. Itt ma már állnak is ezen csemetekertek. Jövőre fokozni akarom ezek számát. így pl. igen szükségesnek tartom, hogy az ország északkeleti részeiben — nem Erdélyről beszélek, hanem Ung vármegyéről — valamint az ország északnyugati részeiben is ily nagyobb, a vidékeknek megfelelő csemete-kertek létesíttessenek. (Általános helyeslés) Felhozták és — ha jól emlékszem — tegÉjas 7-én, siontbaton. jc?^ napelőtti felszólalásomban általam ez nem lett kellőleg tárgyalva, a vízügyek terén folytatandó kormány actiót. (Bálijuk! Halljuk!) Az utóbbi 25 évben, vagyis 1867-től 1891-ig az állam a kezelése alatt álló folyókra 62 millió forintot fordított, nem egyenletes évi rátákban, nem is folytonosan és egységes tervek alapján minden folyóra, hanem a szükség és az állam pénzügyi helyzetének és áldozatkészségének arányában. Azt hiszem, most eljutottunk ahhoz a ponthoz, midőn lehetséges leend egységes műszaki tervek alapján az összes folyókat, vagyis a Danát és Tiszát mellékágaival együtt felölelni és a szabályozást a jelen évi budgetbe beállított tétellel, a mely a rendes és a beruházási hitel czímén nem több, mint három millió forint, kezdeményezni. Erre nézve azonban szükséges az, hogy az összes folyókra nézve az egységes műszaki tervek elkészíttessenek olykép, mint a hogy volt szerencsém azt a Tiszára vonatkozólag a t. háznak törvényjavaslat alakjában bemutatni. Épen ezért nem tartom szükségesnek azon felszólalásokra már most válaszolni, a melyek a Tisza szabályozás tervével foglalkoztak és azt kritika tárgyává tették. Lesz arra bő alkalom talán még e hó folyamán, hogy a t. ház avval foglalkozzék. A jelenre vonatkozólag azonban megjegyzem, hogy az egységes műszaki tervek alapján folytattatik a munka a felső Dunán, a Tiszán és a Kőrösökön és ez a beruházási hitelek jelentékeny részét kimeríti, daczára annak, hogy még nagy feladatok várnak ránk az alsó Duna, a Dráva, a Bodrog, a Száva és a Mura szabályozásnál. Ezekre nézve az egységes tervek most vannak készülőben s ezeknél jelenleg nélkülözhetetlen és sürgős munkálatok teljesíttetnek. Azt gondolom, rövid idő múlva mód lesz arra, a mit Miklós Ödön t. képviselőtársam is jelzett, hogy pénzügyi művelet alapján lehetségessé tétessék az, hogy ezen munkák az egész vonalon egyszerre, rövidebb idő alatt létesüljenek az államnak a jelenleginél nagyobb megterheltetése nélkül, mert ez úgy közgazdasági, mint méltányossági szempontból szükséges. (Általános helyeslés.) Ezen alkalommal egyszersmind megnyugtatólag felelhetek Irányi Dániel t. képviselőtársamnak, a ki tegnap felemlítette azt is, különösen a békésmegyei munkások érdekében, hogy kívánatos volna, hogy az állam házi kezelésben dolgoztasson s az által a munkásoknak biztos és nagyobb jövedelmet biztosítson. Habár a társulatok s az állam nem mindenütt dolgoztat házilag, mindazáltal a házi kezelés ez ideig igen jó eredményeket mutatott föl. Utalhatok e tekintetben arra, hogy pl. a Tiszánál s Kőrösnél a száraz munka 157*—45 kr. között mozog ;