Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-27
át. országos íiiés 185)2. vény a bizottság javaslata szerint áttétetik a képviselőház közigazgatási bizottságához. Széll Ákos jegyző: Sopron, Komárom, Árva, Szepes, Maros-Torda, Abauj-Torna, Udvarhely vármegyék közönsége, Kecskemét törvh. város közönsége, Baja város közönsége, Szeged sz. kir. város közönsége a közművelődési egyesületek sorsjegy-kölcsöne tárgyában kérvényeznek. Horváth Béla előadó: T. ház! Élénk emlékezetében lesz a t. háznak, hogy a múlt év folyamán az erdélyi közművelődési egyletnek megindított mozgalma után majdnem valamennyi törvényhatóság azon felirattal járult a képviselőház elé, hogy a culturegyesííletek segélyezése czéljából egységes sorsjegy-kölesön létesíttessék. Ezek még a múlt ülésszak folyamából hátramaradt kérvények és a kérvényi bizottság, mint a múltban is, azt a j avaslatot terjeszti a t. ház elé, hogy e kérvények a p énzügy ministeriumnak adassanak ki. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén ellenészrevétel, a kérvények kiadatnak a pénzügyministernek. Széll Ákos jegyző: Borsod cármegye közönsége a felekezeti cxélú kiadásoknak a községek költségvetésében való helyt foglalására vonatkozó gyakorlat megszüntetése iránt. Horváth Béla előadó: T. ház! Borsodmegye feliratában azt kérelmezi, hogy a felekezeti czélú kiadásoknak a községek költségvetésében való helyt foglalására vonatkozó gyakorlat szüntettessék meg. T. ház! Jóllehet módjában állott Borsodmegyének, hogy szabályrendeleti úton intézkedjék, a mennyiben a hitfelekezeti czélú kiadásoknak a községek költségvetéséből való kihagyását óhajtotta, mindazáltal a mennyiben e kérdés a közigazgatási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával elbírálás alá kerülhet, a kérvényi bizottság azt javasolja, hogy a kérvény a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek adassék ki. Ugron Gábor: T. ház! Ez a kérdés sokkal nagyobb fontosságú, mintsem egyelőre látszik, mert a községek költségvetésében felekezeti czélokra felvett költségek, mint kegyúri költségek szerepelnek, a kegyúri tartozások megállapítása pedig nem belügyi kérdés és nem a közigazgatás kérdésével, hanem a kegyúri jogok rendezésével függ össze. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azért e kérvényt, mely ily nagyfontosságú kérdést tárgyal és melynek mikénti eldöntése az ország különböző részeiben jelentékeny befolyással birna a községek költségvetéseinek megállapítására, azt vagyok bátor javaslatba hozni, hogy a kérvény együttesen a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak adassék ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ernuszt Kelemen : Tökéletesen osztozom előttem szólott t. barátom felszólalásában. Itt 79 egyébiránt egy gyakorlati kérdés megoldásáról van szó, melyet nem utalhatunk akkorra, midőn az egész közigazgatás rendeztetik. A községi törvény szerint határozottan classificálva vannak a községi költségek, azok, melyek a községi közigazgatást illetik, azokra a törvény kimondja, hogy az egész község micsoda adó után tartozik viselni és repartirozni és megmondja mindazon höltségeket, melyek az egyes birtokosokat illetik. A kérvényben jelzett felekezeti czélú kiadásoknak a törvény alapján a községi költségvetéssel határozottan semmi keresete nincs. Ugron Gábor: A. kegyúri jog! Ernuszt Kelemen: Akkor distinguálni kell; én itt nem olvastam semmit kegyuraságról. Ez félreértésekre adhatna alkalmat, mert a községi költségvetés alatt értjük azt, a mi a községi administratiora vonatkozik- Azért én így egyszerűen megoldva a kérdést nem találom. Nem ismerem a kérvény tartalmát, tehát nem bírálhatom meg, hogy a mit Ugron képviselőtársam felhozott, az ebben a szellemben van-e, vagy úgy, a mint itt írva van. Mert az esetben, ha így van, a mint magyarul csak így érthetem, akkor határozottan azt kell mondanom, hogy ennek a községi közigazgatással semmi keresete nincs. Mindenesetre actnalis a kérdés, melyet a közigazgatás rendezéséig elnapolni nem lehet, mert itt a kérvényezők gyakorlati bajok orvoslását kérik. Kérem a kérvény felolvasását és ajánlom azt t. képviselőtársaim figyelmébe. Elnök: A kérvény fel fog olvastatni. . Széll Ákos jegyző (olvassa a kérvényt). Elnök: Kíván-e valiki szólani? Madarász József: T. ház! Tökéletesen helyes az az indítvány, melyet Ugron Gábor t. képviselőtársam tett, hogy t. i. a kérvény ne a közigazgatási bizottságnak adassék ki. Elnök í Ezt senki sem proponálta. Madarász József: Akkor hát nem hallottuk jól. Ha úgy van, hogy a kérvény a belügyi ministeriumnak adassék ki, akkor máskép áll a dolog. Mert az bizonyos, hogy ha vannak visszásságok, — még pedig, mint a megye panaszolja, hogy bizonyos tényeket a belügyministeriumban nem egyforma elvek szerint ítélnek meg, — ez künn nyugtalanságot okozhat. Mivel pedig a kérvény felolvasásából meggyőződtünk, hogy itt egy fontos, a felekezeteke' egyaránt megnyugtató intézkedésre van szükség és a mint most már értjük, a t. előadó úr is a belügyministerhez kívánta a kérvényt utasítani, de ezt nem hallottuk jól; én úgy hiszem, a t. előadó úr is hozzájárulhat ahhoz, hogy a belügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minísterhez utasittassék (Helyeslés.) Horváth Béla előadó: T. ház! A kér vényi bizottság előtt az lebegett, hogy a mennyiáprilis 2-án, szombatéit*
