Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-27

Í7. orsíágOR Ülés 1892. április 2-au, szombatos. 75 a következő: Magyarországi képviselő van 110, horvát-szlavonországi 40; a szavazásra jogosult képviselők száma tebát 450. Elnök nem szavaz­ván, igennel 82, nemmel 110 képviselő szavazott, távol volt 257. Ennek folytán a beadott határo­zatijavaslatot a ház többsége nem fogadta el. (Zaj ) T. ház! Az idő előrehaladván, a költség­vetés további tárgyalása a hétfői ülésre halasz­tatik, (Helyeslés) melynek napirendjét a kisebb tárízák és ezek letárgyalása esetén a belügyi táreza költségvetése fogja képezni. (Helyeslés.) Napirenden van a kérvények első sorjegy­zékében foglalt feliratokra vonatkozó bizottsági jelentés tárgyalása. Széll Ákos jegyző (olvassa): Brassó, Esz­tergom, Kis-Küküllő, Komárom, Liptó, Mosón, Pozsony, Tolna, Ung és Szatmár vármegyék közönségei a közigazgatási tisztviselők fizetései­nek felemelése tárgyában kérvényeznek. Horváth Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Bizonyára élénk emlékezeté­ben van a t. háznak, hogy a múlt év folyamán mozgalom indult meg először az állami, azután a közigazgatási tisztviselők részéről fizetéseik emelése czéljából és pedig három irányban. Egyik rész azt kérte, hogy a renutnerálás 20% személyes pótlékkal történjék, a másik pedig azt kívánta, hogy az 1883 : XV. tezikkben lefektetett állami dotatio emeltessék törvéüy­hatóságonkint; végre voltak olyanok is, a kik csak általánosságban kívánták fizetéseik feleme­lését. Mint a múlt országgyűlésen, úgy ez alka­lommal is azt javasolja a kérvényi bizottság, hogy ezen kérvények a közigazgatási bizottság­nak adassanak ki. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvényi bizottság javaslata elfogadtatik s a kérvények kiadatnak a közigazgatási bizottságnak. Széll Ákos jegyző (olvassa): Sopron sza­bad királyi város, Ung és Nógrád vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város közönségei a vadászat gyakorlásáról szóló 1883 : XX. tez. némely intézkedéseinek módosítása iránt kérvé­nyeznek, különös tekintettel a mezei nyulak pusz­títására. Horváth Béla, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A felolvasott törvényhatósá gok azt kérelmezik, hogy az 1883 : XX. tcz. 13. §-ába, a mely azokat a kártékony és raga­dozó állatokat sorolja fel, a melyeknek pusztí­tása, tekintet uélkűl a vadászati tilalomra, meg van engedve, a nyulakat is vegyék fel, mint kártékony állatokat. (Ellentmondások.) Madarász József: Nagyon helyes! Horváth Béla előadó: Azon indokból kérik ezt, mert a nyulak, mint ezt indokolásuk­ban felhozzák, n szőlőkben és gyümölcsös ker­tekben nagy károkat tesznek. A kérvényi bizott­ság nem osztja ugyan a kérvény esők ezen fel­fogását, de a mennyiben esetleg közgazdasági érdekek megóvásáról lehetne szó és ez elbírál­hatóvá tehető, javasolja, hogy e kérvények a belügyministerium vezetésével megbízott minis­terelnöknek adassanak ki. Elnök: Kíván-e valaki szólni! Madarász József: T. ház! Igen .sajnálom, hogy a t. kérvényi bizottság ezen kérvényeket nem osztja a maguk lényegében, habár azokat, a mint az előadó úr monda, a mennyiben elbírálható gazdasági tekintetekről lehet szó, a belügyminísterhez kívánja áttétetni. Igen termé­szetes, t. ház, hogy a mikor hazánkban már úgy kezdenek beszélni, hogy valami »elbírál­ható^ nem pedig, a mint a magyar nyelv ter­mészete kívánja »megbírálható« és a mikor a magyar nemzet képviselőháza többségének e felett kell szavazni, a mint ez egyszer már megtörtént; a midőn helyreállította azt a kitételt, hogy az elbírálás helyett egyedül csakis a megbírálás szó lehet helyes: e tekintetben ellenkező véleménye van a kérvényi bizottság­nak. Azt gondolom, t. ház, hogy ha valami káros, akkor javítani kell és ezért nemcsak a szőlőkben, gyümölcsösökben, hanem másutt is olyan óvintézkedéseket kell létesíteni, hogy azon kár az ország közgazdaságára nézve tovább O O CD fenn, ne forogjon. Véleményem szerint a háznak és a kormánynak kötelessége lesz megfontolni, vájjon a szőlőmívelés és a gyümölcstermelésben a nyulak által okozott károk követelik-e az e részbeni törvényes intézkedés megváltoztatását: igen, vagy nem ? Én, a ki ismerem hazánk köz­viszonyát, azon véleményben vagyok, hogy igen, mert a nyulak nemcsak a szőlőkben és gyü­mölcsfákban, hanem még a fiatalabb erdőültet­vényekben is olyan tetemes kárt okozhatnak bizonyos években, a mely alig volna pótolható a gazdaközönségre nézve. Habár ellenkező véleményben vagyok is e tekintetben a kérvényi bizottság t előadójának nézetével, ellenkező indítványt még sem adok be; de mivel azt mondta, hogy e kérvény tar­talma nem helyes, kötelességemnek tartottam felszólalni s a t. kormányt figyelmeztetni, fon­tolja meg a dolgot, nehogy később pótolhatatlan károk okoztassanak közgazdaságunk rovására. (Helyeslés a szélső baloldalon) Elnök: Kíván-e még valaki a kérvényhez hozzászólni ? Ha nem, a kérvényi bizottság véle­ménye értelmében mondom ki a határozatot, mely szerint a kérvény a helügyministerhez tétetik át. (Helyeslés.) Széll Ákos jegyző (olvassa) : Somogy vár­megye közönsége a koronázási évforduló meg­ünneplése tárgyában. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents