Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-25

4,4 25- orsssAgos nlés 1892. nsárejsius tl-én, ftülltÜrtBkSn. tetve, családjaikkal biztosítva voltak. Ezek a viszonyok azonban megváltoztak, de olyképen, hogy annak bizony nem a kormány az oka. A bánya- és a vasipar a Szepességen majdnem teljesen megszűnt; a courmassatio által a legelők elkülöníttettek s a parasztbirtok túlságos kis részekre osztatott el. Ez az oka annak, a miért a túlnépesített felföldön az emberek megélni nem tudnak. (Igaz! Úgy van!) Ugyanez áll a városokban élő polgárságra nézve is. Ezen polgárok legnagyobb része részvényese volt a bányáknak. Ez a jövedelem meo-szünt s a kisipar, a mely igen fejlődött volt a Szepességben, nem tud concurrálni az importált gyári iparral és ennek következtében nem képes magát fentartani. A vászonkereskedés, mely a Szepességnek nagyon jövedelmező kereseti ágát képezte, ma már csak romjaiban van meg. De annak nem a kormány az oka, hogy a vászonnak többé nincs keleté. Remete Géza: Hanem a közös vámterület! (Mozqás a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Kálmán: Ezek az okai annak, hogy a nép fentartási ösztönből kénytelen Amerikába kivándorolni. Ezen jó magyar szellemű népnek a megmentésére szólítom és kérem fel a t. kormányt. (Helyeslés.) Mert ezen néj>et meg leltet menteni, de csakis az ipar által. (Általános helyeslés.) Állítson fel a t. kormány a felföldön több dohánygyárat, tegye nagyobb kedvezmények által lehetővé,hogy ott vászongyárakat és posztógyárakat alapítson. Mindenféle k is megtalálják ottan jó talajukat. Mert vizerő, fa. munkás és igen nagy, eddig még ki nem aknázott tőzegtelepek vannak ottan. Az ottani népet tehát csak az ipar által lehetne megmenteni (Helyeslés.) s lehet a Szepességnek és a felföldnek adóképességét fentartani és gyarapítani. (Helyeslés.) Engedje meg mostan, t. ház, hogy egy más kérdésre térjek át, (Halljuk! Halljuk!) tudniillik a eongrua-kérdésre. (Halljuk IHalljuk!) Ezt ugyan akkor is tehettem volna, a mikor az igen t. vallásés közoktatásügyi minister úr tárczája kerül a sorra. De én kétszeri felszólalással a t. házat untatni nem akarom, engedjék meg, hogy erről is most szóljak. (Halljuk!) A milyen szegény a nép, olyan szegény a papja. Ismerek a Szepességben akárhány plébániát, mely két, három, sőt négy filialéból áll. A plébános nem tudván teendőit ellátni, adnak neki segédlelkészt, a kinek ellátására kap évente 100 forintot. Tudomásom szerint egy soproni állami fegyintézetben tartott rabnak az ellátására adnak 77 írt 60 krt, tehát csak 22 írt 40 krral kevesebbet, mint egy müveit katholieus pap ellátására szükséges. Ennek a plébánosnak évi jövedelme 4—500 frt között van. A segédlelkésznek jövedelme száz forint. Már most ebből hogy lehessen tisztességesen megélni, méltóztassék mefi'ítélni? Hogyan látogassa meg a plébános az o filialeit ? Ha lovat tart, az megeszi az egész jövedelmét; ha nem. jövedelme nagy része rámegy a fuvarbérekre. Es a vége a dolognak az, hogy bármit tesz. ő is, segédlelkésze is. szegénységben élnek. Pedig a szepességi alsó cleras megérdemli, hogy az ő ügyét saját ügyünkké tegyük, mert az magyar szellemű, jó papság. Bár nagyobb része tót ajkú, kivétel nélkül tökéletesen bírja a magyar nyelvet és a népet hazafiságra oktatja. (Éljenek!) Bizonyítéka ennek az, hogy Szepességben soha panslavisticus mozgalom nem volt. En messze vagyok attól, hogy azt az egy-két izgága papot . . . (Egy hang hal felöl: Ellenzékit! Derültség.) Nekem mindegy, akár ellenzéki, akár nem, hogyha a vallással izgat akár az egyik, akár a másik oldalon. (Általános helyeslés.) Az én felfogásom szerint a vallást nem kell a politikába belevinni. (Általános élénk helyeslés.) Én nem akarom a papokat védelmezni, de őszintén mondva, nem csodálkozom azon, hogy a papság el van keseredve, mert ha azt látják, hogy évről-évre mindig csak ígérettel tartják őket, de érdekükben semmi sem történik, akkor az a szegény pap, a ki kötelességét híven teljesíti, el van keseredve. (Helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Igen jól tudom én azt, hogy a t. vallás- és közoktatásügyi minister úr ezen viszonyokat ép olyan jól. talán jobban ismeri, mint én. Azt is tudom, hogy senki sem hordja a szívén jobban az alsó papság érdekeit, mint ő és nem ő rajta múlik, hogy a congrua ügye mai napig sem lett elintézve. Ez más körökben akadt meg. (Felkiáltások bal felől: Hol? Hol?) A püspöki karnál. (Igaz! Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy én mindig megmondom az igazságot (Általános élénk helyeslés.) és nem rejtőzöm spanyol fal mögé. Ezért bátor vagyok a t. minister úrhoz azt a kérést intézni: Tessék ezen köröknek egy határidőt szabni, a mely határidő alatt a congrua kérdését elintézniök kell (Helyeslések.) és hogyha ezen idő alatt meg nem teszik, méltóztassék törvényjavaslattal a ház elé lépni és meg vagyok győződve, hogy Magyarországképviselői ezen tűrhetetlen állapotot tovább fentartani nem fogják. Ez az, a mit én a felvidék érdekében elmondani akartam. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi pedig magát a költségvetést illeti, erre nézve egészen röviden kinyilatkoztatom, hogy én abban pénzügyeink solid alapokra helyezését és biztosítását látom és minthogy a kormány irányában teljes bizalommal viseltetem, azt általánosságban elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra följegyezve senki sem