Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-42

438 42. orszhgos ftlés 1S83, április 30-ftn» szombaton, A mi a mellékbüntetéseket illeti, azok a katonai büntető törvénykönyv 45—49. §-ain alapúinak, a melyek bizonyos bűncselekményekért való elítéléssel mellékbüntetéseket kötnek össze. Ez tehát a feleletem az első kérdésre. Méltóztatik ebből látni az interpelláló t. képviselő úr, hogy a büntetés magasságára nézve téves volt a közlemény, mert mint hivatalos közlemény alapján mondhatom, a fenn elősorolt büntetések szabattak ki. Egyébiránt az ügy még nincs jogerősen elintézve, mert az ítéletek a katonai főtörvényszék útján revisio végett a legfőbb katonai büntető törvényszékhez terjesztettek. Az ottani elintézésről még nem nyertem hivatalos értesítést s így a háznak ebben a tekintetben nem jelezhetek semmit. A t. képviselő urnak második kérdése a következőkép szól: »Szándékozik-e még ezen ülésszak alatt a katonai büntető törvénykönyv és eljárási szabályzat reformjára vonatkozó javaslatokat alkotmányos tárgyalás végett a ház elé terjeszteni ?« Erre nézve el kell különítenem két kérdést: a büntető törvénykönyvre, az anyagi büntetőjogra és az alaki jogra, azaz a büntető eljárásra vonatkozó részre. A büntető eljárásra vonatkozólag, a mint — gondolom — már egyszer volt szerencsém a t. házat értesíteni, a tárgyalások már régebben folyamatban vannak s erre nézve azt a felvilágosítást adhatom a t. háznak, hogy azt, hogy a jelenleg érvényben levő katonai büntető eljárás reformálása szükséges, a tárgyalásban résztvevő ministeriumok közül, mindegyik elismerte. A mint a t. ház bizonyára értesülve van, a tárgyalásban öt ministerium vesz részt; ezek közül három, tudniillik a közös hadügyministerium s a monarchia egyik és másik államának honvédelmi ministerei, a kik egyszersmind a katoaai igazságügy felügyeletével és kormányzatával vannak megbizv i és kivülök a monarchia két államának igazságügyministerei. Magánál az eljárás alapelvei meghatározásánál — és ezt ki kell emelnem a t. ház előtt — két irányadó szempont az, a mely felmerült s a mely szempontok követelményeinek összeegyeztetésétől függ a tárgyalások sikere. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik abban áll, hogy a katonai büntető igazságszolgáltatást a vádelv szükséges következményeinek megfelelöleg kell átalakítani s abban azon alapelveket és intézményeket kell meghonosítani, melyek a helyes büntető igazságszolgáltatás szükséges és kikerülhetetlen garantiájáúl tekintetnek Európaszerte. (Helyeslés jobb felöl.) A másik szempont pedig az, hogy a katonai szervezet s a fegyelemnek szükséges követelményei a büntető perrendtartás körében behozott elvek és intézmények által ne csorbíttassanak. Ezen két szempont folytán a tárgyalások folyamata alatt, az elvekre nézve nagy és számos különlegességek merültek fel, a melyek azonban a tárgyalások legújabbi fejleménye folytán igen tetemes részben, lényeges pontokra nézve elenyésztek és a melyekre nézve megegyezés jött létre. De azért hozzá kell tennem, hogy még lényeges különbség forog fenn a tárgyalásban résztvett ministeriumok között. Készemről ernélfogva arra nézve, vájjon előterjeszthető lesz-e ezen ülésszak alatt, mert gondolom egyenesen erre vonatkozik a kérdés... Gulner Gyula: Azt se bánom, ha a jövő ülésszak alatt lesz beterjesztve! (Derültség bal felől.) Szilágyi Dezső igazságügymini ster: I . . . szóval arra nézve, hogy jelölhetek-e meg egy rövid időhatárt, a mely idő alatt ezen javaslat előterjesztetik, kijelentem, hogy erre nézve kötelezettséget nem vállalhatok, mert kötelezettséget vállalni addig, a míg, habár kevés pontnál, de lényeges különbség van, nem lehet, (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) nem is említve, hogy annak tetemes és igen nagy számú alapelve alapján, bár azok nagyrészben már megállapíttattak, majd a részletes kidolgozásnak kell következni, a mi pedig ismét nem itt történik. Azt a nyilatkozatot azonban tehetem a t. ház előtt, hogy oda fogok hatni, hogy a fenmaradt különbségek feletti tárgyalások mentől előbb befejeztessenek és hogy a kormány abban a helyzetben legyen, hogy az illető törvényhozó testületeknek a kellő felvilágosításokat megadhassa, (Helyeslés jobb felől.) A mi azután a második kérdésnek másik alkatelemét illeti, mely az anyagi büntető törvénykönyvre vonatkozik,, arra nézve a tárgyalásokat megindítottnak nem találtam; nézetem azonban az, hogy úgy a siker, mint a helyes módszer szempontjából, mely eredményre vezethet, az volna a helyes eljárás, hogy mihelyt a katonai büntető eljárás alapelveire nézve, melyeknek, mondom, még lényeges ugyan, de nem sok részlete van hátra, az egyetértés létrejött, indíttassanak meg a tárgyalások az anyagi büntető törvénykönyv reformjára nézve. Ez az ügynek jelenlegi állása. Kérem a t. házat, méltóztassék feleletemet tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon) Gulner Gyula: T. ház! A t. minister úr szíves volt a márczius 12-én kelt interpellatiomban felállított két kérdésre külön válaszolni, bátor leszek tehát ezen válaszokra azon sorrendben, mint azt a t. minister úr tette, viszonválaszszal szolgálni. Az ebő kérdés, mint a t, minister úr is mondotta, vonatkozik egy eoncret esetre, hogy t. Csabán egy tiszthelyettes és két hadnagy a napi sajtó egy orgánumának közlése