Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-40

40. orsíAgos ülés 1892. április 28-ftn, e»lt8rl8k8i 397 érvényesíteni, még akkor is kénytelenek vagyunk azoknak láttára, a mik napról-napra szembe­állíttatnak velünk, bizonyos animositással nyúlni minden napirendre tűzött kérdéshez. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ne méltóztassanak tehát csodálkozni azon, ha a jelenlegi kérdéssel szemben is úgy visel­kedünk, a mely viselkedés rendes körülmények közt nem találkoznék a parlamentarismusról komolyabban gondolkodó férfiak helyeslésével, de az adott körülmények közt kénytelenek vagyunk szem előtt tartani azon régi magyar közmondást, hogy: »A milyen a mosdó, olyan a törölköző.« (ügy van! a szélső baloldalon.) Legyenek meggyőződve a túloldalon ülő t. képviselőtársaim arról, hogy mi époly hazafi­sággal, odaadó lelkesedéssel (Közbeszólás a szélső báloldalról: Nem olyannal!) törekszünk a haza javát előmozdítani, mint a minővel önök hirde­tik azt, hogy úgy éreznek, a miként gondol­koznak és a miként cselekedni óhajtanak. Csak­hogy nagy különbség van a közt, hogy valaki mit mond és miként cselekszik. A parlamentben működő férfiak hazafiságát az ő tényeikből és nem abból ítélik meg, hogy mit hirdetnek, hanem hogy mit cselekszenek. Azon tények, melyek a többség részéről évről-évre kétségbevonhatat­lanul feltüntették a többség szándékát és czéljait, azok a tények nem bizonyítanak egyebet, mint azt, hogy a t. túloldal görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz s a hatalom kedvéért a legszentebb ügyet is koczkára teszi s megtagadja a nemzet legjogosúltabb aspiratióit is. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Erre mi nem akarunk alkalmat adni, t. ház s valamint nem fogjuk megszavazni az 1892. évre előterjesztett költségvetést, úgy nem fogunk lelhatalmazást adni a t. kormánynak arra, hogy költségvetés nélkül tovább kormányozzon. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Nem fogjuk ezt megadni azért, mert az általában véve ellenkezik a pari a­menti szokásokkal és a parlamentarismussal, hogy egy esztendőben két indemnytit kérjen a kor­mány, de még ha nem ellenkeznék is, nem sza­vaznék ezt meg annak a kormánynak, mely a maga felfogásával, a maga czéljaival s egyéb kitűzött szándékúval a mi felfogásunktól, a mi czéljainktól teljesen elütőleg cselekszik (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) és oly szellemben akarja vezetni az ország dolgait, a mely végk ép ellenkezik a magyar nemzet önállóságára, füg­getlenségére törekvő polgárok felfogásával és aspiratioival. (Élénk, helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Miután a t. ház kegyes volt irán­tam azon jóindulatát nyilvánítani, hogy meg­engedte, hogy még ma beszéljek, (Derültség a bal- és szélsőbalon.) nem akarok ezen szíves udvariasságukkal visszaélni és tovább beszélni, miiit azt a törvényes idő, a 2 óra, megengedi: annálfogva, t. ház, becses engedelmével bezárom beszédemet, kijelentvén azt, hogy a szőnyegen levő indemnytás meghosszabbításához hozzá nem járulhatok és azt semmi körülmények közt xneg nem szavazom. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Az idő előre haladt és még többen vannak szólásra, följegyezve. Javas­latom tehát az, hogy holnap a szokott időben, tudniillik délelőtt 10 órakor tartassák ülés, mely­nek tárgya a mai ülés napirendjén volt indem­nyti-törvényjavaslat tárgyalása és a mennyiben ez befejeztetnék, a földmívelési táreza költség­vetése legyen. Méltóztatik elfogadni? (Elfogad­juk !) Ily értelemben mondom ki a határozatot és ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)

Next

/
Thumbnails
Contents