Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-39

S7S 89. ©magos ülés 18S». AprtHs 57-én, snerAán. Elnök: T. ház! A képviselő Űr maga felolvasván rnterpellatiojÁt. azt hiszem, a felolvasás mellőzhető. Gondolom, méltóztatik hozzájárulni, hogy az interpelbiíio kiadassék a ministerelnök és kereskedelmi mini?ter araknak. (Helyeslés.) Következik Szinay Gyula képviselő úr interpellatioja. Szinay Gyula: T. ház! F. hó 8-án a Hajdúmegyében levő Kába nagyközség, melynek több, mint 6000 lakosa van és mely pár évvel ezelőtt java részében tűzvész áldozata lett, újra leégett. Nagymérvű tűzvész pusztított benne a, mondott napon, a mikor különben is óriási szélvihar dúlt. A tűz a községnek PüspökLadány felé eső részén ütött ki, keresztülment az egész városon, útjában elhamvasztott mindent, 506 gazdasági épületet és mindazt, a mi ezeken az udvarokon fel volt halmozva. A tűz kiütésének oka, legalább a hírlapok közlése és a közvélemény szerint egy gőzmalom, mely közvetlenül n község szélén van építve s melynek működését megengedték, ámbár a község nádszalmával fedett házakból áll és daczára, hogy abban a községben a szálas termények nagy mértékben vannak felhalmozva; megengedték annak daczára, hogy annak a gőzmalomnak botrányosan alacsony kéménye van s hogy az még szikrafogóval sincs ellátva; megengedték még azt is, hogy azon a napon, a melyen a tűzvész kiütött, miután a malomtulajdonosnak szénkészlete elfogyott, a malomban könnyű tengeri csutkákkal fűtöttek, a melyekből a nagy légvonat és a vihar úgyszólván egész üszökdarabokat kapott ki; megengedték a tüzelést annak daczára, hogy a szomszédok, a kik látták, hogy imminens veszély fenyegeti a községet, nemcsak a tulajdonost figyelmeztették, hanem jelentést tettek a község elöljáróságánál is. Elég az hozzá, hogy a községnek több száz épülete leégett és menthetetlen volt mindaz, a mi a tűzvonal irányában feküdt. Azért, hogy a tűzvészt nem lehetett localisálni, felelősség senkit sem terhel, mert e részben minden elkövettetett, a mi emberileg lehető volt. De igen súlyos felelősség forog fenn azon részben, hogy az a fűzrendészeti kormányrendeletnek, melyre Kék Lajos t. képviselő úr ma hivatkozott és az ennek alapján Hajdúmegyében kiadott megyei szabályrendeletnek a felügyeletre vonatkozó szakaszai végrehajtva nincsenek, súlyos mulasztás terheli az elöljáróságot, a szolgabírót és az alispánt. Ezen tűzesetnek részleteit a vidéki lapok részletesen hozták, azért ezek felsorolásával nem kívánom a ház türelmét próbára tenni, hanem egyszerűen előterjesztem interpellatiomat, a mely a következőleg szól (olvassa): »Interpe,]latio a m. kir. beliigyminister úrhoz', Tekintve, hogy a hírlapoknak az általános közvéleményt tolmácsoló közlései szerint azon tűzvésznek, mely f. évi április hó 8-ik napján Hajdúmegyében fekvő* Kába közséffében, az e napon uralkodott orkánszerű szélviharban dühöngött s az egész községen keresztűlvonúlva több száz épületet pusztított el s azonkívül a károsultaknak minden ingóságát, bútorzatát, ruhaneműit, lábas jószágait, élelmiszerét, takarmánykészletét, gazdasági felszerelését elemésztette,^ a község szélső ntczájában a házak sorában épült és működő Gere-Tősér-féle gőzmalom volt az okozója. Tekintve, hogy ugyancsak a hírlapi közlések szerint az imminens módon fenyegető veszedelmet előrelátó szomszédok nemcsak a tulajdonost figyelmeztették, hogy a község és a malom építési viszonyait figyelembe véve, a dühöngő orkánban a tüzelést hagyja abba, de ez iránti intézkedésre a községi bírót is felkérték, azonban eredmény nélkül, noha a közbelépésre annál nagyobb ok lett volna, mert az épületek legnagyobb részben náddal, szalmával fedvék, a sok helyen garádjával kerített szűk udvarok takarmány és szálas terménynyel voltak megrakva, a malom pedig szabályellenes, alacsony, szikrafogóval fel nem szerelt kéménynyel van ellátva s e mellett benne a légvonat által könynyen röpíthető tengeri csutkával tüzeltek; tekintve, hogy Hajdúmegyének a 23.801 : II. 1888. belügymin. szám alatt jóváhagyott s életbeléptetett építkezési szabályrendeletének 8. §-a a nagyobb tűzzel dolgozó üzletekre különös óvintézkedéseket ír elő, ugyanannak 16. §-a pedig a tűzveszélyes garádjának 2 év alatti elpusztítását rendeli: hogy továbbá a belügyministerium által 35.888/1888. II. szám alatt kiadott tűzrendészet! kormányrendelet alapján készült s 69.698/89. sz. a. jóváhagyott megyei tűzrendészeti szabály 4. §-a szerint a hatóság szigorúan gondoskodni tartozik, hogy mindaz, mi a tűzvész kiütésére okúi szolgálna, eltávolíttassék; a 6. §. pedig részletesen meghatározza a községben bent tartható szálas termény maximumát; míg ugyanezen szabály 12. §-a elrendeli, hogy az egyes háztulajdonosok micsoda tűzoltó szereket tartoznak tartani; tekintve továbbá, hogy a tűzrendészeti kormányrendelet 9. és 10. §-a a tűzvészt okozható cselekmény vagy mulasztás meggátlása iránt rendelkezvén, évenként kétszer tartandó általános ttízvizsgálatot ír elő, a melyek során a tűzrendészeti szabályok határozmányai megtartásáról meggyőződést kell szerezni; tekintve, hogy a tűzrendészet kezelését, úgy a ministeri, mint a megyei szabályrendelet