Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-39
£9. országos Ülés 1892, április If-én, szerdán. 365 éz nem férfiasság. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbalon.) Azt hiszem, t. ház, a táloldalon sincs egyetlen képviselő sem, a ki a yálasztási visszaélésekről ne tudna, azokat ne röstelné, ne hibáztatná s ne kívánná, hogy e visszaélések megszűnjenek. (Zaj.) Én kérem tehát a t. házat, utasítsa a ministert, hogy gondoskodjék törvényes eszközökről, hogy közegei jövőre ilyen visszaéléseket el ne kövessenek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnöki Kíván még valaki szólani? Bónay János: T. ház! (Nagy zaj a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! johb felől.) Szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Olay Lajos t. képviselőtársam szememre hányja, hogy én másnak mondom azt, hogy nem tudja, miként áll a törvény és magam esem ebbe a hibába (Egy hang a szélsőbalon: Igaz!) és manifestálom, hogy nem tudom, mi van a törvényben. Hát, t. ház, Linder György képviselőtársam azt a vádat hozta fel, hogy ő nem tudta megkapni a választókerűlet hivatalos névjegyzékét a bánátkomlósi kerületben. (Zaj bal felöl és élénk felkiáltások: Nem arról volt szó!) 0 az illető választókerületben választó-jogosultak névjegyzékét a községekben kereste. Én nem azt állítottam, hogy A. vagy B. község választóinak névjegyzékét abban a községben meg nem kaphatja, hanem azt, hogy a választókerület összes választóinak névjegyzékét ott hiába kereste volna, mert az ott nincs meg. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Ez az, a mit mondani akartam s most is csak fentartom azt, hogy ha Linder György képviselőtársam annak sorja és rendje szerint akarta volna a névjegyzéket megszerezni, fordult volna a megye kormányzatához és megkapta volna. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Ha nem, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e az országgyűlési képviselők választása és a választók névjegyzékének kiigazítása alkalmával felmerülő költségekre előirányzott 16.000 frtnyi összeget: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Zajos felkiáltások a bal- és szélsőbalon: Eltenpróbát kérünk !) Kérem azon képviselő urakat, a kik a tételt meg nem szavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a bal- és szélsőbalon: Többség! Nagy zaj.) A képviselő urak meg fognak számláltatni. Kérem azon képviselő urakat, a kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak szakaszonkint felállani. (Megtörténik. A jegyzői kar összeolvassa a felállott képviselőket. A folyosóról többen bejönnek. Nagy zaj a bal és szélsőbalon.) Gr. Károlyi Gábor: Ez csalás! Előbb nem voltak benn a teremben ! (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felől: Rendre! Rendre!) Mindig csalnak! Azt sem tudják, mire szavaznak! (Zaj. Felkiáltások jobb felöl: Ilendre! Rendre !) Elnök: Most kérem, méltóztassanak felállani azok, a kik a tételt nem szavazzák meg. (Megtörténik, A jegyzők megszámlálják a szavazókat.) T. ház! A jegyző urak jelentik az eredményt, mely szerint 1 28-an a tételt megszavazták 91 szavazat ellenében. E szerint a tétel m égsz ív áztatott. Polónyi képviselő úr a házszabályokhoz kíván szólani. Polónyi Géza: T. ház! Ha mi e padokról néha felemlítjük azt a vádat, hogy a magyar parlamentben elő szokott fordulni az, hogy képviselők meggyőződésük ellenére szavaznak, (Élénk ellenmonéások a jobboldalon. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Úg>/ van! Úgy vau!) sőt hogy szavaznak képviselők, a kik azt sem tudják, hogy mire történik a szavazás; akkor azt szokták nekünk mondani, hogy tessék concrét tényekre hivatkozni. Az adott eset teljesen alkalmas arra, hogy illustrálja a helyzetet és a házszabályokat ez irányban alkalmazzuk. Mindenki előtt, kinek szeme van, hivatkozom arra, hogy midőn felálltunk szavazásra, a többség kétségbevonhatianúl itt volt. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem áll!) Mit állítok én? Tessék azt mondani, hogy nem beszélek igazat. Mikor a szavazás elrendeltetett, sőt mi több, mikor a szavazás már con • summáltatott; mikor már megtörtént a szavazás: csak azoknak a megolvasására került a sor, a kik szavaztak, akkor bekövetkezett az az eset, hogy seregestül tódultak be a jobboldalon a képviselők, (Felkiáltások a jobboldalon: Ott is! Ellenmondások bal- és szélső baloldalon.) a kiknél nemcsak az a tény merült fel, hogy uem tudták, miről vau szó, de a mi a házszabályokra fontossággal bír és a mire nézve én határozatot provocálok és kérek, az, hogy a megszámlálás melletti szavazásnál számba vehető-e oly képviselőknek a szavazata is, ki a felállásnál nem volt jelen ? (Élénk helyeslés a szélsőbalon. Zajos ellenmondások a jobboldalon.) A kérdéses tétel subordinált jelentőségű; de a parlament tekintélye uem csekély fontosságú (Helyeslés a szélsőbalon. Élénk felkiáltások a jobboldalon: Úgy van! Úgy van!) és bizonyára azok alázzák meg a parlament tekintélyét, kik ily scénákat arangiroznak. (Úgy van! Úgy van! bal felöl. Élénk felkiáltások a jobboldalon: Igaz! Úgy van!) Én, t. ház, a magam részéről szívesen hajlandó vagyok még odáig is elmenni, hogy