Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-38
SS, országos ülés 1892. csenget.) Meg fogom várni, míg meghallgatnak a képviselő urak. (Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Nem azért kívánok szólani, bogy — a mint Polónyi képviselő úr mondta — bűnbánó nyilatkozatot tegyek, hanem azért, hogy egy kifejezésre nézve fölvilágosítást adjak a t. háznak. (Halljuk! Halljuk. 1 ) És még egy megjegyzést vagyok kénytelen tenni. Gr. Apponyi képviselő úr és mások azt mondták, hogy azt gondolták, elnézésből történt ez a tévedés. Ha csakugyan tévedés volna, mindenesetre igen nagy kár volt, hogy a t. képviselő urak 11 év óta nem vették észre a tévedést, (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) mert 11 év óta áll fenn ez az intézkedés a csendőrségnél. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) És még egy helyreigazítást akarok tenni és ez az: nem mondtam, hogy eme vagy ama szín vagy jelvény a másik fölött előnynyel, vagy fölénynyel birna de azt mondtam, kívánatosnak tartom, hogy azok, a kik tisztek, egyforma jelvényt viseljenek. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás és zaj bal felől. Elnök csenget.) A honvédségre nézve a véderőről szóló törvény világosan rendeli, hogy a honvédség ugyanazt a jelvényt viselje, mint a közös hadsereg; ez a kérdés tehát törvény által szabályozva van. Nézetem szerint a honvéd magyar ember és katona. A csendőr is katona és magyar ember (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) és így nem tartom derogálőnak azt, hogy a esendőrtisztek ugyanazt a jelvényt viseljék, melyet a honvédtisztek viselnek. (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Thaiy Kálmán : Nincs benne a törvényben ! Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a beadott határozati javaslatokat elfogadni ne méltóztas sék. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk!) A ministerelnök úr felszólalása megtanított bennünket arra, hogy e házban semmit se kicsinyeljünk, még olyan dolgokat sem, melyekben eddig elvi kérdést nem láttunk és a melyekre épen ezért elég súlyt nem helyeztünk, a melyeket tehát figyelmetlenségből és — szívesen aeceptálom e szót — elhanyagolásból nem hoztunk fel. A mai nap egy ilyen kérdés elvi jelentőségűvé lett. Arról van szó ugyanis, hogy Magyarország közigazgatásában, vagy annak bármely belső intézményében használtassék-e oly szín és czímer, mely nem a magyar államé? Ez elvi jelentőség indít bennünket arra, hogy már mostan e kérdés felett egyszerűen napirendre ne térjünk, hanem annak orvoslását a tőlünk telhető erélylyel követeljük. A csenclőr. äpriiis 26-án s kedden. 34} ség katonailag vau szervezve, de nem hadügyi, nem honvédelmi intézmény. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Es ép ebből kifolyólag azt tartom, hogy mivel itt Magyarország méltóságának és önérzetének külső kifejezéséről van szó, tovább egy perczig sem tűrhető, hogy a fennálló állapot ne orvosoltassék. (Zajos helyeslés bal felöl.) Ez indít arra, hogy t. barátomnak gr. Apponyi Albertnek határozati javaslatát pártoljam. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Ezzel kapcsolatban még csak egyet kívánok megjegyezni. Én igenis közbeszóltam azon indignatioval, melyet minden alkalommal érzek, valahányszor Magyarország önérzetéről, méltóságáról van szó. (Zajos helyeslés bal felől.) E közbeszólásomat beszéd alakjában is kifejezésre kívánom juttatni és kimondom, hogy megszégyenítőnek tartom azt, ha e parlament csak egy perczig is tűrhet oly megalázást, mint a minőnek a ministerelnök úr felszólalása Magyarország színeit, czímerét, Önérzetét és méltóságát alávetette. (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Ezt megróni kötelességünk és remélem, hogy ezzel izemben meg fogjuk keresni és meg fogjuk találni a módot, hogy ilyen megaláztatás az országgyűlésen többé elő ne fordulhasson. (Zajos helyeslés a bal- s szélsőbalon.) Ugron Gábor: T. ház! Arról van szó, hogy Magyarország egy belügyi intézményénél a magyar nemzet czímere és színe egy idegen állam, az osztrák császárság színe és czímere által ne bitoroltassék. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Gyalázat!) Nincsen állam, mely a saját intézményei keretében felfegyverzett polgárait, ha azok rendőri teendőt végeznek, ne a maga souverenitása jelvényeivel látná el. Magyarországnak pedig sokkal inkább szükséges, hogy saját nemzeti souverenitását minden intézményében érvényesítse; mert volt idő, mikor e nemzet souverainitása kétségbe vonatott. (Nagy zajFelkiáltások: Halljuk! Halljuk! Elnök csenget. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott tanácskoznak! Tessék a ministerelnököt rendreutasítani! Folytonos nagy zaj !) Hoitsy Pál: Ne fecsegjenek ott! Tessék rendreutasítani! (Nagy zaj!) Elnök: Méltóztassanak a szónokot meghallgatni! (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: Minden állam küzd azért, hogy souverainitásának jelvényei, színe és czímere érvényesíttessék; azon államok is, melyek az önállóságot és a függetlenséget örökké élvezték és soha zsoldos csapatok által letiporva nem voltak. Annálinkább kötelességünk nekünk, Magyarország polgárainak, Magyarország tör vényhozásának, a nemzet souverainitása jelvényeinek érvényt szerezni, mert nem rég volt az az idő, midőn Ausztria császársága nevében és
