Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-38

38. országos ülés 1892. április 26-án, kedden. 339 hogy a csendőrség jövőre is a honvédelmi minister felügyelete alatt maradjon, mint eddig volt. (Üly van! bal felöl.) Az eredeti javaslatnak 40. szakasza ezt mondja: »A törvényhatóság területén működő csendőrség közbiztonsági és rendőri szolgálata a főispán közvetlen felügyelete alá helyeztetik.« Ezt még egy alinea követi. Gr. Szapáry Gyula ministerelnök: Hall­juk a következő bekezdést is! Nagy István: A bizottság által átdolgozott javaslat 45. §-a pedig azt mondja, bogy »a vár­megye területén működő csendőrség közbizton­sági és rendőri szolgálata a főispán közvetlen felügyelete alá helyeztetik.« (Felkiáltások bal felől: Ez ugyanaz!) Mindkettő tehát ugyanazt jelenti. (Helyeslés bal felöl s mozgás jobbról.) Lázár Árpád jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Akkor, midőn a kétfejű sasra vonatkozó incidens itt felhozatott, mi, a kik jobbaknak szeretjük hinni az embereket, mint a minők tényleg, abból a feltevésből indultunk ki, hogy az egész dolog egyszerű elnézés, egyszerű véletlenség, a melyet nem kell politikai törekvések színében feltüntet­nünk és nem kell, mint bűnt a kormány hátára imputálnunk. (Úgy van! a szélső baloldalon) Azonban, t. ház, mióta Magyarországon az úgynevezett alkotmány-visszaáílítási aera be­következett, még ily frivolitással (Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Magyarországnak alkot­mányát, Magyarország czímerét és a magyar nemzet színeit e parlament előtt soha meg nem alázták. (Zajos helyeslés és felkiáltások a szélső baloldalon: Gyalázat!) Ha, t. ház, mi egy csendőr­őrmester visszaélésével állunk szemben, úgy találunk önök számára is mentséget és elnézést; de midőn a ministerelnök Magyarország parlament­jében feláll és azt mondja, ahhoz, hogy egy csendőrhadnagy tisztelet és tekintély dolgá­ban aequiparáltassék a közös hadseregbeli tiszttel, okvetlenül a kétfejű sas kívántatik: (Hosszas mozgás, zaj és felkiáltások szélső baloldalon: Gya­lázat !) ez ellen ott, a hol a ministerelnök urnak elég ideje volt megfontolni szavainak jelentőségót és hord erejét; a hol fel kell tételezni a férfiút jel­lemző komolyságnál fogva, hogy ez neki politikai dogmája és hitvallása, minden magyar embernek erkölcsi és politikai kötelessége a tiltakozásnak leghangosabb szavát használni, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) mert Magyarország parlament­jében ily alkotmányellenes dolgot megtűrni nem szabad. (Igaz! Úgy van! bal felől.) A magyar nemzetnek megvannak a maga színei; a csendórségre nézve pedig világos tör­vény rendelkezik, hogy az csak a magyar nemzet színeit, Magyarország czímerét és jelvényeit viselheti. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a t. ministerelnök úr ily körülmények közt azt akarja előttünk igazolni, hogy Magyarországon a csendőrségnél legitim a kétfejű sas és a fekete­sárga szín. . . (Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Linder György: Gyalázat! Gyalázat! Gyalázat! (Félkiáltások jobb felől: Rendre!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, szíves­kedjék a, közbeszólásoktól tartózkodni s a szónokot nyugodtan meghallgatni. (Helyeslés jobb felöl.) Polónyi Géza: . . . akkor én egyet kérek a ministerelnök úrtól: mutasson rá arra a tör­vényre, a mely feljogosítja őt Magyarország legsarkalatosabb alkotmányos jogának ilyen félre­magyarázására. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Nem titkolom, t. ház, hogy az indignatio bizonyos hangján szólok most: de ez az indig­natio kizárólag a ministerelnök úrnak szól, mert nem tudok Magyarország parlamentjében több­séget elképzelni, mely osztozna e tekintetben a ministerelnök úr felfogásában. (Igaz! Úgy van! Hosszantartó mozgás és nyugtalanság a bal- és szélsőbalon.) Önöktől függ, t. képviselőtársaim, hogy bebizonyítsák, vájjon jobbaknak tartom-e én önöket, mint a hogy megérdemlik és ezért én alkalmat szolgáltatok önöknek, hogy ezt be­bizonyítsák. (Folytontartó mozgás és nyugtalanság a bal- és szélsőbalon. Derültség jobb felöl.) Elnök (csenge')- Csendet kérek! (Nagyzaj.) Bolgár Ferencz: Nincs ezen nevetni való. Szégyenljék magokat! (Hosszantartó zaj és mozgás a jobboldalon.) Polónyi Géza: A monori zászló esete és a Radetzky - ünnep után elérkezett az ideje annak, bogy Magyarország parlamentjében sza­vazást kérjünk a fölött, vájjon igaza van-e a ministerelnök úrnak (Zajos helyeslés a bal- és szélsőbalon.) és törvényesnek tartják-e önök a kétfejű sast és a fekete sárga színt Magyar­országon? (Zajos felkiáltások a bal- és szélső balon: Gyalázat! Vád alá kell helyezni! Hosszan tartó élénk nyugtalanság.) Mi, t. ház, látni akarjuk azt a tactikát, azt a solidaritást, mely képes politikai oppurtunitási okokból Magyarország alkotmányát megbecsteleníteni. (Zajos helyeslés és hosszan tartó mozgás a bal- és szélsőbalon. Élénk felkiáltások: Vád alá kell helyezni a minister­elnököt! Gyalázat!) Elnök (csenget): Kérem a t. képviselő urakat, hogy a szónokot kihallgatni szívesked­jenek, mert különben a folytonos közbeszólások miatt a tanácskozás válik lehetetlenné. (Úgy van! jobb felöl.) Polónyi Géza: Nos, t. ház, ha a minister­elnök úr feláll és szavait interpraetálva be fogja ismerni azt, hogy a mit mondott, törvénytelen: szívesen veszem tudomásul; de addig, míg ily bűnbánó nyilatkozatot a parlament színe előtt 43*

Next

/
Thumbnails
Contents