Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.

Ülésnapok - 1892-37

326 87. om&gos Méi 1893, Április Sä-én, hétfon, például dr. Kovák főorvosnak van ily intézete, a melyben 14 ily asszony van elhelyezve és a melynek föntartásához évenkint 2.000 forinttal járul. Arra kérem tehát a t, belügy mini ster urat, szíveskedjék intézkedni, hogy az illető statisztikai adatok minél megbízhatóbbak legyenek; másodszor, hogy ezen adatok a törvényhozás két házának minden évben előterjesztessenek (Helyeslés a baloldalon.) és harmadszor, minthogy ezen szülésznők amúgy is nyomorúságosan vannak dotálva, ily intézetek felállítására úgy a törvényhatóságok, mint a községek hozzájárulásra kényszeríttessenek. Ha figyelembe veszszük, t. ház, mily óriási népességű államokkal vagyunk körülvéve, megérthetjük, hogy a mi gyér számunk mellett mennyire meg kell becsülnünk minden emberi anyagot s mennyire el kell követnünk mindent, hogy ennek pusztulása megakadályoztassák. És ha figyelembe veszszük, a mit Bobula János t. képviselő úr jeles beszédjében hallottam, hogy mennyire fogy nemzeti anyagunk a kivándorlás által, másrészt, hogy a törvényhozás és a kormány mennyire elhanyagolja a természetes szaporodás forrásainak ápolását: akkor megvagyok győződve, hogy el fog következni az idő, a hol a jövő nemzedék, a magyar állam jövendő polgárai a történet bírósága elé fogják idézni a törvényhozás tagjait, a miért azt elmulasztották, a mi e tekintetben kötelességük volt. (Igaz! ügy van! a hal- és szélső baloldalon.) En ajánlom a belügymini ster úrnak s minthogy az ügy összeköttetésb cultusministerium hatáskörével, ajánlom a cultusminister úrnak is azt, a mit itt kértünk, hogy legalább helyi viszonyainknak megfelelőleg legyenek szívesek egy szülészeti intézetet felállítani. Természetes, hogy ezen komoly ügyben az egész országra nézve is kellő figyelem fordíttassék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Sürgetem ezt azért, mert mindnyájunk hazafias kötelessége; követeli az emberiség iránti érzelem, parancsolja az államférfiúi bölcsesség, melynek hivatása a bajok megelőzéséről és nemcsak orvoslásáról gondoskodni. Ezekből kiindulva, remélem is, hogy a törvényhozás és a kormány ezen kérdést kellőleg méltányolni fogja s nagyfontosságának megfelelőleg megteendi a szükséges intézkedéseket. Addig is röviden csak annyit jelentek ki, hogy ezen igen szegényes 10.000 forintnyi tételt, mint előleget, ezen nagy és komoly horderejű ügyre megszavazom. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólani senki sem kíván, határozatilag kimondom, hogy szülészi kiadások ezímén 10.000 frt megszavaztatott. JosipoYich Géza jegyző (olvassa) •. Tébolydai kiadások 457.299 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Bevétel 144.963 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Előre nem látható közegészségügyi kiadások 1000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Lelenczkiadások: Az országos fegyintézetekben és kir. ügyészségi börtönökben letartóztatott fegyenczek és rabok kiskorú gyermekeinek ápolására 1000 frt. A kültartományok leien czházaiban ápolt magyarországi illetőségű törvénytelen származású gyermekek után felmerült költségek megtérítésére 27.000 frt. Összesen 28.000 frt. Ugron Gábor: T. ház! Minden civilisált állam gondoskodik lelenczházakról, csak Magyarország az, a mely eddigelé a lelenczügyben majdnem semmit sem tett. Az előttünk fekvő költségvetésből meggyőződünk arról, hogy Magyarország 28.000 frtot fizet a bécsi lelenezháznak azért, hogy ott magyarországi származású lelenczek osztrákokká, németekké felneveltetnek. (Igás! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ha már csak azt tekintjük is, hogy egy oly kis nemzetnek, mint a minő mi vagyunk, féltékenynek kell lenni arra, hogy a mi erővel rendelkezik, azt el ne veszítse, hanem azt a nemzet számára megoltalmazza: nekünk, magyaroknak, annyival inkább arra kell törekedni, hogy a lelenczügy végre valahára rendeztessék, hogy a mi lelenczeink ne kerüljenek idegen államok lelenezházaiba, hol idegen nyelven idegen polgárokká neveltetnek és idegen nemzet erejét fogják szaporítani. (Élénk helyeslés a bal- és ssélső baloldalon.) Ezért kérdem a ministerelnök urat, mint belügyministert.hogy a lelenczügy kérdésében a kormánynak mik a tervei és szándékozik-e végre valahára a lelenczügyet rendezni, s ez értelemben a törvényhozás működését igénybe venni? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Gróf Teleki Géza! Gr. Teleki Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk /)Nem egészen osztozom az előttem szólt t. képviselő úr által elmondottakban, mert azt mondani, hogy a lelenczkérdésben nem történt semmi: nem lehet. (Úgy van! jobb felől.) Igaz ugyan, hogy e tekintetben csak ott vagyunk, hogy enquéte ült össze, a mely kidolgozott bizonyos terveket s hogy itt a képviselőházban egyszer-másszor eleihangzott egy-egy beszéd, de megoldásra a kérdés nem került. Ma azonban a kérdés már annyira meg van érve, hogy nemcsak máshol, ;