Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
252 84. országos ülés 1892. április 21-éu, csütörtökön. mennyi itt. Kérdés ennélfogva, vájjon a közigazgatás keretében előforduló visszaélések arányban állanak e az állam más intézményeinek keretében előforduló visszaélésekkel? Nem állnak arányban. (Úgy van! jobb felől.) Egy férfiú jellemében is megtámadtatott itt. Én az illetőt nem ismerem, de nem tartom ezt helyesnek, mert a parlament nem tere a vádaskodásoknak, (Helyeslés jobb felöl.) nem helye a védelem előterjesztésének s nem mérlegelő bírája a bizonyítékuk erejének. (Tetszés jobb felöl.) Nem tartom helyesnek, hogy itt az emberek magán jelleméről nyilatkozatok történjenek. (Helyeslés jobb felöl.) A pártállásánál fogva elfogult képviselő úrhoz, a ki különben helytelen forrásból, a gyűlölet forrásából merítette felszólalását, egy kéréssel fordulok s ez az, hogy kérdezze meg otthona jobban informált elfogulatlan gentlemaneket, vájjon helyes-e ott, a hol annak sem tere, sem helye nincs, egyes emberek működésére, egyéniségére az erkölcsi fogyatkozás bélyegét rásütni ? Szabad-e nekünk azon az örök igazságon íúl tennünk magunkat, hogy »Estimatio est illaese dignitatis status, legibus ac moribus comprobatus.« Az egyéni becsület, a becsület és az erkölcs egyáltalában fénye, dísze, fundamentuma az állam és az egyesek létének: azt a parlamentben és más testületeknél és az egyesekkel szemben minden embernek védelmezni szent kötelessége. (Helyeslés jobb felől.) Bocsánatot kérek, hogy incidentaliter provocáltatván, a t. ház figyelmét egy pár perezre igénybe venni bátorkodtam. (Helyeslés jobb felől.) Drakulics Pál: T. ház! (Zaj. Halljuk! bal felől.) Személyes kérdésben kérek szót. (Mozgás -jobb felöl.) A mit az előttem szóló képviselő úr az általam egyenként felhozott esetekre vonatkozólag és azok védelmére mondott, senkit sem győzött meg arról, hogy nekem nincs igazam, (Derültség és ellenmondások johb felöl.) és hogy ezen esetek csakugyan nem képeznek ecclatans törvénysértéseket, törvényszegéseket. A mit pedig általánosságban felhozott, arra csak egy megjegyzéssel kívánok válaszolni. Nagyon csudálatosnak tartom a t. képviselő úrnak azt az állítását, hogy a corruptio a műveltséggel halad. Hát ez elég sajnos volna, ha így lenne, mert hiszen akkor nekünk Eousseau elméletét kellene követnünk és az ős állapotra kellene visszatérnünk. (Felkiáltások jobb felől: Ez nem személyes kérdés!) A t. képviselő úr azt mondotta rám vonatkozólag, hogy én pártállásomnál fogva elfogult vagyok. Már ha én pártállásomnál fogva elfogult vagyok, akkor megengedjen a t. képviselő úr, de ő is elfogult (Úgy van! Úgy van! bal felől.) és akkoi mindenkinek a felszólalása, ki valamely párthoz tartozik, elfogult volna. (Helyeslés a baloldalon.) Ezt fiz állítását tehát komolyan venni nem lehet. (Úgy van! a baloldalon.) Bűnömül rótta fel a t. képviseli) úr, hogy én egy személyes jellemet sértő kifejezéssel éltem. Megengedem, hogy annak itt nincs helye ; de én ismerem az egyént s így beszéd közben önkéntelenül használtam azon kifejezést, a mely, nem akarom újólag mondani, teljesen reá illik, de a melyért az elégtételt mindenkor kész vagyok az illetőnek megadni, ha azt kívánja. (Mozgás jobb felöl.) Az.ért azonban, hogy a kifejezést itt használtam bocsánatot kérek a t. háztól, (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Drescher Ede! Drescher Ede: T. ház! Bátor vagyok azon szerény megjegyzést tenni, hogy a sajtó útján elkövetett egyes sértésekkel, vagy olyan dolgokkal szemben, mint a minőket Drakulics képviselő úr is előadott, annak kijelentése, hogy ő kész azokért elégtételt adni, nem elég, mert szerintem a közigazgatási hatóságok sajtóperekkel, vagy párbajokkal a megyét ncin adininistrálhatják. (TJgy van! a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Lits Gyula jegyző. Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) i Nagyon röviden kívánok a dologhoz, mint szintén bácskai képviselő, hozzászólani. Tökéletesen osztom Drescher Ede t. képviselő úr azon nézetét, hogy személyes kérdésekkel e házban ne foglalkozzunk s hogy ilyeneket lehetőleg mellőznünk kell. De van egy igen fontos dolog, a melyet röviden egy-két szóval megemlíteni akarok s a melyet azt hiszem, a t. ministerelnök úr is, mint belügyminister el fog ismerni és azok valóságát nem fogja tagadni. Drescher Ede képviselő úr ugyanis azt mondotta, hogy Báesmegyében nincs corruptio. Erre kötelességem nekem is, mint a megye egyik képviselőjének, a megyei polgárok érdekében felelni. (Halljuk! Halljuk!) Mondja meg a t. belügyminister úr, a ki ezt különben nagyon jól tudja, mert egyik tanácsosa hivatalosan is referálta ezt neki, igaz-e, hogy Bácsmegyében összesen több, mint 1,500.000 frtnyi árvatári hiány van? (Nagy zaj jobb felöl.) Mondja meg a t. belügyminister úr, igaz-e, hogy Bácsmegyében az utolsó kéthárom év alatt, mióta a Tisza-cabinet meg lett fejelve, mert addig egy vizsgálatot sem lehetett kieszközölni, mert az akkori belügyminister mindig azt mondotta, hogy a vádak hamisak s itt elismerem, hogy a minister úr egy becsületesebb útra tért és elrendelte a vizsgálatot (Nagy mozgás a jobboldalon.) mondja meg — mondom — a ministerelnök úr, igaz-e, hogy a mióta ő lett a belügyminister, 60 jegyzőt
