Képviselőházi napló, 1892. II. kötet • 1892. márczius 30–május 2.
Ülésnapok - 1892-34
242 34. országos Ölés 1892. április 21-én, esütíírtőkou. nézve egy határozott összegben állapíttassák meg. (Ügy van! Helyeslés a szélsőbalon.) Választási törvényeinknek egy másik sérelme az, hogy a választókerületek a végtelenségig aránytalanul vannak beosztva. Látunk oly választó kerületekéi, melyeknek a határa fölér egy német herczegséggel; míg viszont találunk oly választókerületeket, melyek kiterjedése alig rúg egy pár holdra. Lélekszám s a választók száma tekintetében megint találunk olyan nagy választó-kerületeket, a melyekből 25 — 30 erdélyi választókerűlet is kitelnék és viszont találunk olyan apró, piccolo-választókerűleteket, mint a vízaknai, abrudbányai, erzsébetváiosi, berecki, szamosujvári, széki és több efféle, melyek együttvéve kitelnének egy-egy magyarországi alföldi kerületből. Azt hiszem, t. ház, hogy a képviselői kerületek beosztását ily aránytalansággal megállapítani igazságosan nem lehet, mert én nem hihetem, hogy pl. Abrudbányának, melynek 158 választója van, ugyanaz a jelentősége lenne a nemzet testében, mint például Hód-Mező-Vásárhely városának, a mely 4278 választót számlál {Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a választói névlajstromban. És valóságos absurdumnak tartom hogy egy olyan csöppség, mint Abrndbátrya, épúgy egy országyűlési képviselőt legyen jogosítva küldeni a nemzet törvényhozótestfíletébe, mint példáid Hold-Mező-Vásárhely. Ha azt akarjuk t. ház, hogy a parlamentarismus csakugyan a nemzeti közvéleménynek, a nemzeti akaratnak legyen híí kifejezője, akkor első sorban ezen abnormis állapot megszüntetéséről kell gondoskodnunk, mert ez míg egyrészről igazságtalan, addig másrészről az észszerííség szempontjából is a legkomolyabban kihívja a kritikát. A választási törvény revisiojára nézve szükségesnek látjuk még t. báz, hogy a választás eddigi módja is megváltoztassák. Mi a nyilvános szavazást és kerületeukint a központon való szavazást nem találjuk elég alkalmasnak arra, hogy a polgárok szabad meggyőződése minden korlátozás nélkül nyerjen kifejezést. Részünkről tehát titkot szavazás behozatalának (Helyeslés a szélső baloldalon.) s a községenként való szavazásnak vagyunk hívei. A titkos szavazás hívei vagyunk annyival is inkább, mert a tapasztalat megtanított bennünket arra, hogy a jelen szavazási mód mellett a hivatali erőszak, a terrorismus, a megfélemlítés, egyszóval mindennemű befolyás oly végtelenül tág tért nyer, hogy a polgároknak egy tekintélyes része nem gyakorolhatja szabadon politikai meggyőződését. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen kívül t. ház, a választói névjegyzékek helyes összeállítására nézve is biztosítani akarjuk a kisebbség jogát, mert most azt látjuk, hogy az ország legtöbb választókerületében a választói névjegyzék összeálltítása egy pártnak a privilégiuma, a mely ezt a polgárok választási jogának kijátszására használja fel. Vannak esetek, hogy tiszta ellenzéki kerületekben és városokban, a hol a kormánypárt soha sem tudott talajt szerezni magának, a választási névjegyzékeket összeállító küldöttségek esupa kormánypártiakból vannak összealkotva s az úgynevezett központi választmányban egyetlen ellenzékit meg nem tűrnek. Ez is annak a jele, hogy a mostani választási rendszerünk nemcsak a képviselőválasztásnál, hanem a közigazgatási választásoknál is valóságos szemfényvesztés, mely a nagy többséggel szemben mesterséges, törvényellenes, vagy ha nem is törvényellenes, de nem igazságos eszközökkel a kisebbséget hozza többségre. Arra nézve, hogy legalább az ellenzéknek is biztosíttassák az ellenőrzési jog a képviselőválasztói névjegyzékek összeállításánál, mindenesetre törvényes intézkedést kérünk, mert a választói névjegyzékek összeállításának helyességében csakis így bízhatunk meg. A választási törvény egyik biztosítékául és kiegészítőjéül megkívánjuk azt is, hogy a gyülekezési szabadság hatékony-abb biztosítékokkal vétessék körűi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kívánjuk végűi, hogy mindezen intézkedések ne elszórtan, különböző törvényekben legyenek szabályozva, hanem az egész választási jog egy különálló törvényhozási műben alkottassák meg s emeltessék törvényerőre. Ezért bátor vagyok a t. ház figyelmébe s elfogadásra ajánlani a, következő határozati javaslatot (olvassa): »Határozati javaslat. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó törvények módosítása iránt lehetőleg a jelen, mindenesetre azonban a második ülésszakban terjeszszen a képviselőház elé oly törvényjavaslatot, mely a cselekvő választási képességet kiterjeszti, a választókerületek újabb és helyesebb beosztásáról, valamint a titkos és községenkint való szavazás behozataláról intézkedik, a választói névjegyzékek helyes összeállítását, azok szabad használatát, valamint a gyülekezési szabadságot biztosítja, a választási visszaéléseket — úgymint a hatalmi erőszak, vesztegetés, etetés s itatás — míg egyrészről meggátolni törekszik, másrészről az elkövetett visszaéléseket szigorú büntetéssel sújtja, szóval a polgárok politikai nézetének tisztán és minden befolyás nélkül való érvényesülését biztosítj.T. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő úr határozati javaslatát felolvasván, ennek újból való felolvasása felesleges.
